Drónveszély a fekete-tengeri gázmezőnél: román vadászgépek gépágyúzták le az úszó szerkezetet

A Fekete-tengeren, a román partoktól 160 kilométerre, alig néhány száz méterre a stratégiai jelentőségű Neptun Deep földgázkitermelő platformjától, egy épségben maradt tengeri drón bukkant fel a vízfelszínen. A hatóságok a platformon dolgozó több száz ember és a kiemelt energetikai beruházás védelmében azonnal a megsemmisítés mellett döntöttek – közölte Radu Miruță védelmi miniszter, aki részletezte azt is, hogyan zajlott a beavatkozás:

Bár a parti őrség és a tűzszerészek hajója azonnal elindult a kikötőből, a négy és fél órás menetidő túl lassúnak bizonyult a tengeri áramlatok miatt a gázvezetékeket fektető munkahajók felé sodródó drón ellen. A hadsereg ezért a légierőt vetette be: két román F–16-os alig húsz perc alatt a helyszínre ért, majd a fedélzeti gépágyúból leadott három sorozattal a vízbe süllyesztette a lebegő szerkezetet. Miruță és Gheorghiță Vlad vezérkari főnök szerint a gépágyús megoldás nemcsak villámgyors volt, de jóval olcsóbb is, és nem tette ki felesleges közvetlen veszélynek a katonákat, mint ha csónakból próbálták volna hatástalanítani a potenciálisan robbanásveszélyes eszközt.

A helyszínre tartó román járőrhajó útközben ráadásul egy másik tengeri drónt is talált a nyílt vízen. A Kijevvel kialakított közvetlen forródróton a román hatóságok gyorsan megerősítést kaptak az ukrán féltől arról, hogy az eszközök nem tőlük származnak. Miruță hangsúlyozta: a tengeri incidensek a szomszédban zajló háború közvetlen, kézzelfogható következményei, és a hatóságok már jól működő protokollokat alakítottak ki a hasonló helyzetekre, azonban az aggasztó, hogy napról napra nő a Románia légterébe, partjaira vagy vizeibe behatoló drónok és egyéb hadi eszközök száma.

A tengeri eseményekkel párhuzamosan a román légtérben is fokozott készültség volt: hajnalban egy drón 13 kilométerre Galactól lépett be Románia légterébe, majd nem sokkal később Tulcea megyében, Grindu település közelében, egy lakatlan területen csapódott a földbe és égett ki. A védelmi minisztérium riasztására a megerősített romániai légtérrendészeti misszió keretében állomásozó két spanyol F–18-as vadászgép azonnal a magasba emelkedett a határ menti zóna ellenőrzésére.

Az eset után a NATO hivatalosan is megszólalt, megerősítve, hogy a spanyol gépek a szövetség közvetlen parancsnoksága alatt hajtották végre a felderítést. A szövetség egyik tisztségviselője az EFE hírügynökségnek kijelentette: a NATO a hét minden napján, 24 órában készen áll arra, hogy azonnal reagáljon bármilyen potenciális fenyegetésre a keleti szárnyon, és mindent megtesz a tagállamok és a szövetségesek védelméért. Hozzátették, hogy a szövetség vezetése folyamatos, szoros operatív kapcsolatban áll a bukaresti hatóságokkal az északkeleti határon és a fekete-tengeri térségben megszaporodott incidensek nyomon követésére.

A fekete-tengeri incidensre Brüsszel is reagált: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétett bejegyzésében nyílt hibrid hadviselésnek nevezte az esetet, amelynek célja szerinte a megosztottság szítása az Európai Unión belül. Az elnök szerint az unió legfontosabb feladata a béke megőrzése, ami ma már megköveteli a megfelelő elrettentő erőt a provokációkkal és az agresszióval szemben. Von der Leyen emlékeztetett, hogy a Készenlét 2030 program révén akár 800 milliárd eurót is mozgósíthatnak a védelem megerősítésére, az európai drónvédelmi kezdeményezés és a keleti szárnyat felügyelő program pedig a védelmi ipari kapacitások bővítésével segíti a tagállamokat abban, hogy az unió gyorsan, egységesen és határozottan tudjon fellépni a hasonló új típusú fenyegetések ellen.