Tarr Zoltán első erdélyi útján Markóval fotózkodott, Kelemen Hunorral nem, és a támogatások átvilágítása volt a fő témája

Az áprilisi országgyűlési választások óta eltelt hónapokban a Tisza és az RMDSZ közötti nyilvános kommunikáció gyakorlatilag szünetelt. Magyar Péter miniszterelnök és Kelemen Hunor egyetlen találkozója nem a legbarátságosabb körülmények között zajlott, Magyar azért bírálta az RMDSZ-t, mert a szervezet nyíltan a Fidesz mellett kampányolt Erdélyben, és az elmúlt 16 évben anyagilag és politikailag is ezer szállal varrta hozzá magát a Fidesz-kormányhoz. A Tisza-kormány egyik első döntése pedig az volt, hogy a határon túli átláthatatlan támogatásokat, amiknek felhasználási módja körül kérdőjelek vannak, át kell vizsgálni, sőt ennek az átvilágításnak az elmúlt tíz évre kell szólnia.

Éppen ezért ment eseményszámba Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hétvégi útja Erdélybe, hiszen a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyek, így az említett átvilágítás is Tarr asztalán van. A diplomáciai protokoll szerint a megújult fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely átadása indokolta a látogatást, azonban mindenki a szalagátvágáson túli tárgyalásokra és üzenetekre volt kíváncsi.

Egyrészt a miniszter akkor érkezett Erdélybe, amikor Tusványoson az Orbán-előadásra hangoltak, illetve az anyaországi adófizetői milliárdokból felépített, Demeter Szilárd féle, erdélyi Fidesz-médiabirodalom maradványai éppen gazdát cseréltek. A kiszervezett és magánkézre játszott sajtóbirodalom felvásárlója pedig nem más, mint Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezető-helyettese.

Tarr Zoltán már a vasárnapi fehéregyházi szalagátvágás előtt, szombati érkezése után meglátogatta Markó Bélát. Az RMDSZ korábbi elnökével való találkozó nem az első közös kávézásuk volt: Tarr már tavaly ott volt Magyar Péter mellett, amikor a Tisza elnöke Marosvásárhelyt, Parajdot meg Nagyadorjánt járta végig, és az egyik első megálló már akkor is Markónál volt. Az új miniszter most sem hagyta ki a kört, nála indította az erdélyi túrát, amiről azonnal ki is rakott egy közös posztot. A hivatalos közlemény szerint a nemzetpolitikai kihívásokról meg a kultúra és oktatás jövőjéről értekeztek.

A vasárnapi fehéregyházi szalagátvágáson – amelyre a pénz a Magyar Nemzeti Kulturális Alaptól és a Maros Megyei Tanácstól jött – a Maros megyei RMDSZ-esek voltak ott, illetve megérkezett Kelemen Hunor is, aki két nappal korábban, pénteken Orbán Viktorral és a többi határon túli magyar szervezet vezetőjével ebédelt és egyeztetett Tusnádfürdőn. Stábunk épp a szállodába való belépés előtt kapta el, és természetesen hárított, amikor arról kérdeztük, hogy, miről fog egyeztetni Orbán Viktorral. A nyilvános nemzetpolitikai kerekasztalon Kelemen nem vett részt, ott Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója mondta fel a fideszes toposzokat, akárcsak a vajdasági, kárpátaljai vagy szlovákiai magyar szervezetek vezetői. Itt Bárdi Nándor történész volt, aki arra figyelmeztetett, hogy a látványos nemzetpolitikai kirakat mögött, amit a Fidesz rendezett be, a kisebbségi magyar társadalom törékenyebb, mint valaha.

A fehéregyházi megemlékezés a Székelyhon beszámolója szerint az Ispán-kútnál kezdődött, Tarr Zoltán miniszter és Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes koszorút helyeztek el ott, ahol a hagyomány szerint Petőfi eltűnt a csatában. A tömeg innen az unitárius templomba vonult át. Kovács István unitárius püspök beszédében a szabadság gondolatát emelte ki: „a szabadság csak akkor a miénk, ha mindenkié”, mondta. Majd Szabó László lelkész köszöntötte az új kormány küldöttségét, megjegyezve, hogy „ránk fér az újjászületés, különben sosem szabadulunk az emberi gyarlóságainktól”.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Rezi Botond múzeumigazgató köszöntői után Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a szabadságot meg is kell védeni, nem elég egyszer kiharcolni. Aztán Török Petra, a PIM főigazgatója idézte fel a nemzet özvegyeinek áldozatvállalását. A megszólalók sorát Tarr Zoltán miniszter zárta, aki az előző budapesti vezetés nemzetpolitikájáról is beszélt. Az áprilisban leváltott Fidesz-kormány lényegében eszközként használta a határon túli magyarságot a saját hatalmi érdekeihez, mondta.

„Bocsánatot kell kérnünk helyettük is minden egyes megtévesztett – bocsánat a kifejezésért –, átvert és rettegésben tartott határon túli honfitársunktól.”

Tarr szerint az Orbán-kormány „fullasztó szeretettel szorította satuba” az erdélyi közösségeket, amivel szemben a Tisza a politikai elvárásoktól mentes támogatást, a helyi önrendelkezést és az átlátható kifizetéseket hozza el. Nyomatékosította, hogy a korábbi évek pénzosztásait kivétel nélkül átvilágítják, és ha visszaélést találnak, megteszik a szükséges jogi lépéseket.

A ceremónia végén a múzeumudvaron felavatták a megújult kiállítást, elénekelték a három himnuszt, Tarr Zoltán pedig a helyszínen adott interjújában nemcsak a támogatási rendszer gyökeres átalakítását harangozta be, hanem az erdélyi hangulatról és az új kormány nemzetpolitikai megközelítéséről is beszélt.

