A kézdivásárhelyi nadrággyár kivéreztetésével vádolják a zabolai Mikes-örököst

9,2 millió lejes (körülbelül 1,85 millió eurós, 735 millió forintos) sikkasztási és pénzmosási ügyben állítaná bíróság elé a Kovászna megyei ügyészség a zabolai Mikes család leszármazottját, Gregor R. C.-t, aki 2021-ben szerezte meg a nagy múltú kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár többségi részvénycsomagját.

Románia egykori legnagyobb nadrággyára a tőkekivonásokkal párhuzamosan teljesen térdre kényszerült, így a napokban hivatalosan is megelőző csődvédelmet kért a bíróságtól, miután az elmúlt két évben több mint 18 millió lej (közel 3,62 millió euró, azaz 1,43 milliárd forint) rekordveszteséget halmozott fel. A zabolai Mikesek az elmúlt időszakban főként a kegyelmi ügy kapcsán kerültek a sajtóba, amiről azonban soha nem nyilatkoztak.

A zabolai birtok tulajdonképpen a rendszerváltás utáni egyik legsikeresebb visszaigénylési folyamatának is tekinthető. Az Ausztriából hazatérő örökösök már 1998-ban elindították a restitúciós eljárásokat, és a kastélyból – ahol a kommunizmus alatt állami gondozóintézet működött – felépítették Erdély egyik legexkluzívabb luxusszállodáját, a Zabola Estate-et, ahol a szobaárak a főszezonban a prémium lakosztályok esetében a napi 3300 lejt (665 euró, illetve 265 000 forint) is elérik. A vendégkört a nemzetközi elit, nyugat-európai diplomaták és a magyarországi, illetve bukaresti felső tízezer alkotja.

A sikeres vállalkozás elindítása egybeesett azzal a kulturális imázsépítéssel, amelyet Ugron Zsolna írónő indított el, aki 2010-ben ment feleségül Gregor Roy Chowdhury-Mikeshez Zabolán, és az ebben az időszakban megjelent Úrilányok Erdélyben című regénye rendkívül népszerű lett a magyarországi olvasók körében. Már az első kötet, de aztán a következőknek is az erdélyi bemutató-körútján a szerző mellett Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is feltűnt.

A 2010-es évek második felében az Orbán-kormány határon túli támogatáspolitikája is szintet lépett, és többek között az erdélyi történelmi arisztokrácia is kiemelt és rendszeres támogatásban részesült. A zabolai Mikesek természetesen a kedvezményezettek között voltak: az évek során jelentős magyar állami támogatásokat kaptak a birtok fejlesztésére.

Ebbe a Budapestre vezető informális hálózatba kapcsolható be a kegyelmi botrány is, amelynek szálai Zaboláig érnek. A tősgyökeres zabolai származású K. Endre családja ugyanis évtizedek óta rendkívül szoros viszonyban áll a Mikes családdal; édesanyja jó barátnője Mikes Katalin grófnőnek. Bár arra nincs közvetlen nyilvános bizonyíték, hogy a grófi család lobbizott volna K. Endre kegyelméért, a kapcsolati háló miatt újra és újra fölmerült ez a verzió lehetőségként, főként azután, hogy kiderült: a kegyelmi döntés után Novák Katalin köztársasági elnök az egész családjával együtt éppen a Mikes-kastélyban, a Zabola Estate-en nyaralt. A sajtó Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a szerepét is szóvá tette, de Ugron Zsolna írónő, a most sikkasztással vádolt Gregor Roy Chowdhury volt felesége és a Mikes család is elzárkózott a téma kommentálásától.

A nadrággyár felvásárlása

A kézdivásárhelyi székhelyű Secuiana ruhagyár felvásárlásának története 2021 novemberéig nyúlik vissza. A gazdasági szaklap, a Ziarul Financiar akkori beszámolója szerint az akkor 44 éves Gregor R. C. megszerezte a textilipari vállalat többségi részvénycsomagját, a részvényeket a cég korábbi kisrészvényeseitől, a vállalat jelenlegi és egykori alkalmazottaitól vásárolta meg.

