Egymillió eurót fizetett egy magyar állami hátterű cég egy leromlott nagybányai házért

Egymillió eurót fizetett egy magyar állami hátterű cég egy leromlott nagybányai házért
A főtéri Teleki-ház Nagybányán, amelyet egymillió euróért vásárolt meg a Manevi Zrt. 2021-ben – Olvasói fotó
Farkas Kriszta
Farkas Kriszta
Transtelex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Több mint egymillió euróért vásárolta meg a magyar állami hátterű Manevi 2021-ben Nagybánya egyik legrégebbi műemlékét, a főtéri Teleki-házat. Az épület az akkori polgármester, Cătălin Cherecheș nagynénjéé és annak férjéé volt, az adásvételt pedig a városvezető édesanyja intézte, akinek a bankszámlájára kérték a teljes vételárat. Öt évvel később a ház még mindig felújításra vár, és az sem világos, milyen jövőt szánnak neki a magyarországi tulajdonosi háttér átalakulása után.

A szatmárnémeti Pannónia Szállótól a zsibói Wesselényi-kastélyig számos történelmi épület került magyar állami érdekeltségbe az Orbán-kormány idején. A felvásárlások egyik főszereplője a Manevi Zrt. volt, amely magyar közpénzből vásárolt ingatlanokat Romániában, Szerbiában és Horvátországban. A hivatalos cél a magyar vonatkozású épített örökség megőrzése és helyreállítása volt, de a megszerzett műemlékek közül sokhoz egyáltalán hozzá sem nyúltak.

A felvásárlások részleteiről sokáig csak töredékes információk voltak nyilvánosak, de például augusztusban a HVG által megszerzett ingatlanlistából már pontosabb képet kaphattunk arról, mekkora vagyont halmoztak fel a Manevinél. A témával idén novemberben már a román sajtó is kezdett részletekbe menően foglalkozni: a PressOne és a Public Record közös tényfeltárása több korábban nem ismert részletet hozott nyilvánosságra az erdélyi ingatlanügyletekről. A megszerzett adásvételi szerződésekből és cégiratokból többek között az is kiderült, kiknek fizettek az épületekért, milyen vállalkozások vettek részt a felvásárlásokban, és hogyan alakult később a megszerzett ingatlanok tulajdonosi háttere.

Nemrég a zsibói Wesselényi-kastély történetének jártunk utána, amelyet a Manevi egy kolozsvári közvetítőcégen keresztül vásárolt meg. Most Nagybányán néztük meg, mi történt egy másik, szintén a Manevihez került műemlékkel: a történelmi főtéren álló Teleki-házzal. Az épület megvásárlásáról fennmaradt iratokból egy olyan családi kapcsolat is kirajzolódik, amely a város akkori, később korrupció miatt elítélt polgármesteréhez vezet.

Egy palotaszerű ház a főtéren, amelynek homlokzatát már évek óta molinó takarja

A nagybányai Szabadság tér 9. szám alatt álló Teleki-ház előtt elsétálva ma már csak elképzelni lehet, hogyan nézhetett ki egykor a város egyik legpatinásabb épülete. Az emeleti homlokzatot egy hatalmas molinó takarja, de a földszinten még látszanak az eredeti építészeti részletek, köztük a faragott kőkeretes, boltíves kapu, amelyen egykor lovas kocsik is behajthattak az udvarra.

A főtéri palota Nagybánya történelmi központjának egyik legrégebbi műemléke, a hivatalos nyilvántartás szerint a 15-18. században épült. A ház a hosszúfalusi Teleki családhoz kötődik, helyi ismertetők szerint idősebb Teleki Imre egy már meglévő épületet és a hozzá tartozó telket vásárolhatta meg, majd a család igényeinek megfelelően alakíttatta át. Az államosítás után a korábbi lakóházban bábszínház és népi művészeti iskola működött, a földszintjén üzletek kaptak helyet. Idővel megszűntek a kulturális programok, a felső szintek üresen maradtak, a ház pedig lassan felújításra szoruló, elhanyagolt műemlékké vált.

