Kolozsvári MI-alkalmazás segítene a pároknak megszabadulni a visszatérő konfliktusaiktól

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a munkafelületekről és keresőmezőkből átcsúszott a személyes élet sokkal érzékenyebb részeibe is. Emberek ma már MI-rendszerektől kérnek segítséget egy döntés átgondolásához, egy konfliktus megértéséhez – esetleg megoldásához – vagy ahhoz, hogyan lehetne nyugodtabban megfogalmazni valamit, amit élőben nehéz kimondani. Innen nézve már kevésbé meglepő, hogy egy kolozsvári egyetemistákból álló csapat éppen a párkapcsolati kommunikációra kezdett MI-alapú alkalmazást fejleszteni.

A Nabu nevű projekt egy mobilalkalmazásból és egy hozzá kapcsolódó hardveres eszközből álló ökoszisztéma. A Kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) négy hallgatója, Gyurka Hunor, Dulf David, Andor Patrick és Ana-Maria Cioban azon dolgozik, hogy az app kérdésekkel, személyre szabott ajánlásokkal és mesterséges intelligenciával segítse a párokat abban, hogy könnyebben beszéljenek egymással. Ha valaki szingli, az sem probléma, egyéni felhasználóként az alkalmazás úgy működik, mint egy önismereti és kommunikációs tréner.

Hogyan működik pontosan?

Az alkalmazás napi kérdésekkel és személyre szabott ajánlásokkal működik. A párok közös kérdéseket kapnak, az egyéni felhasználók pedig kommunikációs és önismereti gyakorlatként használhatják.

A kulisszák mögé a csapat legújabb tagja, Gyurka Hunor engedett betekintést. Az Automatika és Számítástechnika Karon tanuló, idén másodévet kezdő egyetemista tavaly októberben csatlakozott a fejlesztőkhöz. Szerinte a kérdések „érzelmekről, kommunikációról, bizalomról és közös célokról szólnak”, és vannak köztük könnyedebb, illetve mélyebb beszélgetésindítók is.

A hardveres rész ehhez ad hozzá egy fizikai réteget. A korábban Cluj24-nek nyilatkozó csapattagok szerint ez az eszköz emlékeztetőként is működik: behozza a lakásba azt a gondolatot, hogy a kapcsolat figyelmet igényel. Gyurka Hunor röviden úgy fogalmazott, hogy „a hardver biometrikus adatokat használ fel, hogy még személyre szabottabb élményt nyújtson”. A rendszer okoseszközökkel is összekapcsolható, és a felhasználó engedélyével olyan jeleket vehet figyelembe, mint a pulzus vagy a szívritmus-variabilitás.

Mivel a Nabu nem orvosi eszközként működik, az általa érzékelt állapotokból sem diagnózist készít. A stresszre, feszültségre, fáradtságra vagy érzelmi terheltségre utaló jeleket arra használja, hogy az adott helyzethez jobban illeszkedő kérdéseket, óvatosabb ajánlásokat és személyre szabottabb kommunikációs gyakorlatokat kínáljon.

Gyurka Hunor egy konkrét helyzeten keresztül is elmagyarázta, hogyan nézhet ki a használat.

„Az applikációban a párok a napi kérdések és játékok mellett tudnak a Nabuval is beszélni egy visszatérő problémáról, amit a kapcsolatukban megfigyeltek, éreznek. A Nabu objektív módon tanácsokat ad anélkül, hogy bármelyik fél pártját fogja.

A beszélgetés során a Nabu legenerál pár kérdést, amik a párt diszkrét módon arra vezetik, hogy azt az adott problémát megbeszéljék egymás közt. Ezek a kérdések akár több hét múlva is megjelenhetnek, nem ömlesztve kapják az összeset egyszerre.”

Egy visszatérő sérelem vagy kommunikációs minta ritkán oldódik meg első nekifutásra, így a Nabu sem egyetlen nagy beszélgetésre építi a folyamatot. Inkább több lépésben hozza vissza ugyanazt a feszültséget, hogy a pár különböző helyzetekben, nyugodtabb állapotban is rá tudjon nézni arra, ami köztük újra és újra elakad.

A tesztfázis és a pszichológusok közreműködése

A tesztelésben jelenleg körülbelül 150 felhasználó vesz részt, többségük fiatal vagy egyetemista, de különböző korosztályokból is vannak párok, köztük távkapcsolatban élők – mesélte Gyurka Hunor. A fejlesztők kérdőíveken, interjúkon és közvetlen beszélgetéseken keresztül gyűjtik a visszajelzéseket. „Jelenleg, a tesztelés keretében van egy nagyon alap visszajelzési rendszerünk, ami valójában egy sima Google Forms, de épp egy új, érdekesebb visszajelzési rendszer fejlesztésén dolgozunk” – mondta.