A többségi tulajdon megszerzésével a Mikes-leszármazott döntési jogot szerzett az anyavállalat mellett annak két leányvállalatában, a Seconf és a S’mode cégekben is. A Secuianát még 1968-ban alapították, és 1973-tól kezdődően specializálódott a nadrággyártás mellett az öltönyök, valamint a különböző férfi és női ruházati termékek készítésére, amelyeket jelentős részben nyugat-európai és észak-amerikai piacokra exportált. A felvásárlás pillanatában a cégcsoport több mint 700 alkalmazottal működött, és a tulajdonosváltáskor kiadott közlemény szerint a középtávú tervek között a termelés fejlesztése és a meglévő piacok bővítése szerepelt.

Bár a textilgyár árbevétele a világjárvány hatására 2020-ban 30%-kal, 23,7 millió lejre (mintegy 4,9 millió euróra) csökkent, a vállalat pénzügyileg stabilnak tűnt: az évet 3,6 millió lejes (748 ezer eurós) nettó profittal zárta. A gyárban naponta 2400 darab nadrágot szabtak ki és varrtak össze, és Felső-Háromszék egyik legfontosabb könnyűipari létesítményének számított. Gregor R. C. ekkoriban ráadásul egy 150 millió eurós magántőkealap elindítását is tervezte romániai élelmiszeripari beruházásokra, viszont a cégbírósági adatok szerint az általa vezetett hazai vállalkozások közül ekkor még csak kettő termelt érdemi bevételt.

Az ügyészség szerint három éven keresztül zajlott a rendszeres tőkekivonás a gyárból

A vádemelésről szóló első hírek után a Transtelex hivatalos megkereséssel fordult a Kovászna Megyei Törvényszéki Ügyészséghez, hogy részleteket tudjon meg a 9,2 millió lejes hiány hátteréről. A vádhatóság szerkesztőségünknek küldött hivatalos válaszából kiderül, hogy a tőkekivonás nem egyetlen tranzakció eredménye volt:

a két vádlott magánszemély ellen folytatólagosan, összesen 128 alkalommal elkövetett sikkasztás a vád.

A nyomozó hatóság tájékoztatása szerint a bűncselekmény-sorozat 2021. november 2. – azaz szinte hajszálpontosan a gyár felvásárlásának pillanata – és 2024. október 28. között, vagyis mintegy három éven át zajlott. A vádirat szerint a vádlottak a nadrággyár vagyonát fiktív jogviszonyokat (például nem létező szolgáltatásnyújtásokat, kamu kölcsönöket és fiktív kompenzációkat) igazoló iratokkal, valamint gyors egymásutánban végrehajtott banki utalásokkal csapolták meg. A cél az volt, hogy a gyárból kivett pénznek legális üzleti jelleget biztosítsanak a saját hátországi vállalkozásaikban.

Az ügyészség válasza tételesen is részletezte, hogy a kicsatornázott tőke milyen utakon és mekkora összegekben vándorolt a család érdekeltségei felé:

• A gyár közvetlen irányításában részt vevő egyik menedzsment-vállalatukon keresztül 1,79 millió lejt (körülbelül 360 ezer eurót, azaz 142 millió forintot) utaltak ki.
• A vádlottak ellenőrzése alatt álló két másik ingatlankezelő és gazdasági társaság közül az egyikbe 2,26 millió lejt (mintegy 455 ezer eurót, azaz 180 millió forintot), a másikba pedig 440 ezer lejt (közel 88 ezer eurót, azaz 35 millió forintot) csatornáztak át.
• A legjelentősebb tétel a kastélybirtok hátterében álló egyik vállalkozáshoz vándorolt, amely egyenesen 950 000 eurót (csaknem 4,73 millió lejt, azaz 377 millió forintot) és további 30 000 lejt fogadott be a gyár tőkéjéből.

A pénzmosási láncolat közvetlen résztvevői és haszonélvezői között a vádhatóság megnevezi magát a luxusszállodát működtető Zabola Estate-et, valamint a család egyéb turisztikai és ingatlancégeit is, amelyek a vád szerint szintén részt vettek a jogtalanul megszerzett vagyon tisztára mosásában.

