Mi okozta a törökországi földrengést?

2020. október 31. – 20:51

frissítve

Mi okozta a törökországi földrengést?
A földrengés utáni Izmir 2020. október 31-én – Fotó: Halil Fidan / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Tíz nappal ezelőtt egy 7,5 magnitúdójú földrengés pattant ki Alaszka partvidéke előtt. Október 30-án, dél után nem sokkal az Égei-térségben mozdult meg a föld, a földmozgás nagysága itt is elérte a 7-es magnitúdó értéket. Két távoli esemény, közöttük semmi kapcsolat nincs, csupán a földrengés ténye és annak hasonló erőssége. Az alaszkai földrengés két kőzetlemez határán történt, általában ez a megszokott. Egymásnak feszül két hatalmas kőzetblokk, majd óriási energia felszabadulása közben az egyik a másik alá csúszik. Az égei földmozgás esetében viszont nem ez a helyzet, az okok itt jóval bonyolultabbak.

A földmozgások Európában sem ismeretlenek, Albániától, Görögországon keresztül Törökországig mondhatni szinte mindig valahol mozog a föld. Ez pedig egy össze-vissza tört hatalmas kirakós rendszerben történik. A szeizmológusok és tektonikusok (földrengésekkel, illetve kőzetelmozdulásokkal foglalkozó geofizikus és geológus szakemberek) gyors elemzése alapján a mostani földrengés oka az volt, hogy szétcsúszás, azaz széthúzásos feszültség következtében egy kőzettest lezökkent a szomszédos kőzettesthez képest. A mozgás függőleges volt, a rengés sekély mélységben pattant ki, ezért nagy területen érezték. Mivel tenger alatt történt, megmozdult a víztömeg is és kisebb szökőár jött létre Törökország nyugati partvidékén. A kár jelentős, számos épület omlott össze, legalább 14-en meghaltak és több százan sebesültek meg. Szerencsére a földrengés központja nem sűrűn lakott területre esett, akkor jóval nagyobb lett volna a kár.

Miért van össze-vissza törve ez a térség?

A választ itt is a lemeztektonika elmélete adja meg, a nagy léptékű ok a kőzetlemezek egymásnak feszülése. Azonban itt három kőzetlemez is szerepet játszik: Az Arab-kőzetlemez észak felé nyomul, ütközik az Eurázsiai-kőzetlemezzel és ennek következtében a közéjük csípődött, a Törökországnak helyet adó Anatóliai kőzetblokk, mint valami cseresznyemag csúszik oldalra, nyugat felé. A harmadik szereplő az Afrikai-kőzetlemez, ami szintén észak felé nyomul. Azonban ez a kőzetlemez nem közvetlenül feszül az Eurázsiai-kőzetlemeznek, mert közöttük számtalan kisebb-nagyobb kőzetlemez-maradvány van, ami a satunyomás következtében ide-oda helyezkedik. Az egyik ilyen kőzetlemez az Égei-tenger déli peremén egy másik lemez alá bukik, amit szubdukciónak neveznek. A földköpenybe hatoló kőzettest azonban nagy sűrűségű, ezért egyre inkább hátrahajlik, visszagördül.

Az olvasó ezen a ponton talán már kapkodja fejét: a könnyebb érthetőség kedvéért vegyünk a kezünkbe egy papírlapot. Az egyik végét lassan hajlítsuk lefelé, közben a papírvéget szintén lassan húzzuk hátra. Ha megfigyeljük a papírt, azt látjuk, hogy a lap vége egyre mélyebbre kerül, míg a papíron belüli hajlás egyre inkább hátrál. Nos, pont ez történik Kréta alatt is. Nyomul lefelé északi irányban egy kőzettest, azonban közben süllyed is, így az alábukás íve egyre inkább dél felé tolódik. Ezt a hátrálást az alábukó kőzetlemez feletti kőzetlemeznek is követi kell, hiszen a teret ki kell tölteni.. Olyan ez, mintha húznánk magunkra a takarót, de a takaró másik vége ki van kötve. A takaróban húzási feszültség alakul ki, adott esetben el is szakadhat. Ez történik az Égei-tenger alatti kőzetlemezzel is. A Kréta előterében zajló, úgynevezett Hellén szubdukció íve egyre inkább dél felé hátrál, ahogy a kőzetlemez bukik alá és közben hátragördülve süllyed. Ez húzza dél felé a felette lévő kőzetlemezt, amiben széthúzásos feszültség alakul ki és ez törések sokaságához vezet.

A kőzetlemezben lévő törések a hosszú időn keresztül halmozódó feszültség feloldása során jönnek létre: sokáig minden nyugodtnak tűnik, aztán egyszer csak törik a kőzettest és elmozdulás történik. Ha széthúzásos a feszültség, akkor az elmozdulás úgynevezett normál vető mentén zajlik, azaz egy ferde sík mentén az egyik kőzetblokk hirtelen lezökken. Ez történhetett pénteken Szamosz-sziget északi előterében is. Az Égei-térségben, továbbá kelet felé az Anatóliai kőzettest belsejében további számos olyan szerkezeti vonal van, ahol jó ideje halmozódik a feszültség és ahol ez bármikor kőzettest-elmozdulással szabadulhat fel.

A földtani helyzet bonyolult, azonban a szakemberek egyre jobban látják a földrengések hajtóerőit. Előre jelezni nem tudják, hogy pontosan mikor, hol, milyen erősségű földrengés pattan ki, ez milyen kőzettest-elmozdulásokkal jár. Azonban meg tudják mondani, hogy mely területek különösen veszélyesek és ez is sokat jelent. A szakemberek ezt a tudást adják át és aztán a döntéshozókon a sor: földrengésbiztos épületek tervezésével és építésével, a lakosság felkészítésével, hogy földrengés esetén mit kell tenni. A közösségi oldalakat is kihasználva az információ gyors terjesztésével életeket lehet megmenteni.

(A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, egyetemi tanár, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.)