A NATO döntött a román légtérbe repült drón hatástalanításáról
Román F-16-os vadászgép lőtt le péntek délelőtt egy drónt Buzău megyében, Padina térségében. Bár az utóbbi időben egyre gyakoribbak voltak a Romániát érintő drónos incidensek, a mostani eset több szempontból is rendkívüli: ez az első alkalom, hogy román katonai repülőgép semmisített meg ilyen eszközt az ország légterében, ráadásul nem a határ közvetlen közelében, hanem Bukaresttől alig 90 kilométerre.
Nicușor Dan államfő szerint a drónt egy román pilóta lőtte le egy F-16-osról egy lakatlan terület fölött. Kiemelte, hogy a célpontot úgy lehetett megsemmisíteni, hogy a földön ne veszélyeztessenek embereket vagy lakóházakat. A G4Media első beszámolója szerint a hatóságok a drón hatástalanítása után vizsgálatot indítottak a történtek körülményeinek tisztázására.
A NATO rendszerén belül döntöttek a beavatkozásról
A védelmi minisztérium pár órán belül sajtótájékoztatót tartott, ahol Gheorghiță Vlad vezérkari főnök azt mondta, a célpont elleni fellépésről a NATO légivezetési rendszerében született döntés. A műveletet a spanyolországi Torrejonban működő CAOC központ koordinálta, a NATO kiterjesztett légi rendészeti szolgálata keretében, a szövetség európai főparancsnokságának fennhatósága alatt.
A minisztérium közölte, hogy a drónt péntek reggel, romániai idő szerint 9:39-kor észlelték Sulinától keletre. Ezután a célpont a Sulina-Brăila-Fetești-Buzău útvonalon haladt tovább, ezt az utat vizualizálta a G4Media portál egy térképen is. Előbb két, Romániában állomásozó olasz Eurofighter Typhoon vadászgép szállt fel 9:48-kor, majd 10:56-kor két román F-16-os is elindult a Fetești-i légibázisról. A drónt végül 11:02 körül, Padina közelében semmisítette meg az egyik román F-16-os.
A hadsereg vezetői szerint péntek reggel különösen összetett volt a helyzet a Fekete-tenger térségében. Gheorghe Maxim dandártábornok arról beszélt, hogy az Odessza régiója elleni támadások a déli órák után is folytatódtak, és ebben a katonailag intenzív helyzetben lépett be az egyik drón Románia légterébe. Gheorghiță Vlad szerint már csütörtök estétől folyamatosak voltak a riasztások Románia légterének közelében.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a drónt a román légtérbe való belépésétől kezdve végig követték: útvonalának első szakaszán az olasz Eurofighterek, később a román F-16-osok. Gheorghe Maxim szerint a célpontot akkor lehetett megsemmisíteni, amikor egyszerre teljesültek a technikai és jogi feltételek: vizuálisan azonosítani kellett, a fedélzeti radarral be kellett fogni, és olyan térség fölött kellett lennie, ahol a lelövése nem jelent veszélyt a lakosságra vagy az infrastruktúrára.
A tábornok szerint az olasz vadászgépek is tüzet nyitottak a célpontra, de a rakéta nem találta el a drónt. A hatóságok jelenleg két földi keresőcsapattal dolgoznak a térségben a védelmi minisztérium és a katasztrófavédelem embereivel. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az olasz gépek által indított rakéta maradványait is keresik.
Shahed-típusúnak tűnt a drón, de a vizsgálat után mondanak biztosat
A drón típusáról még nincs végleges hivatalos megállapítás. Gheorghiță Vlad szerint a pilóták vizuális jelentése alapján Shahed, illetve Geran-2 típusú eszközre hasonlított. Ezeket a drónokat jellemzően az orosz hadsereg használja Ukrajna ellen.
A vezérkari főnök ugyanakkor óvatosan fogalmazott: a vizsgálat lezárásáig nem lehet kijelenteni, hogy a drón melyik államhoz tartozott, célzott-e konkrét romániai objektumot, vagy volt-e rajta robbanóanyag. Annyit mondott, hogy az eszköz nem felderítő vagy megfigyelő drónnak tűnt, ezért elképzelhető, hogy robbanótöltetet hordozott.
A hadsereg képviselői azt is hangsúlyozták, hogy a drón nem repült katonai bázisok vagy a cernavodai atomerőmű közelében, és nem haladt át nagyvárosi térségek fölött. Kisebb lakott településeket ugyan érintett az útvonala, de a lelövést olyan térségben hajtották végre, ahol nem volt közvetlen veszélyben a lakosság.
