Nem félni kell az 5G-től és tiltakozni ellene, hanem kutatni

Az előadók jó kutatóhoz méltó módon tartózkodtak a sarkos ítéletektől, és árnyaltan mutatták be, mi az, amit tudunk, mit lehet valószínűsíteni, és hol van még helye további kutatásoknak. Egy ilyen érzékeny slágertémánál azonban, mint az évek óta az álhírek és összeesküvés-elméletek fókuszában álló 5G, könnyű abba a hibába esni, hogy az ember a félelmeit félmondatok kiragadásával próbálja igazolni, és a kontextusuktól megfosztott részigazságok hamis kicsengésű leegyszerűsítésekben csapódnak le. Ezért még az elején gyorsan szögezzük is le a lényeget:

• Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a már ma is használatban lévő hálózati technológiáknak a mindennapi használata számottevő egészségügyi kockázattal járna.
• A most bevezetés alatt álló 5G sokban osztozik a régebbi technológiákkal, így az azokkal kapcsolatos eredmények erre is érvényesek.
• Vannak az 5G-n belül olyan frekvenciasávok, amelyeknek indokolt a további vizsgálata, de ezeket még nem is most vezetik be.

Régi idők frekvenciája

Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője is azzal nyitotta az előadását, hogy az egyik szeme nevet, mert egy kutatónak mindig öröm, ha nagy érdeklődés mutatkozik a szakterülete iránt, de a másik szeme sír a témában burjánzó rengeteg álhír és félrevezető információ miatt.

Az 5G egészségügyi hatásai körüli vita nulladik pontja, hogy mivel ez a technológia nagy átfedést mutat az évek, évtizedek óta használatban lévő korábbi generációs hálózatokkal, már a bevezetése előtt is sok mindent tudunk róla. Ezért Thuróczy is azzal kezdte, hogy az elmúlt években végzett felmérések eredményei alapján bemutatta, mekkora rádiófrekvenciás sugárzásnak vagyunk kitéve, mert enélkül arról is nehéz lenne beszélni, hogy a fennálló helyzethez képest milyen változást hozhat az 5G vagy bármilyen más új technológia bevezetése. A két fő tanulság, hogy az elmúlt 50-60 évben valóban nagy mértékben emelkedett a környezeti expozíció (elsősorban a mobiltelefonok miatt), illetve hogy az egészségügyi határértékektől még mindig messze vagyunk.

Léteznek nemzetközi mérések a rádiójeleket közvetítő bázisállomások sugárzásáról, amelyek jóval a határérték alatt maradnak, de Thuróczy szerint ennél sokkal fontosabbak az olyan kutatások, amelyek személyhez kötötten vizsgálják a kitettséget. Magyarországon 2016-2017-ben végeztek ilyet, amely szintén arra jutott, hogy bár a mobil és más vezeték nélküli technológiák jelentős növekedést hoztak, összességében még mindig nagyon alacsony a minket érő sugárzás mértéke.

Az emberi testet ért sugárzást a fajlagos elnyelt teljesítménnyel (Specific Absorption Rate, SAR) szokták mérni, ez azt mutatja meg, hogy kilogrammonként hány watt rádiófrekvenciás sugárzást nyel el a testünk, illetve azon belül 30-70 százalékot a fej. Az elnyelődés mértéke azonban nagyban függ a telefon típusától és a használat módjától is (például hogy egész nap a fülünkhöz nyomjuk vagy néha telefonálunk, akkor is kihangosítva). Érdekesség, hogy minél kisebb a telefon, annál nagyobb lehet a helyi elnyelődés, azaz az utóbbi években egyre nagyobbra növő mobilok ilyen szempontból pozitív fejleménynek számítanak. A fej mérete is fontos, így a gyerekek nagyobb közvetlen sugárzást nyelhetnek el. Mindebben azonban a telefon közelsége is lényeges tényező, és már néhány milliméter is nagy különbséget jelenthet. A konkrét eszköznél azonban még fontosabb a vétel minősége: minél gyengébb a térerő, annál nagyobb a telefon rádiófrekvenciás sugárzása, illetve a telefonáló kitettsége ennek a sugárzásnak.

