Forrnak az indulatok az RMDSZ és az AUR közös parlamenti szavazása miatt: egyetlen háznagyi székért legitimálták a szélsőjobbot

Egyből padlógázzal kezdtek a román képviselők a parlament őszi ülésszakának nyitányán. Miközben az elnöki palotában az új kormányfőjelölt nevesítése van napirenden, hogy véget érjen a hónapok óta tartó politikai patthelyzet, a korábbi kormánykoalíciót alkotó pártok már a legelső napon nyíltan egymást gáncsolták a törvényhozásban. A Szociáldemokrata Párt (PSD) agresszíven nyitott, és a liberálisok (PNL), valamint az USR helyett a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) és az SOS Romániát emelte be a képviselőház vezetésébe. A felháborodást azonban nem is az váltotta ki, hogy a szociáldemokraták ezt meglépték, hanem az, hogy a leosztáshoz az RMDSZ mind a 17 jelen lévő képviselője fegyelmezetten megszavazta a módosítást. A G4Media szerint a szavazás azért lett forró téma, mert az RMDSZ a PSD-vel és az AUR-ral együtt támogatta a képviselőház vezető tisztségeinek újraosztását, miközben Kelemen Hunor korábban kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal.

Az RMDSZ tehát az AUR mellett szavazott a képviselőház új vezetéséről, míg tulajdonképpeni partnerei, a PNL és az USR kivonultak a teremből. A magyar képviselők szavazatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a soviniszta, magyarellenes retorikájáról ismert AUR-nak és az SOS Romániának juttatott kulcspozíciókat a házbizottságban. Ezt tette szóvá Cătălin Drulă USR-s képviselőházi alelnök is, aki magyar nyelvű posztban kérte számon az RMDSZ-t. „Miért segített az RMDSZ abban, hogy a szélsőségesek még nagyobb hatalomhoz jussanak? Ezt a kérdést kell feltenniük a választóknak a Parlamentben ülő képviselőiknek” – írta. Csoma Botond, a szövetség szóvivője azonnal ellentámadásba lendült, és képmutatással, kettős mérce alkalmazásával vádolta az USR volt elnökét „Láttam, hogy az USR vehemensen támadott minket. Cătălin Drulă USR-és képviselő hirtelen még magyarul is megtanult a Facebookon… Képmutatást és kettős mércét érzékelek náluk ebben az esetben” – írta Csoma, aki felemlegette, hogy az USR is összefogott az AUR-ral egy korábbi alkalommal, azért, hogy kormányt buktasson.

A hivatalos magyarázat: kényszerhelyzetbe került az RMDSZ

A szövetség politikusai közül egyébként eddig szinte kizárólag csak Csoma Botond volt az, aki kiállt a nyilvánosság elé megvédeni a döntést. Hivatalos Facebook-bejegyzésében és parlamenti nyilatkozatában azzal érvelt, hogy az RMDSZ kész tények elé lett állítva, a lépést pedig a szükség diktálta.

Csoma felidézte: 2024 decemberében az akkor alakult kormánykoalíció tagjai, a PNL, a PSD, az USR és az RMDSZ négy évre, mind a nyolc parlamenti ülésszakra előre megállapodott a tisztségek leosztásáról. Ebből hátráltak ki most a szociáldemokraták az AUR-ral és az SOS-szel kötött új írásos egyezség révén, amelyben a két radikális pártnak csak a ciklus legvégére járó jegyzői tisztségeit előrehozták a mostani ülésszakra, ezzel is a liberálisok és a progresszív párt helyzetét gyengítve a parlamentben.

A frakcióvezető állítása szerint az RMDSZ nem írta alá a paktumot, arról csupán a plenáris ülés elején értesült arról, hogy ez meg fog történni. Védekezése szerint a szavazás tétje a magyar képviselet megőrzése volt: „Olyan érvek is elhangzottak az ülés kezdete előtt, hogy nekünk nem is járna minden ülésszakban háznagyi tisztség. Azt is rebesgették, hogy két bizottságot is vezetünk a képviselőházban, az iparit és a külügyit, és lehet, hogy az is sok a magyaroknak. Előkerült a magyar kártya. Nekünk az egyetlen helyünk került veszélybe (...) Nem az AUR vagy az SOS politikáját támogattuk, nem kötünk velük politikai megállapodást. Azt választottuk, hogy az erdélyi magyarok képviselője továbbra is ott legyen a képviselőház vezető testületében” – fogalmazott Csoma.

A számla: megmentett háznagyi szék, feláldozott hitelesség

A kényszerhelyzet narratívája azonban a magyar választók és közéleti szereplők körében is komoly ellenállásba ütközött. A döntést bírálta Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor is, aki szerint a szövetség az AUR hatalmi helyzetbe hozását asszisztálta a PNL és az USR kárára, a pártvezetés pedig most „a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni”.

