Hargita megye vezeti a román helyreállítási toplistát, a helyi kisvállalkozások és civilek mentették meg a statisztikát
Romániában Hargita megyében volt a legnagyobb a helyreállítási terv végrehajtásának határidejéig befejezett beruházások aránya, de Kovászna és Maros megye is az országos átlaghoz közeli szinten teljesített. Az adatokból kiderül, hogy ez elsősorban a vállalkozói és a civil szféra érdeme, mert a székelyföldi önkormányzatok mérlege siralmas.
Hargita megye országosan az első helyen áll az augusztus végéig befejezett helyreállítási projektek aránya alapján, és Kovászna, illetve Maros megye sem lóg ki lefelé a mezőnyből. A kedvező összkép mögött azonban nem a székely megyék önkormányzatának kiugró teljesítménye áll: a lezárt beruházások jelentős részét vállalkozások, közbirtokosságok, intézmények és más helyi kedvezményezettek valósították meg.
Az elmúlt napokban a sajtó főként a bukaresti döntéshozókon, a parlamenten, kormányon és a kényelmetlen reformokat elszabotáló pártokon kérte számon a helyreállítási források jelentős részének elvesztését. Pedig a helyi beruházások csúszása miatt is milliárdos nagyságrendű euróösszegek kerültek veszélybe. Hogy ezekből végül mennyit veszít Románia, az a hatodik kifizetési kérelem európai bizottsági értékelése után derül ki.
Ismert, hogy a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére létrehozott uniós helyreállítási alap forrásainak, azaz a vissza nem térítendő támogatásoknak és hiteleknek a lehívásához a tagállamoknak úgynevezett helyreállítási tervet (román rövidítése PNRR) kellett összeállítaniuk, amelyben vállalták bizonyos reformok és beruházások végrehajtását. Az Európai Bizottság pedig csak akkor folyósítja az egyes részleteket, ha az ország teljesíti a tervben rögzített mérföldköveket és célkitűzéseket.
A PNRR azonban nemcsak országos reformokból és nagyberuházásokból áll. A helyreállítási forrásokra alapozva több mint 24 ezer helyi és megyei szintű projekt is indult az elmúlt években Romániában. Ezek között az önkormányzati fejlesztések mellett vállalkozások, civil és egyházi szervezetek, egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények és más helyi szereplők beruházásai is megtalálhatók. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan éltek ezzel a lehetőséggel Székelyföldön, Hargita, Kovászna és Maros megyében, és hogyan teljesítettek az RMDSZ-vezetésű önkormányzatok.
Bőven jutottak források a magyarlakta megyéknek
A helyreállítási terv végrehajtását nyomon követő kormányzati portál megyei bontású adatai szerint a 41 megyében és Bukarestben augusztus 31-ig összesen 5,95 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 7,32 milliárd euró hitelt használtak fel a megyei és helyi önkormányzatok, az alárendeltségükbe tartozó intézmények, különböző helyi civil szervezetek és vállalkozások. A főváros kiugró értékét leszámítva a 41 megyében felhasznált összeg 2,41 milliárd euró támogatásból és 3,76 milliárd euró hitelből származott.
A területi bontású adatok szerint – Bukarestet leszámítva – a legnagyobb összeget, 388 millió eurót Kolozs megyében, a legkisebbet, 36 millió eurót Giurgiu megyében használták fel. A fővárost is magába foglaló rangsorban Hargita megye 130 millió euróval a 21-ik, Kovászna 94 millió euróval a 35-ik, Maros pedig 249 millió euróval a hatodik helyen áll. A jelentős magyar lakosságú megyék közül Bihar 309 millió euróval a negyedik. Az erdélyi és bánsági megyék közül Kolozs a második, Maros a hatodik, Temes a hetedik, Szeben pedig a kilencedik helyen került be az első tízbe. Az összegeket az áttekinthetőség kedvéért 5,2 lejes árfolyammal euróba számoltuk át és millió euróra kerekítettük.
Az abszolút értékeknél többet árul el a megyék forrásfelhasználásáról az egy főre jutó kifizetések vizsgálata. Az összegek kiszámításakor az egyes megyék 2025. január elsejei lakónépességét vettük figyelembe az Eurostat adatai alapján.
