A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet kutatói (BLI) egy hónapon keresztül vizsgálták, hogy a klímaváltozás velejárói közül mi van nagyobb hatással a Balaton vizére: az éves átlaghőmérséklet növekedése vagy a szélsőséges mértékű nyári hőhullámok.
A vizsgálatot a 12 darab 5 ezer literes tartályból álló kísérleti telepen végezték. A vízi mezokozmosz-rendszert tavaly tavasszal üzemelték be, segítségével a laboratóriumi mikrokörülményeknél nagyobb, életszerűbb közegben lehet szimulálni a valós ökoszisztémát. Ez volt az első ilyen rendszer Kelet-Közép-Európában.
(Itt találja a Telex legfrissebb híreit!)
Négy tartályban a jelenlegi helyzetet, négyben az évszázad végére prognosztizált 3 Celsius-fokkal melegebb átlaghőmérsékletet, négy tartályban pedig a szélsőségessé vált időjárást modellezték kétszer egy hétig tartó plusz 6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést szimulálva.
Vad Csaba, az intézet kutatója arról számolt be, hogy az előzetes eredmények alapján az átlaghőmérséklet kisebb emelése rövid távon önmagában nem indított be jelentős mértékű algásodást. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást, azaz hőhullámokat modellező tartályokban gyorsan zöldülni kezdett a víz az elszaporodó algák miatt, de az azonos szinten tartott tápanyagtartalom mellett ez sem vált olyan intenzívvé.
A kutatást jövőre különböző tápanyag-terhelés vizsgálatokkal kívánják kiegészíteni, ami hozzájárulhat, hogyan jobban megértsék a Balatonban egészségügyi kockázatot jelentő kékalgák elszaporodását. (MTI)
(Borítókép: Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Fotó: Varga György / MTI)