Gyurka Hunor mesélt arról is, hogy a visszajelzéseknek köszönhetően az elmúlt fél évben rengeteg változáson ment át az alkalmazás és az alapötlet is. Volt olyan funkció, amelyet elvetettek, például a megosztott naptárat, bár később visszakerülhet, ha megtalálják a jó beépítési módját.

A projektet egyébként szakemberekkel együtt fejlesztik: Müller-Fabian Andrea pszichológus és Laura Gheorghica párkapcsolati tanácsadó is részt vesz a folyamatok, kérdések és ajánlások validálásában. Ők ellenőrzik és hagyják jóvá az alkalmazásban szereplő kérdéseket és ajánlásokat, hogy azok hasznosak, kiegyensúlyozottak legyenek, és az egészséges kommunikációt támogassák – vázolta az egyetemista. A csapat hosszabb távon szakértői validációban és bizonyos esetekben akár klinikai szintű tesztelésben is gondolkodik.

A Nabu kizárólag párkapcsolati appként indult, de közben már úgy is fejlesztik, hogy egyéni felhasználóként is lehessen regisztrálni. Ebben a formában inkább kommunikációs és önismereti trénerként működik a Nabu, vagyis segíthet megfogalmazni érzéseket, rendezni gondolatokat, felismerni visszatérő reakciókat. Ez a prevenciós irány azért lényeges, mert egy konfliktus gyakran már akkor formálódik, amikor a felek még csak keresik a szavakat arra, mi zavarja őket vagy mire lenne szükségük.

Egy párkapcsolati alkalmazásnál persze az is kérdés, mi történik, ha a felhasználók szakítanak egymással.

„A fiókok nagyon egyszerűen szétkapcsolhatók. Mindkét felhasználó megtartja a saját fejlődését és adatait, és az alkalmazást egyénileg is tovább használhatja. A célunk az, hogy segítsünk az embereknek jobban kommunikálni, bármilyen élethelyzetben vannak” – mondta a fejlesztő.

Mit kezdhet a fejlesztőcsapat és a mesterséges intelligencia két ember bizalmas konfliktusaival?

Gyurka Hunor ma már a rendszer egyik legérzékenyebb részéért felel. Arról, hogyan alakult a munkája a Nabuban, így mesélt: „épp kerestem valami elfoglaltságot, amivel önmagamat fejleszthetném az egyetemi évek során, ekkor eszembe jutott, hogy Dávidnak, aki gyerekkori ismerősöm, van egy csapata, amely ezzel a projekttel foglalkozott. Felhívtam őt, érdeklődtem a projekt iránt, s egy interjú és felmérés keretében felvettek engem is a csapatba. Ami a feladataimat illeti, eleinte kisebb, egyszerűbb feladataim voltak, de most már oda jutottunk, hogy én felelek a backendért, vagyis mindenért, ami az app mögött van: az adatbázisért, a logikáért és a mesterségesintelligencia-funkciókért” – mondta.

Egy ilyen alkalmazásnál a backend nem puszta technikai háttér, elvégre ott dől el, milyen adatok kerülhetnek a közös térbe, mi marad privát, milyen információból dolgozhat az MI, és hogyan lehet úgy személyre szabni egy párkapcsolati elemzést, hogy közben a felhasználó ne veszítse el az irányítást a saját válaszai fölött.

A Nabu név története ehhez képest meglepően hétköznapi. Hunor nem is próbált nagy eredetmítoszt építeni köré. „Ez nem annyira érdekes történet, mint ahogy az emberek gondolnák. Még mielőtt csatlakoztam volna a csapathoz, az első Nabu készüléken Home Assistant operációs rendszer futott, s az alap aktiválási szavak egyike az »Okay Nabu« volt. Innen jött a Nabu név” – mesélte.

A termék viszont már jóval komolyabb kérdéseket vet fel, mint egy véletlenül ráragadt név. Mit kezdhet egy mesterséges intelligencia két ember bizalmas konfliktusaival? Hogyan lehet úgy kérdezni érzelmekről, hogy a technológia ne váljon tolakodóvá? És ki védi meg a privát válaszokat attól, hogy a másik fél vagy akár maga a rendszer illetéktelenül használja őket?

Gyurka Hunor szerint a felelős fejlesztés három feltételen múlik.

„Amikor az ember egy olyan alkalmazást épít, ami ennyire személyes dolgokkal foglalkozik, mint a párkapcsolatok, akkor a felelősség szerintem három dolgon múlik: a szigorú adatvédelmi határokon, azon, hogy az app tükör legyen és ne orvos, illetve hogy az irányítás végig a felhasználók kezében maradjon.”