A fővárost is magába foglaló rangsorban Hargita megye nyolc hellyel feljebb lépve a 13-ik, egy lakosra 444 euró felhasznált helyreállítási forrás jut. Kovászna megye még látványosabban javít: az abszolút rangsor 35-ik helyéről a tizedikre ugrik fel 469 euróval. Maros megye ezzel szemben az abszolút rangsor hatodik helyéről az egy főre jutó összegek alapján a nyolcadikra csúszik, 480 euróval. Bukarest után továbbra is Beszterce-Naszód áll az élen 574 euróval, majd Kolozs, Bihar, Szilágy, Szeben és Fehér következik. Ha a fővárost nem számítjuk, Hargita a 12-ik, Maros a hetedik, Kovászna pedig a kilencedik megye a rangsorban.
Hargita megye vezeti a toplistát
A kormányzati portál adatainak elemzése alapján az egyik legérdekesebb következtetés, hogy Hargita megyében a legnagyobb a határidőig befejezett projektek aránya. A 480 nyilvántartott beruházásból 179-et valósítottak meg augusztus 31-ig, ami 37,3 százalékos arányt jelent. Ezzel Hargita országosan az első, még Bukarestet is megelőzi: a fővárosban 36,5 százalék a befejezési arány. A harmadik Iaşi már 34,8 százalékon áll.
Bukarestet nem számítva megyénként átlagban 565 projektet kellett lezárni az augusztus 31-ig határidőig. Hargita első helye pedig azért is érdekes, mert a megyében nem volt kirívóan kisebb az országos átlagnál a beruházások száma. Összehasonlításképpen: Maros megyében 280-nal több, 760 projekt futott, amelyekből 182 fejeződött be határidőre, mégis csak hárommal több jutott el a befejezésig.
Maros megyében 23,9 százalék a határidőre megvalósított beruházások aránya, amivel a fővárost is tartalmazó rangsorban a 16-ik. Bukarest nélkül a befejezett projektek átlagos aránya 23,3 százalék, aminél Maros megye 0,6 százalékponttal jobban teljesített. Az országos átlag – a fővárossal együtt – 23,7 százalék.
Kovászna megye valamivel az átlag alatt teljesített. A 252 beruházásból 54 zárult le, vagyis 21,4 százalék. Ez a 42-es rangsorban a 24. helyet jelenti, és a Bukarest nélkül számolt 23,3 százalékos országos átlagától mintegy 1,9 százalékponttal marad el. Tehát Háromszék sem teljesített kirívóan gyengén, az országos középmezőny alsó felébe került a székelyföldi megye.
Mi van a nagyszerű számok mögött?
Sokkal árnyaltabb képet kapunk Hargita megye teljesítményéről, ha a számok mögé nézünk. Azaz, ha megvizsgáljuk, hogy milyen jellegű projektek befejezésének köszönhető az országosan első helyet érő 37,3 százalékos arány. Az adatokból kiderül, hogy az összesen 480 PNRR-tétel fele kkv-k digitalizációjához, erdősítési és erdészeti fejlesztésekhez, egészségügyi beruházásokhoz, illetve hulladékgyűjtési és turisztikai-kulturális projektekhez kapcsolódik. Ebbe az öt csoportba 241 tétel tartozik, közülük 159-et már lezártak. Vagyis ezek adják a megyében befejezett 179 tétel 89 százalékát.
Még konkrétabban: cégek digitalizációjára például 129 pályázatot nyújtottak be, és 74 vállalkozásnak sikerült megvalósítani a beruházást. Ez önmagában a lezárt Hargita megyei projektek 41 százaléka. Ezek a beruházások szoftver és informatikai eszközök beszerzéséről szólnak, tehát egészen más természetűek, mint például egy iskola vagy középület sok munkával járó felújítása.
Fontos adalék, hogy a 179 lezárt Hargita megyei beruházásból mindössze 31-et (az összes 17 százalékát) valósítottak meg az önkormányzatok. A többi elsősorban vállalkozások, közbirtokosságok, erdőtulajdonosi társulások, családorvosok, civil szervezetek, egyházak és iskolák érdeme. Sőt a kormányzati portál adatai szerint a Hargita megyei tanács egyetlen beruházást sem tudott befejezni a tervezett hatból. Az elektromos iskolabuszok beszerzése és a megye tanintézeteinek felszerelése például kevesebb mint 30 százalékon állt augusztus 31-én.
Még jobban árnyalja a képet, hogy Hargita megyében a 23,3 százalékos országos átlagnál nagyobb, 24,8 százalékos azoknak a beruházásoknak az aránya, amelyeket még 30 százalékban sem sikerült megvalósítani.