A miniszter a látogatást kifejezetten felemelő élményként írta le, és arról is beszélt, hogy az áprilisi kormányváltást követően végre megszűnt az a mesterséges feszültség a határon túli nyilvánosságban, amelyet szerinte nem az erdélyi emberek, hanem a Budapestről érkező, propaganda által felhergelt csoportok gerjesztettek. Tarr szerint az itteniekkel beszélgetve ma már nem a szorongás, hanem egyfajta megkönnyebbülés és várakozással teli reménykedés érződik azzal kapcsolatban, hogy jó irányba tudnak együtt továbblépni.

A pénzosztások terén a tárcavezető kategorikusan kijelentette, hogy az elmúlt másfél évtized hűségpénz-alapú modelljét felszámolják. A jövőben egyetlen kikezdhetetlen alapelv érvényesül: a döntéseknek nyilvánosan, széles körű közösségi egyeztetés nyomán, független bizottságok és szakmai kollégiumok kezében kell megszületniük. Vége a Fidesz-éra gyakorlatának, ahol a milliárdok különféle informális csatornákon, kézivezérelve, nem egyszer egyedi miniszteri döntések alapján folytak el a baráti szervezetekhez, hangsúlyozta.

Tarr keményen beleállt abba is, hogy a korábbi kifizetések jelentős részénél még az sem nyomon követhető, hogy a pénzek végül hová kerültek és miként használták fel őket. Mint mondta, meglepve tapasztalta, hogy az elmúlt évekről sok esetben egyetlen árva, érdemi beszámoló vagy összefoglaló sincs a minisztériumi fiókokban. Leszögezte, hogy ez a fajta feketelyuk-üzemmód a jövőben nem fordulhat elő, és a szálakat azért is ki kell tisztítani, mert jelenleg követhetetlen, hogy hányféle csatornán áramlanak a magyarországi források a határon túlra.

Gátat szabnak a politikai alapú szelektálásnak, és annak a megszokott fideszes reflexnek is, hogy az anyaországi kormány a támogatásokért cserébe politikai lojalitást vagy bármilyen ellenszolgáltatást vár el. Tarr emlékeztetett rá, hogy ez a magyar adófizetők és az állam pénze, nem a mindenkori kormányé, így a jövőben kizárólag a határon túli közösségek valódi épülését szolgálhatja.

A támogatások témája azért is sikeredhetett ennyire keményre, mert – mint írtuk – Tarr Zoltán éppen akkor érkezett Erdélybe, amikor a Demeter Szilárd bábáskodásával kiépített gigantikus fideszes médiaholdingot, amibe a Bethlen Gábor Alapkezelőből és minisztériumi forrásokból több mint 13 milliárd forintnyi magyar közpénzt pumpáltak, most játszanák át az RMDSZ-nek. A határon túli sajtó felvásárlásába 2017 után kezdett a Fidesz, és miután az Erdélyi Médiatér kiépült, elkezdték a legértékesebb vagyonelemeket, a lapok márkaneveit, az online felületeket és a 12 rádiófrekvenciát birtokló Alamo Impex 97 SRL többségi tulajdonát átszivattyúzni egy budapesti magáncégbe, az MMTK Nonprofit Kft.-be, amit most teljes egészében átvenne Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor. Turosnak kérdéseket küldtünk a tranzakcióval kapcsolatban, mivel telefonon nem sikerült elérnünk, de írásbeli megkeresésünkre sem érkezett válasz.

A Magyar Hang azt írta, hogy Tarr Zoltán tárcája is felfigyelt az ügyletre, és „barátságtalan lépésként” értékeli az RMDSZ részéről, hogy az anyaországi közpénzmilliárdokból felépített erdélyi Fidesz-médiát megpróbálják saját maguknak megszerezni ahelyett, hogy azt visszajuttatnák köztulajdonba, vagy átlátható közösségi felügyelet alá helyeznék.

A feszültség a protokollon is meglátszott. Míg Tarr Zoltán a szombati találkozóról büszkén posztolt egy közös képet Markó Bélával, addig Kelemen Hunorral nem volt közös fotója, sőt még csoportképen sem állt egymás mellett a két politikus, annak ellenére, hogy az erdélyi látogatást összegző bejegyzésében Tarr utalt arra, hogy volt közös egyeztetés Kelemen Hunorral is.

A miniszteri látogatás és az RMDSZ-es cégfelvásárlás egybeesése miatt írásos megkeresést küldtünk Tarr Zoltánnak. A tárcavezetőtől elsőként azt kérdeztük, miként szeretné a Tisza-kormány újraépíteni a határon túli magyarok és a budapesti kormány viszonyát. Választ vártunk arra is, hogy a fehéregyházi egyeztetésen melyek voltak a legfontosabb témák Kelemen Hunorral, és hogyan látja a Tisza-kormány az együttműködés lehetőségeit az RMDSZ-szel. Kíváncsiak voltunk a Markó Bélával folytatott megbeszélés részleteire, valamint arra, hogy milyen szerepet szán a korábbi szövetségi elnöknek a nemzetpolitikai párbeszédben. Végül rákérdeztünk a támogatási rendszer tíz évre visszamenő átvilágítására is: hol tart jelenleg ez a folyamat, mikor várhatók az első nyilvános eredmények, és a napokban kiderült RMDSZ-es médiatranzakció miként befolyásolja az átvilágítást, a két oldal viszonyát, illetve hogy vizsgálják-e magát ezt a konkrét adásvételt is. A válaszokról, ha megérkeznek, külön cikkben számolunk be.