Egy újságíró megjegyezte, hogy a sajtó kérdéseire nem válaszolnak teljes részleteséggel. Gheorghiță Vlad vezérkari főnök szerint azért válaszolnak így, mert sok a dezinformáció és az álhír, a román társadalom erősen polarizált, a hadseregnek pedig úgy kell tájékoztatnia, hogy közben ne adjon ki olyan műveleti részleteket, amelyek nyílt forrásokból összerakva nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
A helyiek robbanást hallottak, a pilótákat kitüntethetik
Több délkelet-romániai megyében, köztük Buzău, Ialomița, Călărași, Tulcea és Galați megyében RO-Alert üzenetet küldtek ki, arra figyelmeztettek, hogy tárgyak zuhanhatnak le a légtérből.
A Digi24 riportja szerint a Buzău megyei katasztrófavédelemhez 10-15 hívás érkezett a 112-es segélyhívóra, főleg olyanoktól, akik a RO-Alert üzenettel kapcsolatban kértek részleteket. Egy helyi nő azt mondta, nagyjából tíz perccel a figyelmeztetés után nagyon erős robbanásszerű hangot hallottak, majd vadászgépek köröztek a térség fölött fél óránál is tovább. Arról is beszélt, hogy amikor a drónt eltalálták, néhány másodpercre lángot látott az égen.
Egy másik helyi lakos először hangrobbanásra, meteorra vagy katonai gyakorlatra gondolt, és csak később vált világossá számára, hogy drónincidensről lehet szó. Cotorca településen szerinte többen megijedtek, főleg az idősebbek, voltak, akik sírtak is a beszámolók szerint.
Gheorghiță Vlad a sajtótájékoztatón külön méltatta a pilótákat. Azt mondta, szeretné, ha a drónt lelövő pilótát országos kitüntetésben részesítenék. Beszélt arról is, hogy a beavatkozást végrehajtó pilóta kapitány, az őt segítő pilóta hadnagy, egyikük sem idősebb 28-nál. Szerinte a művelet azt mutatta, hogy a román pilótaképzés és a légierő magas színvonalon működik.
A vezérkari főnök azt is mondta, a román hadsereg folyamatos kapcsolatban volt az ukrán féllel. A konstancai incidens után konzultációs folyamatot indítottak az ukrán partnerekkel, hogy hatékonyabb legyen a kölcsönös tájékoztatás és figyelmeztetés a közös térségben.
AUR: a katonák jól dolgoztak, de a kormánynak magyarázatot kell adnia
A történtekre Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter is reagált, szerinte az eset azt mutatja, hogy Romániának további olyan beruházásokra van szüksége, amelyek biztosítják az ország légvédelmi erősítését és a hadsereg modernizálását. A nyilatkozatában a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a román és a szövetséges repülőgépek összehangoltan avatkoztak be.
Reagált a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is, amely korábban a POT-tal és az SOS Romániával együtt a drónok lelövését lehetővé tevő törvény ellen szavazott, majd az alkotmánybíróságon is megtámadta azt. A párt a közleményében elismerően írt a román légierő pilótáiról és személyzetéről, akik szerintük szakszerűen hajtották végre a műveletet, lakatlan terület fölött semmisítették meg a célpontot, és elkerülték, hogy áldozatok vagy földi károk legyenek.
Az AUR ugyanakkor választ vár a kormánytól és a védelmi minisztérium politikai vezetésétől arra, hogyan juthatott egy azonosítatlan drón ilyen mélyen Románia légterébe. A párt azt is kifogásolta, hogy egyetlen drón ellen négy vadászgépet, két olasz Eurofightert és két román F-16-ost vetettek be, és egy olyan rakétát használtak, amelynek típusát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Szerintük Romániának alacsonyan repülő célpontokat érzékelő rendszerekre, elektronikai zavaróeszközökre, antidróneszközökre, programozható lőszerrel működő fegyverekre és rövid hatótávolságú rakétarendszerekre lenne szüksége, különösen a keleti határ mentén és a kritikus infrastruktúra körül.
Tavaly lett meg a jogi keret a drónok lelövéséhez
Romániában 2025 februárjában fogadta el a parlament azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a hadsereg fellépjen az ország légterébe engedély nélkül belépő drónokkal és más légi járművekkel szemben. A képviselőház február 19-én, a szenátus február 26-án szavazta meg a jogszabályt, amelyet később az AUR, az SOS Románia és a POT képviselői alkotmányossági kifogással támadtak meg. Az alkotmánybíróság elutasította ezeket a kifogásokat.
A korábbi romániai drónos incidensek többnyire a határ menti térségekhez kötődtek.: a galaci esetnél egy orosz drón lakóházba csapódott, egy 2025 szeptemberi légtérsértésnél pedig a román pilóták engedélyt kaptak a célpont lelövésére, végül a járulékos kockázatok miatt nem nyitottak tüzet. A mostani Buzău megyei beavatkozás ebből a szempontból is új helyzet: a drón nem közvetlenül a Duna-delta vagy a román-ukrán határ közelében jelent meg, hanem jóval beljebb haladt az ország területén.