Tamás Sándor és Péter Ferenc sem lehet büszke
Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői, Tamás Sándor és Péter Ferenc RMDSZ-es tanácselnökök sem dicsekedhet a vállalt projektek megvalósításával: előbbinek öt, utóbbinak négy beruházás lebonyolítása volt a feladata, de mindkettőnek csak egy-egyet sikerült határidőre lezárni. Háromszéken csak a sepsiszentgyörgyi Mikó-kastély felújítását fejezte be a megyei tanács. Augusztus 31-én még folyamatban volt az elektromos iskolabuszok beszerzése, az oktatási intézmények felszerelése és a megyei kórház egyes épületeinek energetikai korszerűsítése. Mindenesetre a megyei önkormányzat 20 százalékos sikeraránya nagyon közel áll Kovászna megye egészének 21,4 százalékos mutatójához.
A Maros megyei tanácsnak a négy tervezett beruházásból a mikházi régészeti park fejlesztését sikerült határidőre befejezni. Az elektromos iskolabuszok beszerzése és a speciális oktatási intézmények felszerelése augusztus 31-én még folyamatban volt. A megyei önkormányzat 25 százalékos teljesítménye szintén nagyon közel áll Maros megye egészének 23,9 százalékos mutatójához.
Az igazsághoz tartozik viszont, hogy a Kovászna és Maros megyei tanács sikeraránya még így is meghaladja a román megyékét. Az Erdélyen kívüli 25 román többségű megye önkormányzatai átlagosan a vállalt beruházásoknak mindössze 16,5 százalékát zárták le.
Siralmas a megyeszékhelyek mérlege
Megvizsgáltuk a három RMDSZ-es vezetésű megyeszékhely teljesítményét is. A kormányzati portál adatai szerint Csíkszereda önkormányzata 15, Sepsiszentgyörgyé 32, Marosvásárhelyé 13 beruházást bonyolított le helyreállítási forrásokból. A három város az összesen 60 projektből mindössze hármat zárt le augusztus 31-ig.
Csíkszeredában a vállalt beruházásokból csak az önkéntes hulladékudvar kialakítását sikerült befejezni (6,67 százalékos teljesítmény). Az iskolák bútorokkal és digitális eszközökkel való felszerelése, a városháza külső felújítása, a művelődési ház korszerűsítése, a környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése, az intelligens forgalomirányítás, valamint a fogászati rendelő felújítása augusztus 31-én még folyamatban volt. Feltűnő, hogy a 15 projektből hét még 30 százalékot sem haladt előre.
Sepsiszentgyörgyön a 32 beruházásból kettőt fejeztek be határidőre (6,25 százalékos teljesítmény): a digitalizált hulladékgyűjtő szigetek első ütemét és a Kommunizmus Múzeumát. Augusztus 31-én még folyamatban volt többek között az elektromos autóbuszok beszerzése, az egészségügyi és oktatási szakemberek szolgálati lakásainak építése, valamint nagyon sok lakóépület és iskola energetikai felújítása. A 32 projekt fele még 30 százalékban sem valósult meg.
Marosvásárhely önkormányzatának egyetlen beruházást sem sikerült lezárni a 13-ból. Augusztus 31-én még folyamatban volt az iskolák felszerelése, a forgalomirányítási rendszer második üteme, több tömbház energetikai korszerűsítése, valamint két iskola energetikai felújítása. A másik két megyeszékhelyhez képest viszont a 13 projektből csak hármat nem sikerült legalább 30 százalékban megvalósítani.
Nem biztos, hogy a székelyföldi választókat ez vigasztalja, de a román vezetésű városok sem teljesítettek jobban. Az Erdélyen kívüli megyeszékhelyen önkormányzatai átlagosan a beruházások 6,6 százalékát fejezték be határidőre. Egyébként Marosvásárhely 0 százalékos teljesítménye sem egyedülálló: a Kárpátokon túli 24 megyeszékhelyből kilencben – Bákó, Botoşani, Brăila, Buzău, Giurgiu, Piatra Neamţ, Slobozia, Slatina és Focşani – szintén nem zártak le egyetlen projektet sem határidőre.
A gond az, hogy a gyengén teljesítő önkormányzatok mulasztásait nem lehet egy legyintéssel elintézni. A vonatkozó törvény csak év végéig ad haladékot számukra a beruházások befejezésére, az augusztus 31. utáni költségeket azonban már saját vagy más forrásból kell előteremteniük. Ha pedig december 31-ig sem teljesítik a vállalt célokat, a korábban kapott támogatás nem teljesített vállalásokkal arányos részét is vissza kell fizetniük.
