A Pro Economica alapítvány térképre tette, hogy kiknek adott magyar közpénzt Erdélyben, és rögtön feltűnt egy tetemes osztogatás
Tavaly ősz óta 9,6 milliárd forint magyarországi közpénzt osztott szét támogatásként erdélyi vállalkozások között a Pro Economica Alapítvány. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött kétoldalú szerződés keretében már korábban is jelentős mértékű támogatásokat ítéltek meg mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásaira, de a legjelentősebb támogatások a végére maradtak.
Május közepén a Pro Economica Alapítvány egy interaktív térképet tett közzé, amelyen az elmúlt 9 évben megítélt támogatásokat összesítette. Az alapítvány lépése azért is meglepő, mert korábban rendre azért kritizálták, hogy kevés információt tesz közzé a megszavazott támogatásokkal kapcsolatban. A nyertes pályázók listáit közölte ugyan, de a pályázatok kiválasztásáról, illetve a magyar közpénzek elköltéséről alig osztott meg részleteket.
Ráadásul nemcsak az átláthatatlanul kiosztott összegek miatt kritizálták a programot, de a támogatott projektek megvalósításával kapcsolatban is merültek fel aggályok, mert a korábban megítélt milliárdokból megkezdett hotelek egy része még évekkel a határidő után sem készült el.
Az alapítvány több tízmillió eurót adott mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési projektre, amelyek sokszor RMDSZ-közeli vállalkozásokhoz kerültek. Ahogy Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója fogalmazott a Transtelex márciusi eseményén, a Fidesz ezzel kötötte magához az RMDSZ-t.
A Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a tevékenységük eddig is átlátható volt, hiszen a nyertes pályázókat minden program lezárulta után közzétették, azokról kommunikáltak, és minden erre jogosult ellenőrző szervnek és intézménynek is rendszeresen beszámoltak. Kozma Mónika, az alapítvány vezetője azt is mondta, hogy a kiválasztás minden esetben külső elbíráló és értékelő szakértők bevonásával történik, a pályázati elbírálásban részt vevő szakértők nevét azonban integritási okokból nem hozták nyilvánosságra. Minden egyes pályázat esetében minimum egy magyarországi és egy romániai szakértő vett részt a folyamatban, a végső pontozási eredményt tartalmazó előterjesztésről viszont a magyar kormány által összeállított Irányító Testület döntött. Utóbbi a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium delegáltjaiból állt – közölte.
A magyarországi kormányváltás után a Tisza Párt politikusai a külhoni magyaroknak juttatott támogatások átvilágítását ígérték, és a Pro Economica Alapítvány elébe ment ennek. „Munkánkat becsülettel és erős hittel végeztük, az eredményeinkről szívesen számolunk be” – írták a közleményükben.
A megosztott térképen aztán rögtön sikerült kiszúrni néhány olyan támogatást, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Legutóbb a Snoop tényfeltáró oldal nyomán tavaly októberben írtunk a Pro Economica támogatásairól, akkor hivatalosan 16 tétel szerepelt a 2024-es pályázatban megítélt listában, de megjegyzésként már akkor hozzátették, hogy ez további támogatási szerződések megkötésének függvényében frissülhet. Nos, frissült is. További hat tétellel, ezeket néztük meg most.
A legjelentősebb támogatások maradtak a végére
Bár csak hat tétellel frissült a lista, a támogatások összértéke meghaladja a korábban megítélt összeget. Míg októberig 7,33 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott ki a magyar kormány tizenhat Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei vállalkozás között, utána 9,64 milliárd forintról döntöttek:
A térkép alapján már könnyű volt azonosítani, hogy az új tételek közül öt további szállodafejlesztés, míg a hatodik egy prézligyár bővítése.
A támogatások legnagyobb kedvezményezettje az Agm Eco Corporate Kft., amely 2,95 milliárd forintot kapott kiegészítő prézligyártósor és teljes csomagolóvonal beépítésére. Ez lényegében a Ditró Pékség prézligyártó üzeme, amely honlapjuk szerint havi 330 tonna prézli előállításával Románia legnagyobb ilyen jellegű gyárának számít. „Egy új gyártósor beüzemelésével a következő években kapacitásunk megduplázását tervezzük, miközben hosszú távú célunk, hogy termékeink a környező országok piacain is elérhetővé váljanak” – írják a bemutatkozásukban, és úgy néz ki, hogy a fejlesztéshez szükséges pénz felét (50 százalékos önrész is kell hozzá, ami lehetett bankhitel is) a Pro Economica állja.
A szállodafejlesztések közül a Matrita Odorheiu Secuiesc Kft. kapta a legnagyobb összeget, 2,22 milliárd forintot a gyergyószentmiklósi Maros hotel megvásárlására és korszerűsítésére. A vállalkozás tulajdonosa Kádár Mózes, aki az UH cikke szerint egy abásfalvi származású magyarországi vállalkozó, korábban ő vásárolta meg a székelyudvarhelyi Matrica-gyár épületét (innen jöhet a vállalkozás neve is). Állítólag ő vitte Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely korábbi polgármesterét üzleti útra Kínába, de a neve egy hargitafürdői vitás esetnél is felmerült. Kádár az UH-nak küldött reakciójában mindent tagadott. A cégbírósági adatok szerint a Matrita Odorheiu Secuiesc Kft. 2025 nyara óta foglalkozik szállodai szolgáltatásokkal.
