Hetedik éve tart az úzvölgyi konfliktus: ismét felvonult a katonatemetőben a román szélsőjobb
Ismét az úzvölgyi katonatemetőben tartott megemlékezést a Mihai Tîrnoveanu vezette Calea Neamului (Nemzet Útja) szervezet. A csütörtök kora esti rendezvényen a résztvevők egy ortodox pap vezetésével vonultak be a temetőbe, az eseményről pedig Tîrnoveanu rövid videót is közzétett közösségi oldalán. A felvételhez azt írta: „Krisztus feltámadott! Hősök Napja az Úz völgyében! Dicsőség Istennek mindenért!”
A mostani akciót a szervezők már napokkal korábban beharangozták. Tîrnoveanu felhívásában arra kérte híveit, hogy az ortodox egyházban Urunk mennybemenetelének ünnepén, amely Romániában egyben a hősök napja is, gyűljenek össze az úzvölgyi katonatemetőben. A rendezvényt ezúttal nemcsak a Nemzet Útja szervezte, hanem egy brassói kulturális szervezet is csatlakozott társszervezőként.
A szervezők kommunikációjában hangsúlyos szerepet kapott az a narratíva, amely szerint a résztvevőknek meg kell védeniük a temetőben felállított 150 fakeresztet. Tîrnoveanu szerint ezek a román katonák emlékét őrzik, és jelenlétükkel a román történelem, illetve a román katonai hagyományok melletti kiállást is demonstrálják. Felhívásában külön kitért az 1916-os úzvölgyi harcokra, valamint a román hadsereg szerepére, és a rendezvényt egyfajta nemzeti kötelességként állította be.
A program azonban nem kizárólag megemlékezésből állt. A szervezők diákokat is bevontak az eseménybe, akik korábban történelmi témájú esszéket írtak a brassói románság múltjáról, illetve a Fogarasi-havasok antikommunista ellenállásáról. A rendezvényen díjazták a pályázatok résztvevőit is. Tîrnoveanu bejegyzésében külön hangsúlyozta, hogy szerinte a mozgalomnak nemcsak harcos, hanem oktatási és kulturális szerepet is vállalnia kell, ezért igyekeznek történelmi kirándulásokkal, előadásokkal és közösségi programokkal megszólítani a fiatalokat.
Már a hetedik éve tart az úzvölgyi katonatemető körüli konfliktus, amely eredetileg a temető történeti besorolásáról és az ott nyugvó katonák emlékének megőrzéséről szólt, mára azonban a román és a magyar nemzeti emlékezetpolitika egyik legérzékenyebb erdélyi ütközőpontjává vált. A temető körüli feszültségek időről időre újra fellángolnak, és a csütörtöki rendezvény is azt mutatja, hogy az Úzvölgyében kialakult etnikai és szimbolikus konfliktus egyelőre korántsem tekinthető lezárt fejezetnek.
Az előzmények egészen 2019-ig nyúlnak vissza, amikor június 6-án, a román hősök napján a román szélsőségesek erőszakkal elfoglalták a temetőt, és ott 50 betonkeresztet állítottak az állítólagos román hősi halottak emlékére. Az erdélyi magyarok békés élőlánccal, imádkozva próbálták megvédeni a katonatemető bejáratát, tiltakozva a vitatott román emlékmű és a betonkeresztek felavatása ellen.
A helyszínen összegyűlt, George Simion és Mihai Tîrnoveanu által mozgósított román ultranacionalista tömeg azonban áttörte a csendőrök sorfalát, majd erőszakkal benyomult a temetőbe. A résztvevők között futballszurkolók és ortodox papok is voltak. A dulakodás során a temető kapuja megrongálódott, a magyar tiltakozókat több helyen bántalmazták, egyes beszámolók szerint zászlórudakkal ütötték őket, illetve kövekkel is dobálóztak. Miután a tömeg elfoglalta a sírkertet, megtartották a vitatott román parcella és a betonkeresztek avatását, miközben román hazafias és nacionalista dalok hangzottak el.
George Simion ekkor még nem az AUR elnökeként, hanem radikális nacionalista aktivistaként volt ismert. Már a júniusi eseményeket megelőző hetekben, 2019 májusában is megjelent az úzvölgyi temetőnél, ahol élő közvetítéseket készített, és konfliktusba került a helyi magyarokkal. Ezek az akciók jelentősen növelték ismertségét a román nyilvánosságban, és hozzájárultak ahhoz, hogy a későbbi júniusi megmozdulásra országos szinten is mozgósítani tudja támogatóit. Az erdélyi magyar közösség szemében ekkor vált a román nacionalista provokáció egyik legismertebb arcává.
A magyar közbeszédben az úzvölgyi események nyomán terjedt el az a kifejezés is, hogy George Simion „a magyar hősök sírjain táncolt”. A megfogalmazás a kegyeletsértés és a politikai haszonszerzés szimbólumává vált: azt a vádat fogalmazza meg, hogy Simion egy történelmi emlékhely és egy kisebbségi közösség érzékenységének felhasználásával építette saját politikai karrierjét. Az úzvölgyi szerepvállalás azóta is rendszeresen előkerül a román–magyar politikai vitákban, ezt hagyta figyelmen kívül Orbán Viktor, amikor a tihanyi beszédben Simion mellett állt ki, és az AUR-os vezér nemrég ismét magyarázkodott a randalírozás miatt, amikor Magyar Péter is megemlítette első nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy magyar sírokon táncolt.
2019 után számos bírósági eljárás és szakmai vizsgálat zajlott az ügyben. Több ítélet is kimondta, hogy a dormánfalvi önkormányzat által létrehozott román parcella és a betonkeresztek engedélyezése jogszerűtlen volt. A beton emlékjeleket végül el kellett távolítani, helyükre azonban 2023-ban 150 fakereszt került, amelyek körül azóta is rendszeresen szerveznek megemlékezéseket a román nacionalista szervezetek, a hősök napja mindig alkalmat jelent egy újabb és újabb megemlékezésre. Az erdélyi magyarok azonban már nem mennek ki a temetőbe ezeken az alkalmakon, úgyhogy etnikai feszültségek már nincsenek, a jelenlévő magyar újságírókat pedig egyelőre nem érte támadás a szélsőjobboldali szervezet részéről.
Tîrnoveanuék az elmúlt években nemcsak az Úzvölgyében, hanem más erdélyi helyszíneken is látványos akciókat szerveztek. Mihai Tîrnoveanu például rendszeresen kivonult Tusványosra, ahol mindig azon a délelőttön tüntetett, amikorra az Orbán-beszédet időzítették a szervezők.