A Nabu ezért külön kezeli az egyéni válaszokat és a pár közös adatait. A csapattag párterápiás hasonlattal magyarázta el ezt: ahogy egy terapeuta sem adná tovább engedély nélkül azt, ami egy privát ülésen elhangzott, az alkalmazás felépítése is határt húz a személyes és a közös tér közé.

„Nálunk nagyon szigorúak a digitális határok. Ahogy egy igazi párterapeuta sem mondaná el engedély nélkül, hogy mit mondtál neki egy privát ülésen, ugyanúgy a Nabu felépítése is fizikailag szétválasztja az egyéni válaszokat a közös, párkapcsolati adatoktól. A rendszer úgy van megírva, hogy egy párra vonatkozó AI-elemzés soha nem olvashat bele titokban a partner privát, még fel nem fedett válaszaiba” – magyarázta.

Az MI szerepét is szigorúan korlátozzák. A rendszer mintázatokat emelhet ki, segíthet észrevenni visszatérő súrlódási pontokat, kérdéseket ajánlhat, de diagnózist nem állíthat fel. Mint Gyurka Hunor elmondta,

„kifejezetten úgy építettük meg, hogy mintázatokat emeljen ki – például észreveszi, ha a partnereddel bizonyos témákban nagyon egyformán gondolkodtok, vagy finoman jelzi, ha van egy visszatérő súrlódási pont a kommunikációtokban. Viszont explicit módon meg van tiltva neki, hogy pszichológiai diagnózist állítson fel. Azért van ott, hogy elindítson egy egészséges beszélgetést, nem azért, hogy szakorvost játsszon.”

Nemsokára mindenkinek elérhetővé válhat az applikáció

Az alkalmazás jelenleg angolul érhető el, de a magyar és a román nyelv hozzáadása a csapat egyik legfontosabb célja. A tervek szerint a Nabu ingyen letölthető lesz, bizonyos funkciókért viszont fizetni kell majd. Gyurka Hunor szerint „egy páron belül csak az egyik fél kell fizessen s egyből mindkettőjüknek elérhetővé válnak a prémium funkciók is”.

Habár határozott választ nem tudott arra adni, hogy mikor válik mindenki számára elérhetővé az alkalmazás, szerinte augusztus végére vagy szeptember közepére érhetik el azt a pontot, amikor „nyugodt lélekkel” piacra tudják dobni.

A Nabu eddig nemcsak felhasználói teszteken kapott visszajelzést, hanem több szakmai és egyetemi közegben is megmérette magát. Az Innovation Labs 2026 országos startup-akcelerátorban Public Vote Awardot nyert, egy olyan mezőnyben, ahol 221 jelentkező projektből 41 csapat jutott el a tízhetes mentorprogramig. A hardveres-technológiai oldalát az is erősítette, hogy első helyezést ért el a kolozsvári Internet of Things Student Challenge döntőjében, ahol 29 hallgatói prototípust értékelt a szakmai zsűri. Emellett díjazták az AQTR Student Forumon, a projektet pedig bemutatták az Opera Aperta és a Techsylvania közegében is.

A Nabu mögött álló probléma jóval nagyobb annál, mint amit egy kolozsvári egyetemi projekt önmagában láttatni tud. Az Eurostat 2026-os demográfiai összesítése, illetve a kapcsolódó házassági és válási indikátorok szerint 2024-ben az EU-ban körülbelül 1,7 millió házasságot kötöttek, és nagyjából 700 ezer válást regisztráltak, ez ezer lakosra vetítve 3,9 házasságot és 1,6 válást jelentett. Romániában az egyik legmagasabb házassági rátát mérték az unióban, ezer lakosra 5,3 házasság jutott, miközben a válási ráta alacsony volt, 1,1 válással. A házasságkötések arányában Magyarország nem állt messze Romániától: 2024-ben ezer lakosra 4,9 házasság jutott. A válásoknál viszont már nagyobb volt a különbség, Magyarországon ugyanis ezer lakosra 1,9 válást regisztráltak. Ezek a számok nem árulják el, mi történik egy kapcsolat belső világában, de jelzik, hogy a párkapcsolatok stabilitása európai, romániai és magyarországi nézőpontból is fontos társadalmi kérdés.

A kommunikáció szerepe azonban előkerült más kutatásokban, amelyekben a kapcsolatfelbomlást vizsgálták. Egy dán felmérésben 2371 elvált ember válaszai alapján a leggyakrabban említett válási okok között szerepelt a szeretet és intimitás hiánya, a kommunikációs problémák, a bizalom és tisztelet meggyengülése, valamint az eltávolodás. Egy brit, reprezentatív Natsal-3 kutatás hasonló irányba mutatott: a házasságok és együttélések felbomlásánál a kommunikációval és a kapcsolat minőségével összefüggő okok kerültek a leggyakoribb magyarázatok közé.