A mostani aszály csak ráadás, egy év esőmennyisége hiányzik a Körösök vidékéről

Napok óta harmadfokú hőségriasztás van érvényben, és közel másfél évszázados negatív rekordok dőlnek meg a Körösök vízgyűjtő medencéjében a jelenlegi alacsony vízállás miatt, és több településen is akadozik a vízszolgáltatás. Jelenleg Partiumban van a legnagyobb vízhiány az országban, de Pásztor Sándor, a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a mostani hőség csak felerősíti azt az évek óta tartó folyamatot, hogy az altalajban is drasztikusan csökken a vízszint. Őt kérdeztük arról, hogy a tartós csapadékhiány és a kánikula miatt mennyire kritikus a helyzet.

Pásztor szerint kedd estére megközelítőleg 30 Bihar megyei településen akadozott a vízszolgáltatás. „Ez azt jelenti, hogy különböző korlátozások vannak érvényben, néhány településen este 22 órától reggel 6 óráig nincs vízszolgáltatás, de vannak olyanok is, ahol már délutántól korlátozásokat vezettek be a fogyasztásban, illetve olyanok is, ahol reggel 2 órán át és este 2 órán át van víz. Olyan település még nincs, ahol egyáltalán nincs vízszolgáltatás, de nem állunk túl messze ettől a helyzettől” – mondta. Magyarázatként azt is hozzátette, kedd reggel a Körösök Vízügyi Igazgatóságnak 16 olyan vízmércéje volt, ahol történelmi minimumot mérték.

„Megközelítőleg 140 éve mérjük a Körösök vízgyűjtő medencéjében a vízhozamot, és soha nem volt még ilyen alacsony a vízszint”

– tette hozzá. Elmondta, leginkább a hegyvidéki és dombvidéki területeken szenvednek, ott okoz most jelentős problémát a vízhiány, mert egyszerűen eltűntek a patakok, ahonnan korábban vízhez jutottak. „Ahol egy patak volt, ott most nincs semmi. A domb- és hegyvidéki vízkivételek egy része felszíni, tehát nem a talajvizet szivattyúzták ki, hanem vízfolyásból történt, ami most teljesen megszűnt” – magyarázta.

Pásztor Sándor ugyanakkor elmondta, a síkvidéken sem jobb a helyzet, sőt. „Az altalajban rohamosan csökken a vízszint, és ez a fő gondunk, távlatilag ezzel kell foglalkoznunk. 2020 óta folyamatos csökkenést tapasztalunk az altalaj vízszintjében, de az utóbbi két évben már drasztikusan” – mondta. Szerinte jelen pillanatban van olyan terület, ahol 3,5 méterrel van lejjebb a talajvíz szintje, mint az átlag.

„Ezt nem lehet egy kiadós esővel pótolni, mert már 6 éve folyamatosan csökken. Ez egy hosszú folyamat, amihez többéves csapadékos periódusra lenne szükség, hogy valamennyire feltöltődjön, de az utóbbi évek inkább arról szólnak, hogy aszály van” – mondta, és azt is hozzátette, hogy jelenleg nem tudják, hogy mikor fordulhat meg ez a trend. „Rövid időn belül biztosan nem áll helyre, mert évek óta csökkenő a tendencia” – magyarázta.

Elmondta, jelenleg a síkvidéken többségben a 2000-es években, tehát nagyjából két évtizeddel ezelőtt fúrt kutakat használják vízkivételhez a talajvízből. „Az akkori hidrológiai feltételek mellett építették ki a kutakban szivattyúkat. Az akkori viszonyokhoz képest a vízszint méterekkel van lejjebb” – mondta, és hozzátette, hogy sok helyen azért kellett vízkorlátozást bevezetni, hogy az önkormányzatok valamilyen szinten megpróbálják feltölteni az 5-10 ezer literes tartályaikat, hogy azzal biztosítsák a következő órákra a vízellátást, mert amikor a szolgáltatás üzemel, mindenki engedi a vizet.

Pásztor Sándor szerint ezt a vízhiányt erősítette fel a felszíni vizek eltűnése a mostani aszályos időszakban. Elmondta, a földfelszíni vízhiány feltűnőbb az embereknek. Példaként a Fekete-Köröst említette, aminek elmondása szerint az átlagos vízhozama másodperceként 14-15 köbméter, tehát 14-15 ezer liter szokott lenni, ehhez képest „ma 600 liter”.

„A nagyváradi 41 Celsius-fok, a kánikulai helyzet valószínűleg néhány napon belül megszűnik, visszatérünk 28-30 Celsius-fokra, de ez nem old meg semmit. Megtörténhet – bár a radaron nem látunk jelentősebb csapadékot –, hogy emelkedik a Körösök vízszintje, de az altalajban a vízszint továbbra is csökkenni fog. Most úgy látom, hogy október közepéig erősen vízhiányos periódus következik.

A mai találkozónkon a prefektusnak is azt mondtam, hogy a rendszert erre kell felkészíteni” – jelentette ki.

Pásztor emlékeztetett, már az év elején látszott, hogy augusztusban kritikusra fordul a helyzet. Elmondta, a korábbi évek másfél hónapos aszályos időjárása 4-5 hónaposra nyúlt idén. Idén már áprilisban elkezdődött a csapadékmentes periódus, és ez még most is tart. „Áprilisban a mi vízgyűjtő területünkön 5-6 liter csapadék volt a 60 liter helyett, és azóta ez így tart, ehhez adódik hozzá a hőhullám” – tette hozzá.