A közösségi médiában még ennél is élesebb bírálatok jelentek meg. Több kommentelő és véleményformáló azt vetette a politikusok szemére, hogy a közösségi érdek hangoztatása csupán paraván egy zsíros parlamenti pozíció megmentésére. Elek Levente kolozsvári civil aktivista, volt USR-alelnök úgy fogalmazott bejegyzésében: „Az RMDSZ az AUR és az SOS mellett szavazott, hogy elkerülje a személyes juttatások – konkrétan a háznagyi pozíció elvesztését. (...) A pozíció 21 ezer lejes fizetéssel, havi 35 ezer lejes átalányösszegű juttatással, bukaresti szállással, napidíjjal és számos egyéb privilégiummal jár. A szavazatát ezen juttatások megőrzésére adta le, tekintet nélkül arra a közösségre, amelyet állítólag képvisel. Kerek-perec, havi néhány ezer euróért elárultátok a magyar közösség becsületét.” A román képviselőházban az RMDSZ részéről a háznagyi tisztséget Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő tölti be. Mivel a PSD, az AUR és az SOS Románia koalíciójának az RMDSZ nélkül is meglett volna a többsége a döntés átviteléhez, az RMDSZ a szavazatával gyakorlatilag a saját pozícióját, Magyar Lóránd háznagyi helyét mentette meg.

Csutak István, volt RMDSZ-es képviselő és államtitkár is arra hívja fel a figyelmet, hogy 180 fokos fordulatként lehet értelmezni a szövetségi képviselők szavazatát, hiszen az AUR májusban még vörös vonal volt, szeptemberben már szavazótárs a képviselőház új vezetésének megválasztásában. „Az RMDSZ szerint nincs itt ellentmondás, csak kényszerhelyzet. Úgy látszik, az elvek addig szilárdak, amíg nem kerül veszélybe egy háznagyi tisztség” – írja Csutak.

A történtekre mindkét korábbi jobbközép partner rendkívül élesen reagált. A G4Media azt írja, hogy a képviselőházban megkötött új paktum nem maradt elméleti síkon: alig néhány órával a házbizottsági döntés után a PSD–AUR–SOS–RMDSZ tömb rögtön le is szavazott a plenáris ülésen ötöt az USR által benyújtott, az igazságszolgáltatás működését reformáló tíz törvénytervezetből (további öt projekt pedig csak a döntésképtelenség miatti hallgatólagos elfogadással ment át a szenátus felé). Raluca Turcan, a PNL alelnöke úgy fogalmazott, a parlamentben elkezdték az állam lebontását, részletezve, hogy a parlamenti tömb a peres eljárások elhúzódását gátló garanciákat, a dossziék véletlenszerű kiosztását szigorító szabályokat, valamint a legfőbb ügyészek és a korrupcióellenes vezetők átlátható kinevezését célzó reformokat fúrta meg.

„Egy mérgező többség jött létre a parlamentben: a szociáldemokraták összefogtak a szélsőjobbal. Nem találgatásokról vagy háttéralkukról beszélünk, hanem egy nyílt szavazásról, amellyel a PSD úgy döntött, hogy nagyobb hatalmat ad a szélsőségeseknek a képviselőház vezetésében. Ha pedig nincs felelős többség az európai irányultság megőrzésére, akkor a demokratikus megoldás az előrehozott választások kiírása” – nyilatkozta Diana Stoica, a progresszív USR frakcióvezetője.

A szövetség elnöke, Kelemen Hunor mindeddig nem szólalt meg a házbizottsági szavazás ügyében. A pártelnök utolsó nyilvános közösségimédia-bejegyzése még augusztus végén született, amelyben a Vásárhelyi Forgatagon tartott közönségtalálkozójáról számolt be. Kérdéseket küldtünk az RMDSZ elnökének, és arra kértük, hogy tisztázza, tudott-e a Csoma által emlegetett folyosói zsarolásról és nyomásgyakorlásról, illetve személyesen jóváhagyta-e a szélsőjobboldallal való közös szavazást. Rákérdeztünk arra is, megérte-e feladni az AUR-ral szemben korábban meghirdetett elvi politikai karantént egyetlen háznagyi tisztség megtartásáért, valamint hogy mit válaszol a döntést elvtelen pozícióféltésként értékelő belső és civil bírálatokra. Végezetül arról érdeklődtünk az RMDSZ elnökétől, nem tart-e attól, hogy a magyarellenes retorikát folytató tömbbel való együttműködés súlyosan erodálja a szövetség hitelességét az erdélyi magyar választók szemében. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

Simion vörös vonal volt, most szavazótárs a kormányalakítási sakkjátszma árnyékában

Az AUR-ral való közös szavazás nem csak a parlamenti adminisztratív funkciók átjátszása miatt váltott ki heves reakciókat, hanem azért is, mert élesen szembemegy az RMDSZ korábbi elvi kijelentéseivel. Egy évvel ezelőtt, a 2025-ös elnökválasztás második fordulója előtt, amikor Orbán Viktor volt miniszterelnök jelentette ki, hogy egyetért George Simionnal, az RMDSZ – ha némi késéssel is, de – világossá tette: a magyarellenes alapállású, soviniszta AUR és jelöltje nem lehet opció a magyar közösség számára.