A marosvásárhelyi Transilvania Elegance Hotelre 1,91 milliárd forintot kapott a Romaris Kft. A romániai cégadatbázis szerint a vállalkozás főleg szállítással és építőipari gépek bérbeadásával foglalkozik, nem teljesen világos, hogy miként került a szállodabizniszbe. A Romaris tulajdonosa Nițu Ioan Marcel. Az ő neve korábban leginkább a marosvásárhelyi szemétszállító, a Sylevy Cleaning kapcsán merült fel, úgy tűnik ugyanis, hogy a fele annak is az övé. Amikor elnyerték a 219 millió lejes szerződést, a sajtóban felmerült, hogy RMDSZ-es kapcsolatai révén jutott hozzá, de ő ezeket határozottan tagadta, állítása szerint nem tölt be végrehajtó funkciót a vállalkozásban. Ugyanakkor azt is mondta, hogy egy meg nem nevezett RMDSZ-es szenátorral baráti a viszonya.
A Pro Economica a digitális térképén a Plopilor utcában jelöli a Transilvania Elegance Hotelt, és a helyi sajtó is beszámolt arról idén januárban, hogy a Romaris a környéken, az egykori Azomures-gyár (fotófilmgyár) helyén fejlesztéseket tervez, igaz, nem szállodáról beszéltek, hanem vegyes funkciójú területről, ahol szolgáltatások, lakások kapnának helyet.
Két szovátai szállodafejlesztés kapott még támogatást. Az egyik győztese a Káli Zoltán érdekeltségébe tartozó Heba Via Cons Srl, amelynek 989 millió forintot ítéltek meg a Hotel Káli fejlesztésére. Káli Zoltán ismert RMDSZ-közeli vállalkozó, korábban városi tanácsos is volt a szövetség színeiben, illetve Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök barátja, legalábbis korábban Péter annak nevezte. A Pro Economica ügyvezetője, Kozma Mónika egyébként 2017–2018-ban még Péter Ferenc kabinetfőnöke volt a megyei tanácsnál.
Káli támogatása azért is érdekes, mert nem ez az első vállalkozása, amelyhez jelentős közpénzt adott a Pro Economica Alapítvány. A Quintus Kft. már 2,09 milliárd forintot kapott a Crystal Hotel felépítésére, amelyet aztán 2023-ban át is adtak, és már akkor is voltak olyan hangok, amik nehezményezték, hogy ezzel tönkreteszik a helyi versenyt.
A Pro Economica-támogatások egy másik nyertese a Saltland Tur Kft., amely 989,4 millió forintot kapott a Hotel Tivoli fejlesztésére. A cégadatbázisból kiderül, hogy a 2024-ben alapított vállalkozás tulajdonosa Káli Bettina. A névazonosság szembetűnő, egy keresés után hamar kiderül az is, hogy a Heba Via Cons Kft. korábbi adminisztrátoráról van szó. A Saltland Tur Kft. megalapításakor szűnt meg az adminisztrátori megbízatása a Heba Via Consnál. Tehát még egy nyertes pályázat, ami Káli Zoltán közelében landol, úgy néz ki, nemhiába választották tavaly Románia topmenedzserei közé.
„A pályázatot benyújtók közül kerülnek ki a támogatandó beruházások. Tudomásom szerint Szovátán nagyon erős és példaértékű együttműködés van a turizmusban aktív vállalkozók között, akik rendszeresen egyeztetnek a fejlesztési stratégiáról, és mindannyian egymást is segítve igyekeznek Szováta várost vonzóbbá tenni a turisták számára” – nyilatkozta Kozma Mónika, amikor arról kérdeztem, hogy mennyire tartja fairnek a szovátai panzió- és szállástulajdonosokkal szemben, hogy ismét Káli Zoltánnak ítéltek meg támogatást.
Rajtuk kívül a tusnádfürdői Fortuna hotel korszerűsítésére adtak 564 millió forintot a Blue Media Studio Kft.-nek. A vállalkozás egészen más tulajdonosi háttérrel szoftverfejlesztéssel foglalkozott, majd 2020-ban egy magyarországi vállalkozó feltűnésével váltott vendéglátására, ezért van ilyen furcsa neve. A Blue Media Studio többségi (90 százalékos) tulajdonosa a magyarországi Viko Horeca Solutions Kft., amelynek a végső kedvezményezettje Balog Viktória román állampolgár. A szálló honlapján üzemeltetőként egyébként a Vicalite Kft. jelenik meg, annak tulajdonosa a magyar állampolgárságú Balog György-Istvánné.
A támogatásokat a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött kétoldalú szerződésben foglaltak szerint bonyolították le, arról egyelőre a Pro Economica Alapítványt sem tájékoztatták, hogy a kormányváltás után, az új minisztériumi struktúrában hova tartoznak majd ezek a gazdaságfejlesztési ügyek, ki ellenőrzi majd az elszámolásokat. „Sajtóhírek alapján feltételezem, hogy esetleg a Gazdasági és Energetikai Minisztérium lesz ez a szervezet” – fogalmazott Kozma.
Azt mondta, a folyamatban lévő programok, illetve a már üzembe helyezett beruházások, illetve a de minimis mezőgazdasági programok fenntartási időszaki ellenőrzései is fennakadás nélkül zajlanak. „A jövő pályázati kiírásairól majd a remélhetőleg hamarosan felálló új kormányzati struktúra keretében fogunk egyeztetni” – mondta.