Mindebből az is jól látszik, hogy nemcsak a kitettség hatásának, de már a mértékének a meghatározása sem fekete-fehér kérdés. Mindenesetre az európai uniós határérték 2, míg az amerikai 1,6 watt per kilogramm. A vizsgálatok szerint a mobiltelefonokból érkező expozíció természetesen alatta marad ennek a törvényileg előírt határértéknek, de a közelében mozog.

Tudjuk, hogy nem bizonyított

Sáfrány Géza, az NNK Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Főosztályának vezetője röviden ismertette a már használt, 2-4G hálózatok egészségügyi kockázatait, illetve az 5G-re irányuló vizsgálatokat. Ő is távolabbról kezdte: felidézte az elektromágneses sugárzások spektrumát, amelyen a rádióhullámoktól a mikrohullámokon és a látható fényen át a röntgen- és gammasugárzásig minden ismert sugárzástípus megtalálható. Ezekről itt most annyit érdemes tudni, hogy minél kisebb egy sugárzás hullámhossza, annál nagyobb a frekvenciája, és fordítva. A kis hullámhosszú sugárzástípusokat hívják ionizáló sugárzásnak, ezek egyértelműen sejtkárosodást okoznak. A spektrum másik oldalán található nagy hullámhosszú, nem-ionizáló sugárzástípusok közé tartoznak a rádiófrekvenciás sugárzások is, amelyeknek az ereje jelenlegi ismereteink szerint nem elegendő ahhoz, hogy sejtkárosodást okozzanak.

Születtek olyan, nagy visszhangot kapott tanulmányok, amelyek felvetik a lehetőségét annak, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás is okozhat károsodást, ezért az Egészségügyi Világszervezet alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a lehetséges karcinogének (azaz rákkeltők) közé sorolja. Sáfrány Géza szerint azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy rákkeltő lenne, hanem azt, hogy ezt nem tudjuk kizárni, de nem is bizonyított. (Érdemes megjegyezni, hogy a tudomány teljesen bizonyossággal kizárni soha nem is tud ilyesmit, csak azt tudja megállapítani, hogy nem sikerült bizonyítani. Bár ez a normális tudományos működés része, folyamatos támadási felületet jelent azoknak, akik megalapozatlanul híresztelik egy-egy új technológia károsságát.)

Sáfrány felidézte azokat az ismertebb vizsgálatokat, amelyek a rádiófrekvenciás technológiák esetleges rákkeltő hatására utalnak, és végigvette az ezekkel kapcsolatos szakmai aggályokat és ellenérveket is. Röviden: az ilyen kutatásokat rosszul tervezték meg, az eredmények értékelése is problémás, ellentmondó, megismételhetetlen hatásokról számolnak be, és olyan változásokat mutatnak ki, amelyek csak nagy dózisú expozíciókor fordulhatnak elő, így a hétköznapi életre vonatkoztatható relevanciájuk erősen kérdéses. Sáfrány ugyanakkor számba vette azokat a legitim kritikákat is, amelyek az egészségkárosító hatás kimutathatatlanságára jutó kutatásokat érik: elkülönült frekvenciákat vizsgálnak, nem veszik figyelembe a való életben előforduló keveredést, és nincsenek tekintettel arra, hogy a sugárzás más környezeti hatásokkal is kombinálódhat.

Miben hoz újat az 5G?