Ehhez képest a keddi szavazás azt mutatta, hogy amikor a parlamenti erőviszonyok megkívánják, a szövetség kész egy tömbben szavazni George Simion és Diana Șoșoacă pártjának képviselőivel.

A jelenlegi helyzet ráadásul akkor alakult ki, amikor az államfő ismét nekiugrik a kormányalakításnak, mert Románia lassan négy hónapja tartó politikai válságban és ideiglenes kormányzásban vesztegel. A jobbközép térfélen az RMDSZ hivatalosan a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) egy oldalon áll, közös jelöltjük Siegfried Mureșan liberális európai parlamenti képviselő. Az Adevărul hírportál forrásai szerint azonban az RMDSZ a szokásos pragmatizmussal viszonyul a kérdéshez, és bármelyik jelöltet megszavazza, akit az elnök formálisan nevesíteni fog, és ez lehet akár a szociáldemokrata elnök, Sorin Grindeanu is, ebben az aritmetikában pedig az RMDSZ lehet a mérleg nyelve, ahogy már annyiszor megtörtént.

Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes szerda este az Euronews Románia műsorában igyekezett tisztázni az RMDSZ határait. Hangsúlyozta: a párt kész a kompromisszumokra az ország stabilitása érdekében, de a kormányzati együttműködésnek vannak határai. „Mi a kisebb kompromisszum? Egy PNL–PSD egyezség? Egy megállapodás a PNL és más alakulatok között? Vagy a PSD–USR? Nem tudom. A legnagyobb kompromisszum kétségkívül az lenne, ha elfogadnánk egy többséget az AUR-ral. Ez a lehető legnehezebb, az én szemszögemből teljesen lehetetlen kompromisszum” – mondta Tánczos.

Kizárta annak lehetőségét is, hogy az AUR-ból esetleg leszakadó képviselői csoporttal lépjenek koalícióra: „Nem fogadunk el egy olyan csoportot, amely ma nem AUR, holnapután megint AUR. Kutyából nem lesz szalonna” – mondta. Tánczos ugyanakkor nyitva hagyott egy kiskaput: jelezte, hogy az RMDSZ akár ellenzékből is megszavazhat egy PSD által vezetett kisebbségi kormányt, amennyiben abban az AUR nem vesz részt. És akkor itt már a szövetség jól bevált hintapolitikája fog érvényesülni, mert ellenzékben maradva is komoly alkupozíciója lesz, hiszen minden egyes költségvetési törvényhez és reformhoz a kormánynak egyenként kellene megszereznie a magyar frakció szavazatait cserébe azért, amit az RMDSZ kér.

Politikai elemzők az AUR-ral való együttműködésről: ez a szavazás volt a főpróba

A román sajtó és a politikai elemzők egyöntetűen úgy értékelik a keddi eseményeket, mint egy cinikus, a demokratikus egyensúlyt felborító politikai precedenst. A G4Media és több független szakértő szerint a szavazás három fontos tanulsággal szolgál. Egyrészt, megmutatkozott az úgynevezett „transzilván pragmatizmus” árnyoldala: Az RMDSZ reflexszerű döntése ismét megmutatta, hogy a szövetség vezetése számára az intézményi pozíciók megőrzése minden elvi vagy ideológiai megfontolást felülír. A „kényszerhelyzetre” való hivatkozás az elemzők szemében inkább a kialakult helyzet gyors, opportunista elfogadását jelenti.

Akármilyen adminisztratív köntösbe bújtatja a döntést az RMDSZ, a voksaival hozzájárult ahhoz, hogy a képviselőház napirendjét meghatározó testületben a szélsőséges pártok közvetlen befolyáshoz jussanak, miközben a mérsékelt liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselőinek súlya a testületben messze a mandátumaik aránya alá szorult vissza, magyarázzák az elemzők.

Nem zárható ki, hogy a mostani házbizottsági osztozkodás a PSD részéről egy „laboratóriumi kísérlet” volt. A szociáldemokraták tesztelték, miként működhet a jövőben a parlamenti szavazógép a szuverenista erőkkel kiegészülve – és mint a házbizottság megalakulását követő órák mutatták, a PSD–AUR–SOS–RMDSZ blokk máris zokszó nélkül söpörte le a napirendről a bírósági reformcsomagokat, írja a G4Media.

Az elkövetkező napok kérdése, hogy ez az eseti többség csupán a háznagyi tisztség megmentésére szorítkozott vagy Bukarestben végleg leomlott az a politikai karantén, amely eddig elválasztotta a mérsékelt pártokat – köztük az erdélyi magyar képviseletet – a szélsőjobboldaltól.