A boltíves kapualj – Olvasói fotó
A boltíves kapualj – Olvasói fotó

A főtérről nyíló kapualjban ugyan rendezett burkolat és felszerelt lámpák fogadják az érkezőt, a falakról több helyen hiányzik a vakolat, alóla kilátszik a régi tégla és kő. A belső udvarba vezető átjárót lánccal zárták le, a kihelyezett figyelmeztetés tiltja az illetéktelenek belépését.

A Teleki-ház udvarát felvette a gaz, építkezési törmelék mindenhol – Olvasói fotó
A Teleki-ház udvarát felvette a gaz, építkezési törmelék mindenhol – Olvasói fotó

A kapu mögötti udvar még lehangolóbb képet mutat. A burkolatot több helyen benőtte a gaz, a falakról nagy felületeken lehullott a vakolat, a földön téglatörmelék, raklapok és építőanyagok hevernek. Az egyik oldalon egymásra halmozott tetőcserepek sorakoznak, a szomszédos épületrészeken pedig repedezett falak és megviselt nyílászárók láthatók. A fényképek alapján az udvar évek óta átfogó helyreállításra vár, bár a kapualj rendezettebb állapota arra utal, hogy az épület néhány részén történhettek munkálatok.

A Teleki-ház hátulról, 2022 januárjában – Fotó: Átlátszó Erdély
A Teleki-ház hátulról, 2022 januárjában – Fotó: Átlátszó Erdély

Az Átlátszó Erdély már a négy évvel ezelőtti helyszíni riportjában is hasonló állapotokkal találkozott a főtéri Teleki-háznál. Akkor is molinó takarta a homlokzatot, de a 2022-es fotó nyomokban felújításra gyanús elemeket is tartalmaz: az udvaron volt pár néhány kacat és egy betonkeverő, a fal mellett pedig egy rozoga állványzatot is észre lehet venni a fotón.

Az utcafronton azért van némi élet: a kapu egyik oldalán egy kisebb üzlet kirakata látható, a másikon sárga plakátok hirdetik, hogy hamarosan új hely nyílhat az épületben. Egy, a nagybányai viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint az emeleti helyiségeket már hosszú ideje nem használják, és az ingatlan igazi értéke részben a főtér felől rejtve marad: a kapu mögött ugyanis jókora telek és további épületrészek húzódnak, de ezekre még visszatérünk.

A telekkönyvi iratok szerint a Teleki-házhoz 1198 négyzetméteres telek tartozik, a főépület beépített alapterülete 577 négyzetméter, összes szintterülete pedig az értékbecslés szerint 1731 négyzetméter.

Nagybányán egyébként van egy másik Teleki-ház is, amelyről jóval többet lehet tudni, mint a főtéren lévő névrokonáról. A Thököly utca 7. szám alatt működő Teleki Magyar Ház gróf Teleki Sándor egykori otthona, és ma a helyi magyar közösség egyik legfontosabb kulturális intézménye.

Többet fizettek érte, mint a zsibói Wesselényi-kastélyért

Amikor a Manevi 2021 áprilisában megjelent a nagybányai ingatlanpiacon, a főtéri Teleki-ház már felújításra szorult. Az adásvételhez kapcsolódó értékbecslésben is úgy írták le, mint elégtelen állapotú, beruházást igénylő ingatlan. De a magyarországi vevőt ez sem tántorította el: 1 millió 15 ezer eurót fizetett a házért és a hozzá tartozó telekért.

A leromlott állapotú házért még a zsibói Wesselényi-kastélynál is többet fizetett a Manevi: a több épületből álló, mintegy 1,3 hektáros területen fekvő barokk kastélyegyüttest ugyanabban a hónapban 830 ezer euróért vásárolta meg, vagyis 185 ezer euróval olcsóbban szerezte meg, mint a felújításra szoruló főtéri házat.