A szakember úgy látja, hogy az elmúlt években folyamatosan összeadódott a vízhiány, mostanra pedig a Körösök medencéjéből egy év esőmennyisége hiányzik.

„Négyzetméterenként megközelítőleg 500 liter eső kellene essen egy évben, és most ennyi hiányzik.

Az elmúlt években folyamatosan akutizálódott a vízhiány. Ennek az eredménye az, hogy az altalajban a vízszint kritikus” – magyarázta.

A Körösök Vízügyi Igazgatóság az országban egyedüliként emiatt aszálymentesítő programot is indított két évvel ezelőtt, és több helyen is vizet vezettek ki a természetbe. „Sikeres volt, de semmi nem bír ki egy 4-5 hónapos csapadékmentes periódust” – mondta Pásztor.

A vízügyi szakember szerint jelenleg alig érik el azt a minimum vízmennyiséget, amelyet az előírtaknak megfelelően a magyar félnek juttatni kell. A két ország között ugyanis meg van szabva, hogy egy-egy vízfolyásból mekkora vízmennyiséget kell „a folyásirány szerint lenti” ország megkapjon. „Most már közeledünk ahhoz a mennyiséghez, amit kötelezően át kell adjunk, hiszen a határ túlsó oldalán is meg kell éljenek. Ha nem tudjuk megadni, akkor a mi területünkön kell korlátozni azokat a felhasználókat, hogy biztosítani bírjuk ezt a mennyiséget. Ez van a szabályzatban” – mondta Pásztor.

A szakember szerint fontos lenne tudatosítani, hogy nem alapeset az, hogy van víz.

„Nagyon fontos, hogy racionálisan használják fel a vizet, mert még mindig találkozunk olyan problémákkal, hogy milyen jó lenne a kertet locsolni, amikor az ivóvízellátással is gondok vannak”

– tette hozzá.

„Hozzá voltunk szokva, hogy mindig van víz. Az nem probléma, az adva van. Romániában nevetséges a bruttó víz ára. A román vízügy jelenleg 1000 köbméter, tehát 1 millió liter vizet 90 lejért ad el, és emiatt felelősséget sem éreznek miatta. A feldolgozás után, tisztítás és szállítás után már jóval drágábban adja a szolgáltató, de akkor is. A bruttó víz ára Romániában szinte szubvenció jellegű. Az ipari és mezőgazdasági felhasználóknak ez egy nevetséges összeg. Hónapokig öntöznek vele, és fizetnek 1-2 ezer lejt érte” – érvelt.

A szakember szerint a mostanihoz hasonló körülmények között minimum fel kellene zárkózni az európai szinthez, ami a többszöröse ennek. Szerinte ugyanakkor meg fog szűnni az az állapot, hogy „mindig van víz, és nem számít, tesszük nyugodtan jobbra meg balra. Hát nincs. Már azon gondolkodunk, hogy miként tudjuk lajtos kocsikkal megoldani a szállítást. Egyszerűen ki kell jelölni azokat a területeket, ahonnan lehet vizet szállítani, mert az sincs jelenleg, ahonnan. Ahol van víz, ott sincs bőven, tehát nem az van, hogy csak úgy adunk. Szerintem ezt a jó másfél hónapot most valahogy ki kell bekkelni, és komolyan el kell gondolkodni azon, hogy a jövőben mi történik, mert lesznek települések, amelyek nem bírják a szolgáltatást megoldani” – mondta.

Pásztor szerint Románia más részein egyelőre nem jeleznek olyan súlyos vízhiányt, mint Partiumban, azaz Szatmár, Bihar, Arad megyék teljes területén, illetve Temes megye északi részén. „Meglepő, de idén délen átlagban több eső volt, mint nálunk. Általában fordítva szokott lenni, de most nem” – tette hozzá.

„Határozottan látszik a Nyugati-Kárpátoktól a Tisza vonaláig egy sáv, ami nagyon csapadékszegény. A Dunántúlon szokott esni, illetve a Nyugati-Kárpátoktól Erdély felé is van eső. Ez a terület most már évek óta kiszáradásban van” – tette még hozzá.

A romániai vízhiánnyal kapcsolatban megkerestük az országos vízügyi igazgatóságot is, de nem válaszoltak a kérésünkre. Ugyanakkor a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság szerda délutáni közleménye az említett folyók vízgyűjtő területén is jócskán elmarad az ilyenkor megszokott normális értékektől a vízhozam. A Kraszna, valamint a Szamos alsó folyósának és a Kis-Szamos mellékfolyóinak vízgyűjtő medencéjében a vízhozam a sokéves átlag 10 százaléka alatt van. A Túr, az Iza, a Lápos, a Szalóca és a Sajó vízgyűjtő medencéjében az átlag 10-25 százaléka között van a vízhozam. Az igazgatóság összegzése szerint 12 mérőállomáson tapasztaltak kiszáradást vagy tócsásodást, emellett pedig 15 állomáson megdőlt az abszolút minimális vízhozam korábbi rekordja.