Orosz szabotázsakciót kapcsolt le a román titkosszolgálat: NATO-támaszpontokat fotózott a Bukarestben letartóztatott ügynök
Hónapokig tartó megfigyelés után csapott le a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) egy Romániában élő, negyvenéves orosz állampolgárra. A Newsweek értesülései szerint Ivan Kucsenkóról van szó, akit hivatalosan diverziós cselekmények kísérletével gyanúsítanak, és harmincnapos előzetes letartóztatását kezdeményezték a Bukaresti Ítélőtáblánál. A vádak szerint a férfi nem kedvtelésből fotózott a laktanyák kerítésein keresztül, hanem a román hadsereg és a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú bázisait, kommunikációs központjait és védelmi intézményeit mérte fel, kifejezetten azzal a céllal, hogy orosz megbízásból szabotázsakciókat készítsen elő.
A román elhárítás még 2026 februárjában állt rá a férfira, írja a Hotnews. Az ügyészségi anyagok szerint a gyanúsított egészen júliusig szisztematikusan járta az országot: Kolozs, Konstanca, Călărași és Ilfov megyékben, valamint Bukarest térségében figyelte a román és szövetséges csapatmozgásokat, a haditechnikai eszközök logisztikáját. Különös figyelmet fordított a Romániában landoló ukrán Antonov típusú teherszállító repülőgépekre, ugyanarra a flottára, amelyet alig egy hónapja a lipcsei repülőtéren próbáltak megsemmisíteni robbanóanyaggal megpakolt drónokkal. A román hatóságok szerint az orosz férfi nem a saját szakállára dolgozott: titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül tartotta a kapcsolatot egy közvetítővel, aki közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasításait továbbította neki.
A Reuters megkereste a bukaresti orosz nagykövetséget az üggyel kapcsolatban, ám a képviselet nem reagált a megkeresésre. A hírügynökség megjegyzi: Moszkva az ilyen esetekben reflexszerűen és következetesen tagad mindenféle érintettséget, az európai vádakat pedig rendszerint abszurdnak minősíti.
A bukaresti letartóztatás része annak az összehangolt hibrid hadviselésnek, amelyet a nyugati hírszerző szervek, valamint olyan lapok, mint a BBC és az Euractiv közvetlenül a Kremlhez és a GRU-hoz kötnek. Moszkva stratégiát váltott: a korábbi, furcsa célpontok – például felgyújtott litvániai barkácsáruházak vagy lengyel festékboltok – után az utóbbi hetekben a védelmi ipar és a katonai infrastruktúra lett az elsődleges célkereszt. Elemzők szerint ez egyértelmű kényszerítő üzenet Európának amiatt, hogy a nyugati fegyverek egyre mélyebben érik el az orosz hátországot.
Az elmúlt hetek európai krónikája meglehetősen sűrű. Augusztus elején a lipcsei repülőtéren az ukrán segélyszállítmányokat célzó orosz drónos akció bukott el technikai hiba miatt; Bulgáriában rejtélyes tűz pusztított az EMCO fegyvergyár raktárában; Olaszországban a KNDS lőszergyáránál történt robbanás; Tallinnban az ukrán frontra drónokat gyártó Milrem Robotics üzeme kapott lángra, míg Szlovákiában a helyi rendőrségnek az utolsó pillanatban sikerült meghiúsítania egy ukrán tulajdonú dróngyár felgyújtását. Lengyelországban Donald Tusk kormánya szinte heti rendszerességgel jelent be orosz kötődésű szabotázskísérleteket, legutóbb a katonai helikopter-alkatrészeket gyártó lublini üzemnél, illetve a WB Group dróngyártónál. Németországban közben csak az idei évben már több mint 165 feltételezett szabotázsesetet regisztrált a szövetségi rendőrség.
A román hírszerzés közleménye kiemeli, hogy Oroszország előszeretettel használ fel sebezhető, manipulálható személyeket az ilyen piszkos munkákhoz. A nyugati biztonsági elemzők ezt a modellt találóan „platform-szabotázsnak” (gig-economy sabotage) keresztelték el: a megbízók többnyire Oroszországból, online toboroznak helyi, oroszul beszélő, pénzszűkében lévő embereket, akiket olcsó, eldobható drónként küldenek az akciókba. Bár a végrehajtók gyakran hibáznak, az európai biztonsági szervek szerint a folyamatos tesztelés rendkívül veszélyes. Ahogy a szakértők figyelmeztetnek: a szürkezónás orosz akciók egyre közelebb kerülnek a nyílt katonai határokhoz, és elég egyetlen olyan szabotázsakció, ahol a járulékos kár túllép egy szintet, hogy a NATO már ne nézhesse félre a közvetlen konfrontációt. Romániában most sikerült elvágni a kanócot, mielőtt elérte volna a lőport.