Ugyanazon a napon a Teleki-ház közvetlen szomszédságában is bevásárolt a magyar állami cég: a Szabadság tér 8. szám alatti két épületért és a hozzájuk tartozó telkekért összesen 585 ezer eurót fizetett. A nagyobb ingatlan 468 ezer, a kisebb 117 ezer euróba került, így a magyarországi vállalat egyetlen nap alatt 1,6 millió eurót költött a nagybányai főtér három épületére. A Teleki-házat egy Németországban élő házaspártól, a szomszédos ingatlanokat pedig a Global Education Center SRL nevű nagybányai vállalkozástól vásárolta meg.

A 8. szám alatti épületekben ekkor még üzletek és irodák működtek, az egyik helyiséget a Transilvania bank bérelte 2024-ig, ma már egy kávézó működik a helyén. A vásárlás után néhány hónappal, amikor a Manevi a romániai leányvállalatához helyezte át az ingatlanokat, új értékbecslés is készült róluk. Eszerint a két épület együttes piaci értéke 498 ezer euró volt, vagyis 87 ezerrel kevesebb az áprilisban kifizetett összegnél.

A nagybányai polgármester nagynénje adta el a házat, az egymillió eurót pedig az édesanyja számlájára kérték

A Teleki-ház tulajdonosi történetét az adásvételi szerződések alapján egészen 2011-ig lehet visszakövetni. Ekkor szolgáltatták vissza az épületet négy magánszemélynek, akiktől három évvel később, 2014 májusában egy orvos házaspár, Robert-Martin és Eugenia-Georgeta Jederan vásárolta meg. A Németországban élő házaspár korábban a bajorországi Sendenben dolgozott: Robert nőgyógyászként, Eugenia pedig háziorvosként praktizált, legalábbis a németországi orvosi nyilvántartások szerint.

Az egyik korábbi tulajdonos, Eugenia Jederan neve két évvel az adásvétel után egy egészen más, országos visszhangot kiváltó ügyben is felbukkant: ekkor menekült Németországba Cătălin Cherecheș, Nagybánya akkori polgármestere, akit abban az évben november 24-én jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek vesztegetés elfogadása miatt. A városvezető már az ítélethirdetés előtt elhagyta Romániát: egy rokona személyi igazolványával jutott át a petei határátkelőn, majd Németország felé vette az irányt. Néhány nappal később Augsburgban fogták el, a sajtóbeszámolók szerint Eugenia Jederan, a nagynénje nyújtott segítséget a szökésben.

De Cherecheș polgármesteri éveit már a németországi szökése előtt is botrányok kísérték.

2011-ben került a polgármesteri székbe, és már az első évében nemzetközi botrányt kavart, amikor másfél méter magas fallal keríttetett körbe két, főként romák által lakott tömbházat. Azzal védekezett, hogy a gyerekeket akarja megóvni a közúti forgalomtól, de a jogvédő szervezetek etnikai elkülönítésként értékelték az intézkedést. 2024 februárjában vált jogerőssé a fal lebontását elrendelő bírósági döntés.

A Németországba menekülő polgármestert egy évek óta húzódó korrupciós ügy miatt keresték a hatóságok: még 2016 áprilisában vették őrizetbe a korrupcióellenes ügyészség nyomozói, miután a vád szerint pénzt követelt a város által támogatott futballklub vezetőjétől. Az ügyészek úgy tudták, hogy 2015-ben összesen 70 ezer lejt kapott tőle, az elfogásakor pedig további 30 ezer lej került elő. A büntetőeljárás több mint hét évig húzódott, míg végül 2023 novemberében jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélték, de idén júliusban feltételesen szabadlábra helyezték.

Polgármestersége alatt Cherecheș többször is összetűzésbe került a nagybányai magyar közösséggel ilyen volt például a 2022-es Gesztenye Fesztivál, ahol a polgármester a vásári standokat ellenőrizve kifogásolta, hogy az egyik kürtőskalácsárus házikóján csak magyar nyelvű feliratok voltak.

Cherecheș arra utasította a beosztottjait, hogy helyezzenek el román zászlókat a standon, sőt, minden olyan helyen, ahol „olyan nyelven írnak, amit nem értünk”.

Azt is kijelentette, hogy a kétnyelvű feliratokon a román szövegnek nagyobbnak kell lennie a magyarnál. A Kovács Kalács standján végül a kürtős feliratot egy cozonac feliratú táblával takarták le, a házikó elé pedig egy jóval nagyobb román nyelvű molinót feszítettek ki. Cherecheș azzal érvelt a döntése mellett, hogy ha egy üzleten csak magyar felirat van, abból a román vásárló nem tudhatja, hogy őt is szívesen látják. Pap Zsolt István RMDSZ-es alpolgármester levetette a kihelyezett román zászlókat, mire Cherecheș bejelentette, hogy megvonja tőle az összes feladatkörét, és erről később hivatalos értesítést is küldött. A történteket a Máramaros megyei RMDSZ is elítélte, arra figyelmeztetve, hogy az ilyen gesztusok mérgezik a város román és magyar közössége közötti viszonyt, miközben a szövetség helyi politikusai évek óta együtt dolgoztak Cherecheșsel a város vezetésében.

Na de a Teleki-ház adásvételi irataihoz visszatérve a család egy másik tagjának nevével is találkozunk. A Németországban élő Jederan házaspár 2021 tavaszán Viorica Cherecheșt, Eugenia testvérét, a polgármester édesanyját bízta meg az épület eladásának lebonyolításával.

A döntésnek abból a szempontból is volt helyi politikai vonatkozása, hogy a Cherecheș vezette nagybányai önkormányzat néhány héttel korábban mondott le a ház elővásárlási jogáról.

A 2021. április 20-án aláírt szerződés szerint Robert és Eugenia Jederan már március 31-én meghatalmazta Viorica Cherecheșt egy németországi közjegyző előtt. A korábban kórházigazgatóként dolgozó, 2016 és 2020 között parlamenti képviselőként politizáló nő a tulajdonosok nevében írhatta alá a Manevivel kötött megállapodást, ráadásul a meghatalmazásnak a szerződés szerint a vételár kifizetésénél is szerepe volt: a magyarországi cégnek a teljes, 1 millió 15 ezer eurós összeget Viorica Cherecheș saját nevére szóló bankszámlájára kellett átutalnia, az aláírástól számított hét munkanapon belül.

A PressOne újságírói Viorica Cherecheștől is szerettek volna választ kapni arra, pontosan milyen körülmények között zajlott az üzlet, de hiába keresték telefonon és üzenetben, nem reagált a megkereséseikre.

Nagybánya lemondott a Teleki-ház megvásárlásáról, mert túl sokba került volna a felújítása

Mielőtt a Manevi megszerezhette volna a Teleki-házat, a román államnak és a helyi hatóságoknak is lehetőségük lett volna megvásárolni a műemléket az elővásárlási jog alapján. A kulturális minisztérium már 2021 februárjában lemondott erről, a Máramaros Megyei Tanácsban viszont még vitáztak arról, érdemes volna-e közpénzből megmenteni az épületet.

A február 26-i tanácsülés jegyzőkönyve szerint Ionel Bogdan akkori megyei tanácselnök a magas vételár és a szűkös költségvetés miatt ellenezte a vásárlást, de Romeo Dobocan tanácsos úgy vélte, hogy a Teleki-ház történelmi értéke miatt érdemes lenne megfontolni a lehetőséget. A tanácsülésen végül Bogdan álláspontja érvényesült: a testület 26 igen szavazattal, egy ellenszavazattal és három tartózkodással mondott le az elővásárlási jogáról.

Ezután a nagybányai önkormányzaton volt a sor, amely 2021 márciusában egyhangúlag, mind a 21 jelen lévő képviselő támogatásával hozott hasonló döntést. A 80-as számú határozat előterjesztése szerint a városnak túl sokba került volna a leromlott állapotú épület helyreállítása, és olyan hasznosítási lehetőséget sem láttak benne, amely indokolta volna a megvásárlását.

A döntést az RMDSZ-es Pap Zsolt István alpolgármester is támogatta, aki néhány hónappal később az Investigatoriának adott interjúban arról beszélt, hogy Nagybánya már így is több felújításra váró műemléket birtokol, és ezek rendbetételére sincs elegendő pénze. A Teleki-ház történelmi értékét elismerte, de szerinte nem tartozott a város három legfontosabb műemléke közé.

„Nem akarhatok öt ingatlant, ha egynek a felújítására sincs pénzem” – magyarázta az RMDSZ-es alpolgármester, miért szavazott az elővásárlási jogról való lemondásra.

A városi tanács ugyanezen az ülésen a Teleki-ház szomszédságában álló, Szabadság tér 8. szám alatti épületekről is lemondott, itt viszont az előző tulajdonosváltással is akadtak gondok. A házakat 2017-ben a Global Education Center SRL vásárolta meg a Consumcoop Baia Mare fogyasztási szövetkezettől, de a városháza 2021 márciusában készült szakjelentése szerint az akkori adásvételnél elmulasztották a műemlékekre vonatkozó elővásárlási eljárást, és a szerződésben az épületek műemléki védettségét sem tüntették fel. A városháza jogászai emiatt a korábbi tulajdonosváltás érvényességét is kétségesnek tartották, és azt javasolták, hogy a város ne vállalja a vásárlással járó jogi kockázatot.

A Teleki-ház melletti, 8-as számú ingatlan, mellékutcai szemszögből – Olvasói fotó
A Teleki-ház melletti, 8-as számú ingatlan, mellékutcai szemszögből – Olvasói fotó

A tanács végül lemondott az elővásárlási jogáról, áprilisban pedig a Manevi megvásárolta az ingatlanokat. Az eladó vállalkozás a szerződésben már a tulajdonjog érvényességéért is garanciát vállalt.

Pintér Zsolt RMDSZ-es politikus szerint nem volt köze a vásárláshoz, de később már egyeztetett a Manevivel

Az adásvételi szerződésekből pontosan kiderül, kik képviselték a Teleki-ház eladóit és a Manevit, de arról már kevesebbet tudni, hogy kik segítették a vásárlás előkészítését. Egy, a nagybányai közéletet és a korábbi városvezetés működését jól ismerő forrásunk szerint ebben a helyi RMDSZ-nek is lehetett közvetítő szerepe. Forrásunk Pintér Zsoltot, a szövetség Máramaros megyei elnökét is megemlítette, aki a magyarországi kapcsolatok egyik fontos helyi szereplője volt.

De Pintér határozottan tagadta, hogy bármi köze lett volna az üzlethez.

„A Manevivel nem voltam kapcsolatban az eladás előtt, sem alatt” – jelentette ki a politikus, állítása szerint a Jederan házaspár és a Cherecheș család érintettségéről, valamint a vételár kifizetésének körülményeiről sem tudott, és az eladókkal vagy a vásárlóval sem egyeztetett. Válaszában többször is hangsúlyozta, hogy a Máramaros megyei RMDSZ elnökévé csak 2021 júliusában választották meg, vagyis hónapokkal a Teleki-ház eladása után.

Csakhogy Pintér már jóval korábban is aktív szereplője volt a helyi politikának: az RMDSZ honlapján az áll, hogy 2004 óta tagja a szövetségnek, korábban választmányi tag és alelnök is volt, 2020-ban pedig nagybányai önkormányzati képviselő lett. A városi RMDSZ élére 2021 májusában, a megyei szervezet élére pedig júliusban választották meg.

A 2021. március 11-i városi tanácsülés jegyzőkönyve szerint Pintér is megszavazta, hogy Nagybánya lemondjon a Teleki-ház elővásárlási jogáról. Arra voltunk kíváncsiak, tudott-e már akkor arról, hogy magyarországi vevő érdeklődik az épület iránt. „Már válaszoltam erre a kérdésre: a vásárló minket nem értesített. Egy ilyen döntéskor a tanácsban nincs szó arról, hogy van-e potenciális vevő” – nyomatékosított Pintér Zsolt.

Arra is visszakérdeztünk, tudomása szerint ki tarthatta a kapcsolatot a helyi RMDSZ részéről a Manevivel az adásvétel előtt, illetve beszéltek-e a szervezetben a készülő vásárlásról, de konkrét személyt nem nevezett meg. Azt válaszolta, hogy nem tudja, tartotta-e egyáltalán valaki a kapcsolatot a vállalattal, és arra hivatkozott, hogy a 2020-as választások előtt már évek óta nem volt tagja a helyi szervezet választmányának, ezért az ottani egyeztetésekről sem tudhat.

A helyi RMDSZ-nek mindenesetre már a Manevi megjelenése előtt is voltak magyarországi támogatásokhoz kapcsolódó projektjei: a szervezet 2020-as eredménybeszámolója szerint közreműködött a Híd utcai magyar iskola felújításában, a Don Bosco Szórványkollégium épületének megvásárlásához pedig segített megszerezni a magyar kormány támogatását. Az iskolára 2017-ben 95 millió forintot biztosítottak Magyarországról, a szórványkollégium megvásárlását és kialakítását pedig közel 290 millió forinttal támogatták. De egyébként önmagában a határon túli magyar kultúra és társadalom támogatásában semmi szokatlan nincs, elvégre Magyarországon ezt törvény is előírja.

Forrásunk szerint a helyi RMDSZ és Cătălin Cherecheș korábbi polgármester kapcsolata szorosabb volt a szokásos önkormányzati együttműködésnél, de Pintér ezt vitatta: állítása szerint a városvezetéssel csupán technikai jellegű együttműködést folytattak, és ő személyesen semmilyen magyarországi közreműködést nem közvetített a polgármesternek. Példaként a korábban bemutatott kürtőskalácsos konfliktust említette, amikor Cherecheș az RMDSZ-es alpolgármester jogköreit is megvonta.

A kapcsolatnak azért voltak együttműködőbb időszakai is: Pintér egy 2023-as interjúban például a nagybányai művésztelep öt alapítójának a főtéren felállított szoborcsoportját emelte ki a helyi magyar közösség eredményei közül, hozzátéve, hogy a megvalósításához elengedhetetlen volt a polgármester támogatása. Az interjúban a kürtőskalácsos ügyre is visszatért, és arról beszélt, hogy a konfliktus után már enyhült a feszültség a felek között.

A Manevivel való kapcsolatról Pintér a 2021-es vásárlást tekinti választóvonalnak: az adásvételről állítása szerint semmit sem tudott, az ingatlanok megszerzése után viszont már többször is találkozott a vállalat képviselőivel. Mint írta, ezeken az egyeztetéseken olyan helyi és közigazgatási kérdésekről beszéltek, amelyek az épületek karbantartásához kapcsolódtak, de a találkozók résztvevőit és időpontjait nem részletezte.

A kapcsolattartásnak egy másik, egészen gyakorlati oka is volt: a nagybányai magyar közösség egyik legnagyobb rendezvényét, a Főtér Fesztivált még 2005-ben Pintér kezdeményezte több társával együtt, és hosszú éveken át részt vett a szervezésében. Elmondása szerint a fesztivál kellékeit éveken át a Teleki-ház melletti, szintén a Manevi érdekeltségébe került sarokház egyik helyiségében tárolták, de azt nem tudja, eredetileg ki és milyen megállapodás alapján engedélyezte a helyiség használatát. Amikor viszont 2026-ban felszólították a szervezőket, hogy ürítsék ki a raktárt, Pintér személyesen fordult a Manevi nagybányai ügyeiért felelős képviselőjéhez. Azt kérte, hogy legalább a fesztivál végéig maradhassanak, mert a főtér közvetlen közelében lévő raktár nagy segítséget jelentett a rendezvény lebonyolításában, majd a kellékeket az RMDSZ saját, jóval kisebb raktárába költöztették.

A Manevi terveiről is kérdeztük Pintért, aki szerint a vállalat eredetileg szállodát szeretett volna kialakítani a főtéri épületegyüttesben.

A politikus szerint 2025-ben már attól tartottak, hogy a Teleki-ház erősen megrongálódott tetőszerkezete egy újabb kemény telet sem bír ki, és akár be is szakadhat, ezért a problémát jelezték a Manevi akkori nagybányai képviselőjének – akit ezúttal sem nevezett meg. Arról nincs tudomása, hogy a tetőszerkezeten azóta végeztek volna munkálatokat. A főtéren álló műemlék felújítása így öt évvel a magyarországi vásárlás után is megoldatlan kérdés maradt.

A Manevi mögötti alapítvány már megszűnt, a Teleki-ház sorsa még mindig bizonytalan

Néhány hónappal később a felvásárolt ingatlanok a Manevi romániai leányvállalathoz kerültek: a magyarországi cég áprilisban hozta létre Szatmárnémetiben a Manevi Pro Transilvania SRL-t, amelynek székhelyét a korábban szintén magyar érdekeltségbe került Pannónia Szálló címére jegyezték be. Októberben a megvásárolt ingatlanok egy részével növelték a romániai vállalat törzstőkéjét, az erről szóló határozatban a nagybányai Teleki-ház és a szomszédos épületek mellett ott van a zsibói Wesselényi-kastély is.

Így került a tulajdonjog a romániai társasághoz, amelynek egyedüli tulajdonosa a budapesti Manevi maradt.

Az ingatlanvásárlásokkal párhuzamosan Magyarországon a Manevi tulajdonosi háttere is átalakult. Az Orbán-kormány 2021-ben a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) tulajdonába adta. A két vállalatot akkor összesen 15,2 milliárd forintra értékelték, az új alapítvány pedig az Átlátszó feltárása szerint még ugyanabban az évben további 29,5 milliárd forintot kapott az államtól.

A Manevi ezalatt külföldi leányvállalatain keresztül is gyarapította az ingatlanvagyonát: az Átlátszó Erdély összesítése szerint már 2021-ben tíz, összesen közel 29 millió lejre, vagyis mintegy 5,8 millió euróra értékelt ingatlan került a romániai céghez. A vásárlások a következő években is folytatódtak: a HVG által 2026-ban megszerzett ingatlanlistán már 41 külföldi ingatlan szerepelt, amelyek közül 26 Romániában található.

De a konstrukció a kormányváltás után megváltozott: a Magyar Péter vezette kormány hozzálátott az Orbán-korszakban létrehozott vagyonkezelő alapítványok felszámolásához, és augusztus 31-i hatállyal a KEOMA-t is megszüntette. Az alapítványi vagyon felügyelete a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz került, a miniszter pedig átfogó átvilágítást helyezett kilátásba: előbb azt akarják tisztázni, pontosan milyen ingatlanokat, szerződéseket és kötelezettségeket örököltek az előző kormánytól.

Habár Pintér Zsolt szerint a Manevi szállodát szeretett volna kialakítani az ingatlanokban, továbbra sem tudni pontosan, hogy miért nem láttak neki vagy mikor kezdődhetne el a Teleki-ház átfogó felújítása. Amikor a Public Record novemberben a romániai műemlékek sorsáról kérdezte a magyar kormányt, azt a választ kapta, hogy még mindig az ingatlanportfóliót és a hozzá tartozó dokumentumokat vizsgálják, ezért konkrét tervekről egyelőre nem tudnak beszámolni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!