Ez a konstrukció magyarázza azt a sajátos jogi helyzetet is, hogy a bűnügy vádlottai között magát a megkárosított Secuianát nem találjuk ott. A büntetőeljárásban a gyár ugyanis sértett félként és polgári jogi igénylőként vesz részt: a vád szerint az ő tőkéjét, az ő kasszáját csapolták meg fiktív szerződésekkel, így a jogtalanul kivont vagyon tőle hiányzik, őt érte a közvetlen anyagi veszteség. Ezzel szemben a Mikes-kastélyt működtető Zabola Estate hotel mint jogi személy vádlottként szerepel a listán, mivel a gyanú szerint a bűncselekmény eszközeként vagy végállomásaként funkcionált, azaz rajta keresztül folyt a pénzmosás.

A hatóságok a 9,59 millió lej (közel 1,93 millió euró, azaz 764 millió forint) értékű kár megtérítésére és a perköltségek biztosítására rendkívül szigorú és kiterjedt vagyonzárolást rendeltek el.

Ez azt jelenti, hogy a bíróság és az ügyészség elvágta a vádlottak szabad vagyonmozgását, hogy megakadályozza a tőke kimenekítését a per ideje alatt. A gyanúsított magánszemélyek és a Zabola Estate-hez köthető cégek bankszámláira a pénzintézetek zárolást vezettek be. A kastélybirtok épületeire és földterületeire a telekkönyvben elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Ez azt jelenti, hogy a birtokot nem lehet eladni, elcserélni, és nem lehet rá banki hitelt vagy jelzálogot felvenni. A hatóságok lefoglalták Gregor R. C. összes Secuiana-részvényét, és kifizetési tilalmat vezettek be az őt megillető vagy a jövőben kiosztandó osztalékokra is. Ha a gyár vagy a cégek termelnének is profitot, a tulajdonos abból egyetlen lejhez sem férhet hozzá.

A zárolás nem jelenti a luxusszálloda azonnali bezárását: a Zabola Estate tovább működhet és fogadhat vendégeket. A menedzsment mozgástere azonban beszűkül, hiszen a zárolt számlákról kizárólag a cég közvetlen fenntartására, a beszállítók kifizetésére és az alkalmazottak béreire lehet pénzt fordítani, miközben a tulajdonosok a per jogerős lezárultáig semmilyen profitot vagy osztalékot nem vehetnek ki a vállalkozásból.

A vádemelés utáni végkifejlet: megelőző csődvédelembe menekült a nadrággyár

Alig néhány nappal azután, hogy az ügyészség június 30-án bíróság elé állította a cégvezetőket, a Secuiana SA hivatalosan is megelőző csődvédelmi eljárást, kért a Kovászna Megyei Törvényszéken.

A bíróság jóváhagyta a vállalat kérését, miután a menedzsment hivatalosan is elismerte, hogy a gyár fizetésképtelenné vált, és az elmúlt két évben elképesztő méretű,

több mint 18 millió lej (közel 3,62 millió euró, azaz 1,43 milliárd forint) rekordveszteséget halmozott fel.

A bíróság által kijelölt csődgondnokok felügyelete mellett a Secuiana most haladékot kapott: a hitelezőkkel való kötelező megegyezésig és a szerkezetváltási terv elfogadásáig minden ellene indított végrehajtási eljárás szünetel.

A Transtelex szerkesztősége a hivatalos eljárás keretében kikérte a Kovászna Megyei Törvényszéktől és az ügyészségtől a vádirat anonimizált másolatát is. A hatóságok a vizsgálat jelenlegi, nem nyilvános szakaszára hivatkozva a teljes dokumentum kiadását egyelőre halasztották, de az eljárás későbbi, nyilvános tárgyalási fázisában lehetőség lesz a dosszié további részleteinek a megismerésére.

Telefonon kerestük már korábban Molnár Andreát, a Zabola Estate menedzserét, aki úgy nyilatkozott, hogy ebben az ügyben nem szeretne nyilatkozni, miközben a nyomozó hatóság hangsúlyozza, hogy a román büntetőeljárási szabályok értelmében a vádemelés nem jelenti a vádlottak bűnösségének megállapítását, őket a jogerős ítéletig megilleti az ártatlanság vélelme.