Bár az 5G már világszerte bevezetés alatt áll, érdemes megjegyezni, hogy arra még jó pár évet várni kell, hogy számottevően elterjedjen, ahogy az az alábbi, Thuróczy György által bemutatott ábrán is látszik:

Azt is látni kell, hogy az 5G három frekvenciatartományt ölel fel, és ebből az első kettő, az alacsonyabb és középfrekvenciák már ma is használatban vannak, így ezek egészségügyi hatásvizsgálatában lehet támaszkodni a korábbi technológiákkal kapcsolatos kutatási eredményekre.

Az 5G egyik fontos tulajdonsága, hogy magasabb frekvencián (is) működik. Az elméleti maximuma 300 gigahertz (GHz), de az épp bevezetés alatt álló hálózatok 3,6 GHz-et használnak, és a következőnek tervezett fázis 26 GHz-es lesz. Mivel kisebb a hullámhossza, sűrűbben kell bázisállomásokat telepíteni hozzá, de ezek kisebbek is lesznek, mint amelyekre a korábbi technológiákhoz szükség volt. Az 5G bázisállomások kisugárzott teljesítménye várhatóan nagyobb lesz, de az átlagos expozíció nem fog lényegesen változni hosszú távon. Átmenetileg azonban lehet nagyobb, mivel az 5G állomásokat a már meglévők mellé telepítik, azokkal párhuzamosan fognak üzemelni, így az expozíciók összeadódnak.

Ebben a cikkben nem térünk ki részletesen Nagy Lajos, a BME tanszékvezetőjének előadására az 5G hálózatok fejlesztéséről, de érdemes egy pillantást vetni az általa bemutatott diagramra egy brit felmérésről, amelyben a már működő 5G hálózatok sugárzását vizsgálták. Balra, a városok neve mellett látható az adott helyszínen mért legmagasabb átlagos kitettségi szint, míg ettől jóval messzebb, a jobb szélen a határérték:

Van még mit kutatni

Minél nagyobb a hullámhossz, annál nagyobb az adott sugárzás áthatolóképessége a szervezetbe. Mivel az 5G nagyobb frekvenciákon működik, kisebb hullámhosszú sugárzással jár, ezért a áthatolóképessége is kisebb. Ez azt jelenti, hogy elvileg kevésbé képes behatolni az emberi szervezetbe, és ott bármiféle hatást kiváltani. Míg a korábbi hálózattípusoknál ez néhány centiméter, addig az 5G esetében, 6 GHz fölött, mindössze néhány milliméter. Magyarul az 5G által kibocsátott sugárzás elméletileg a bőr felső rétegeiben nyelődik el, mélyebbre nem jut. Sáfrány Géza azonban azon az állásponton van, hogy nem zárhatók ki az úgynevezett bystander-hatások, azaz hogy a sugárzás következményei nemcsak azokban a sejtekben alakulhatnak ki, amelyek elszenvedték a közvetlen sugárzást, mert ezek a sejtek befolyásolhatják más sejtek működését is. Szerinte ezért ennek a további vizsgálata is indokolt.

Sáfrány Géza szerint az évtizedek óta használt 2G-4G hálózatokkal kapcsolatban semmilyen meggyőző bizonyíték nincs arra, hogy károsak lennének, így a 3,6 GHz alatti frekvenciasávokban az 5G-től sem várható semmiféle káros egészségügyi hatás.

A 26 GHz-es sáv hatásait azonban még tanulmányozni kell, mert erről alig született eddig vizsgálat. Idézte a holland egészségügyi tanácsot is, amely az ismeretek hiányában a 26 GHz-es frekvencia bevezetését még nem javasolja. Epidemiológiai kutatások szükségesek az 5G rendszerek hatásairól, és egyéni szinten kell vizsgálni az expozíció mértékét. Fontosnak tartja azt is, hogy más károsító tényezőkkel együttesen is vizsgálják, és fokozott figyelmet kell szentelni a fiatal korosztályok kitettségének csökkentésére is.

Az 5G-ről szóló összes előadás visszanézhető a Magyar Tudományos Akadémia Youtube-csatornájára feltöltött videón: