Két elhasalt kormányfőjelölt után egyre többen követelik az előrehozott választásokat Romániában

Ismét elbukott Nicușor Dan román államfő jelölése a kormányfői tisztségre, miután Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormánya a szükséges 233 támogató szavazat helyett csak 182-t kapott. Ezzel a május óta tartó romániai kormányválság újabb fejezete zárult le, amivel gyakorlatilag egy lépésre került az ország az előrehozott választásoktól.

Mi történt eddig?

A legújabb fejlemények tükrében úgy tűnik, hogy az amerikaiakat is maga mögött tudó Szociáldemokrata Párt (PSD) áprilisban előbb kilépett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és az RMDSZ-szel közösen alkotott kormánykoalícióból, majd májusban a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szövetkezve meg is buktatta Ilie Bolojan kabinetjét. Azóta korlátozott jogkörű ügyvivő kormánya van az országnak, a PNL elnökének, Bolojannak vezetésével, de a költségvetés kiigazításának megszavazása és a 2027-es költségvetés elfogadása miatt egyre szorít az idő, kell a teljes jogkörű végrehajtó hatalom.

A májusi kormánybuktatás óta viszont hiába próbálkoznak új kabinet elfogadtatásával, mert sehogy sem jön össze a szükséges szavazatszám. Nicușor Dan államfő előbb Eugen Tomac elnöki tanácsost bízta meg kormányalakítással, de parlamenti párt nélküli politikusként esélye sem volt megszereznie a szükséges támogatást, végül visszaadta a megbízatást. Ezek után a PNL Bolojan-ellenes szárnyának egyik vezetőjét, Adrian Veșteát kérte kormányalakításra az elnök, de neki sem lett meg a szükséges szavazatszám.

Az államfő a nyár közepén új javaslatot kért a pártoktól. A PSD-sek az elnöküket, Sorin Grindeanut tették volna meg kormányfőnek, míg a PNL–USR–RMDSZ koalíció a liberálisok egyik EP-képviselőjét, Siegfried Mureșant javasolta. A parlamenti erőviszonyok és a pártok egymást kizáró feltételei miatt a kormányalakítási tárgyalások nagyon gyorsan holtpontra jutottak, az államfő esélyt sem látott egy sikeres szavazásra, ezért nem javasolt miniszterelnököt, inkább nyári szünetre mentek, a Bolojanék pedig ügyvivő kormányként látták el a feladatokat.

A pártok feltételei azóta se nagyon változtak, érdemes felidézni őket:

• a PNL és az USR összezárt, és nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz;
• a szociáldemokraták csak egy kisebbségi PSD-kormányt vagy egy PSD köré szerveződő kormányt támogatnak;
• az RMDSZ nem akar olyan parlamenti kormánytöbbségbe kerülni, amiben a szélsőjobboldali AUR, a putyinista SOS Románia, vagy a két pártból időközben kilépett képviselők és szenátorok is részt vesznek;
• az AUR nem szavaz meg olyan kormányt, amelyben nem vesz részt;
• a PNL, USR és az RMDSZ pedig nem akar közösen kormányozni az AUR-ral.

Az őszi ülésszak szeptemberi kezdetével Nicușor Dan ismét konzultációra hívta a pártokat, konstatálta, hogy továbbra sem közeledtek az álláspontjaik, beolvasott neki, hogy végre vegyék már komolyan Románia helyzetét, majd Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.

„Nem körvonalazódik parlamenti többség, ezért úgy döntöttem, hogy a tisztségre azt a személyt javaslom, aki a legtöbb támogatást kapta a konzultációk során: Siegfried Mureșant” – mondta az államfő, akinek a döntése kisebb meglepetést is okozott, hiszen már a többség egy lehetséges PSD-kormánnyal számolt.

Az már az első pillanattól egyértelmű, hogy Siegfried Mureșannak a PSD-vel kell megegyeznie a kormányalakításhoz, de a tárgyalások (vagy inkább nyilatkozatháború) alatt nem közeledtek az álláspontok, minden nap egy új esély volt a pártok politikusainak, hogy válogatott sértéseket vágjanak egymás fejéhez. Szóval a szerdai szavazás előtt gyakorlatilag mindenkinek egyértelmű volt, ebből nem lesz új teljes jogkörű kormány. Ezzel együtt végigcsinálták a folyamatot, ami nem teljesen következmények nélküli.

Románia alkotmányának előírásai szerint, ha az államfő két jelöltjét sem szavazza meg a parlament miniszterelnöknek, akkor az államfő feloszlathatja a törvényhozást. Sőt, vannak olyan vélemények, amelyek szerint az elnöknek nem csupán lehetősége, hanem kötelessége is feloszlatni a parlamentet.

„A két Ház elnökeivel és a parlamenti csoportok vezetőivel tartott tanácskozás után Románia Elnöke feloszlathatja a Parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis azután, miután az legalább két bizalmi szavazati kérelmet már elutasított” – olvasható az ország alkotmányának hivatalos magyar fordításában. A két hónapos határidő már rég eltelt, de a második bizalmi szavazás csak most szerdán volt, hiszen Eugen Tomac jelölése a jogszabályok szerint nem számít, mert a kabinetjéről nem szavazott a parlament. Adrian Veștea, majd most Siegfried Mureșan jelöléséről már igen, ezzel pedig egy lépésre kerülünk az előrehozott választásoktól.

Akkor előrehozott választások jönnek?

Nem feltétlenül, bár kétségtelen, hogy a nyilatkozatok alapján több párt is az előrehozott választásokban lát lehetőséget arra, hogy valahogy feloldják a jelenlegi patthelyzetet. „Annyiszor előkerült ez a forgatókönyv, hogy a pártok egyre inkább reális lehetőségként számolnak vele” – foglalta össze a helyzetet az előrehozott választásokkal kapcsolatban George Jiglău politológus nemrég a Transtelexnek. Úgy látja, már nem is annyira ijesztő ez a forgatókönyv, mint korábban.

Talán a PSD tart leginkább tőle, a közvélemény-kutatások alapján legalábbis úgy tűnik, hogy a 2024-es parlamenti választások eredményéhez képest ők veszítenék a legtöbbet, 20 százalék alá esne a támogatottságuk. A PNL-nél többször is előkerült a napokban a téma, de talán ők abban is reménykedtek, hogy ezzel sikerül a PSD-t a Mureșan-kormány megszavazására bírni. A legtávolabb Alexandru Muraru képviselő ment, ő hétfőn arról nyilatkozott, pártja megfontolja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha Nicușor Dan államfő nem ír ki előrehozott választásokat a Mureșan-kormány szerdai elutasítása esetén. Úgy érvelt, hogy több olyan alkotmányjogász, akivel beszélt, úgy véli, ez nem csupán egy lehetőség Nicușor Dan számára, ha nem szavazzák meg az új kormányt, hanem kötelező feloszlatnia a parlamentet, és előrehozott választásokat kell kiírnia.

Az USR többször is nyilatkozta, ezt tartaná a helyes megoldásnak, míg nyilvánosan az AUR is hónapok óta előrehozott választásokat követel, bár a politológus szerint nem biztos, hogy akarnak is, nekik ugyanis a jelenlegi helyzet sokkal kényelmesebb. „Nem viselik a kormányzás terhét, ha valami rosszul működik, nem rajtuk kérik számon, közben a parlamenten keresztül mégis komoly politikai befolyásuk van. A támogatottságuk is magas szinten stabilizálódott” – fogalmazott George Jiglău, aki ugyanakkor azt is mondta, egy előrehozott választás nem biztos, hogy radikálisan megváltoztatná az erőviszonyokat, a következő parlamentben is valószínűleg nagyjából ugyanazok a pártok lennének jelen, azzal a különbséggel, hogy a kisebb szuverenista pártok, a POT és az SOS Románia kihullanának, az AUR pedig 18 százalékról 35-40 százalékra növelné a mandátumai arányát.

„A mintegy 60 százalékos Európa-barát többség várhatóan megmaradna, de ugyanúgy két táborra oszlana: a PNL-USR-RMDSZ hármasra, illetve a PSD-re. Vagyis nem biztos, hogy könnyebb lenne stabil többséget alakítani” – magyarázta a politológus.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint sem jelentene megoldást az előrehozott választás, igaz, ő valamivel komorabbnak festi le az utána következő világot.

„Megváltozik majd az erősorrend. Az AUR kerül az első helyre, és akkor nem lehet elkerülni egy AUR köré szerveződő kormány megalakítását. A többi párt ellenzékbe kerül. Persze, lehet büszke az ember arra, hogy egy adott pillanatban ő a legnagyobb ellenzéki párt, de nem tudom, hogy ez segít-e valamiben” – jelentette ki hétfőn Kelemen Hunor a B1 TV-nek.

Talán valamivel fontosabb, hogy Nicușor Dan államfő is következetesen elutasítja a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását. Az elmúlt időszakban többször is nyilatkozott erről. A múlt héten azt mondta, úgy látja, a romániai társadalom nem kér az előrehozott választásokkal járó négy-öt-hat hónapos kampányból, utcai plakátokból, televíziós politikai hirdetésekből és pártok közötti vitákból. Az államfő szerint a pártoknak végre hajlandóságot kellene mutatniuk a párbeszédre, és párbeszéd útján kell megoldást találniuk a politikai válságra.

Kedden aztán ismét megkérdezték az újságírók az előrehozott választásokról, de az államfő egyszerűen azt mondta, „az előrehozott választások nem jelentenek megoldást”, majd ismét rászólt a pártokra.

„Eljött az ideje annak, hogy a pártok a saját kerítésükön túlra tekintsenek, és a nemzeti érdeket tartsák szem előtt. Az előrehozott választások nem jelentenek megoldást, pont ellenkezőleg, tovább fokoznák a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot, mind a román állampolgárok, mind a pénzügyi piacok részéről” – mondta Nicușor Dan. Az államfő szerint „politikai konszenzus van” abban, hogy Romániának meg kell őriznie „pénzügyi pályáját”.

Mi következik akkor?

A Mureșan-kormány bukása utáni első nyilatkozatában az USR és a PNL ismét az előrehozott választásokat emlegettek, azt hangsúlyozva, hogy az államfőnek most már tényleg lehetősége van annak kiírására. Legélesebben Dominic Fritz, az USR elnöke kampányolt mellette, kijelentve, hogy „eljött az ideje, visszatérni az emberek szavazataihoz”. Mások inkább csak annyit mondtak, hogy várják, mit lép az államfő.

Ha Nicușor Dan nem oszlatja fel a parlamentet, akkor ismét kezdődhet elölről a kormányalakítási folyamat. A PSD elnöke, Sorin Grindeanu gyorsan be is jelentette, hogy a pártja „készen áll Románia talpra állítására”.

Ebben az esetben is több forgatókönyv van. Jelölhet egy PSD-s politikust miniszterelnöknek, például Sorin Grindeanut, aki megpróbál ismét többséget kovácsolni az RMDSZ-szel, a kisebbségekkel és a PNL Bolojan-ellenes csoportjával, illetve a szuverenista parlamenti csoportokból is hozhatnak szavazókat.

Ezt látszik alátámasztani Victor Negrescu PSD-s EP-képviselő szerdai nyilatkozata, aki még Mureșan-kormány elutasítása előtt azt nyilatkozta a Digi24-nek, hogy számára nem tűnik reális forgatókönyvnek egy PSD–AUR-kormány. Negrescu arra számít, hogy az elnök egy olyan miniszterelnököt jelöl ki, aki egy „demokratikus, nyugatbarát, Európa-barát” parlamenti többség kialakítására törekszik, és nem támogatja olyan pártok részvételét a kormányzásban, amelyeket korábban szélsőségesnek tartottak.

Negrescu kijelentette, hogy a PSD azt szeretné, ha a jövőbeli parlamenti többség köréjük épülne, és lehetséges partnerként nevezte meg ebben a konstrukcióban az RMDSZ-t.

„Úgy gondoljuk, hogy amennyiben az RMDSZ-es partnereink megváltoztatják az álláspontjukat, automatikusan könnyebb lesz többséget létrehozni”

– jelentette ki Negrescu, és szerinte azzal, hogy szövetség elutasítja az előrehozott választásokat, „inkább egy konszenzusos megoldást szeretne találni”. Szerinte sokat fog számítani, hogy a jelölt személye és a kabinet összetétele. Az EP-képviselő nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az államfő nem a pártjából jelöl miniszterelnököt, hanem egy szakértői államfőt javasol. Az államfő egyébként jelölhet szakértői miniszterelnököt szakértői vagy politikai kabinettel is, de az is benne van a pakliban, hogy ismét húz egy váratlant.

A PSD EP-képviselője ugyanakkor bírálta a pártok feltételeit, az úgynevezett „vörös vonalakat”, amelyeket egyes, magukat nyugatbarátnak tekintő pártok húztak meg, és amelyek kizárták a pártjával való együttműködést.

Kelemen szerda reggel az RFI-nek azt mondta, Románia elnökét senki sem kényszerítheti előrehozott választások kiírására, és azt reméli, hogy Nicuşor Dan viszonylag gyorsan konzultációra hívja a pártokat, akik talán végre kicsit rugalmasabbak lesznek. Szerinte olyan jelölttel fog az elnök előállni, aki mind a PSD, mind a PNL számára elfogadható, de kevés esélyt lát olyan kormányra, amelyben mindkét párt részt venne. „Legalábbis élvonalbeli politikusokkal nem” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Olyan emberekkel, és nem is feltétlen pártpolitikusokkal, akiket támogatnak, viszont el tudja képzelni, hogy közösen kormányozzanak.

A csehországi látogatáson lévő Nicușor Dan a szerdai szavazás előtt ugyanazt mantrázta, amit eddig már számtalanszor elmondott. Szerinte a politikusoknak végre figyelembe kell venniük a választók akaratát, és mivel a romániaiak túlnyomó többsége a válság lezárását szeretné, jó esélyt lát arra, hogy a politikai szereplők megállapodásra jussanak. A szavazás után ismét a konszezus fontosságát hangsúlyozta, és bejelentette, hogy hétfőn ismét konzultál a parlamenti pártokkal, és még aznap délután új miniszterelnököt jelöl ki.

A cikket frissítettük Nicușor Dan államfő nyilatkozatával.