Markó Béla Kelemen Hunornak: Súlyos mulasztást követett el az RMDSZ a magyarországi választási kampányban
Éles hangú felszólalásban kérte számon az RMDSZ és Kelemen Hunor politikáját Markó Béla az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén.
A volt szövetségi elnök elsősorban azt kifogásolta, ahogyan az RMDSZ a magyarországi választási kampányban viszonyult teljesen beállva a Fidesz mögé, és mindent a párt szolgálatába állított.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa az RMDSZ belső parlamentjeként működik, idén először ülésezett, és itt tartotta meg politikai tájékoztatóját Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki az elmúlt időszakról számolt be. Beszédében a romániai kormányválságról, a koalíciós tárgyalásokról, az RMDSZ kormányzati eredményeiről, valamint a magyarországi választások következményeiről is beszélt.
A magyarországi politikai helyzetről szólva Kelemen Hunor arról beszélt, hogy sokan csalódottak, miközben a külhoni magyar szavazók 91 százaléka a Fideszt támogatta. Szerinte az első feladat most az, hogy megértsék az embereket: azokat is, akik csalódtak, és azokat is, akik továbbra is bizakodók.
Kijelentette, hogy az RMDSZ mindig azt képviselte, amit a szavazói képviseltek, és igyekezett távol maradni azoktól a kérdésektől, amelyek nem nemzetpolitikai természetűek. Elmondta azt is, hogy találkozott Magyar Péterrel, és kölcsönös párbeszéden alapuló kapcsolat kialakítására törekednek. Azt mondta, hogy úgy látja, a nemzetpolitika nagy kérdéseiben nem várható változás, bár a támogatások mikéntje átalakulhat.
Kelemen Hunor felszólalása után Markó Béla kért szót, és a nyilvánosság előtt szokatlanul kemény kritikát fogalmazott meg az RMDSZ elmúlt évekbeli politikájáról.
A volt szövetségi elnök azzal kezdte, hogy akár az ünneplők közé is tartozhatna a magyarországi választási eredmények miatt, hiszen ő maga az utóbbi időben már ki is maradt a különböző SZKT-ülésekről, de az RMDSZ kongresszusra sem ment el, mert nem akart „ünneprontó” lenni, ugyanis látta, hogy az RMDSZ rossz irányt követ. Szerinte önmagában a nemzetpolitikai támogatásokkal, az oktatás és a kultúra támogatásával nem volt probléma, a valódi kérdés azonban az, hogy az RMDSZ és a magyar kormány érdekei mennyiben estek egybe.
Markó úgy fogalmazott: az RMDSZ történetében korábban soha nem volt olyan mély érdekellentét a magyar kormánnyal, mint az Orbán-kormány idején. Véleménye szerint a budapesti kabinet Európa-ellenes, oroszbarát és a véleményszabadságot korlátozó politikát folytatott, miközben az RMDSZ alapértékei kezdettől fogva a demokráciára, a szabadságjogokra és az Európa-pártiságra épültek.
A volt elnök szerint az RMDSZ súlyos hibát követett el azzal, hogy ezt az érdekellentétet nem tudatosította saját közösségében.
„Ez a mulasztás nagyon nagy” – fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy az RMDSZ felelőssége lett volna világossá tenni az erdélyi magyarok számára, hogy a szövetség érdekei nem estek egybe az Orbán-kormány politikájával.
Arról is beszélt, hogy voltak olyan pillanatok, amikor ez különösen nyilvánvalóvá vált. Példaként Orbán Viktor tihanyi beszédét említette, amely szerinte egy olyan szuverenista politikát vetített előre, amely hosszú távon az erdélyi magyar közösség létét is veszélyeztetheti. De az RMDSZ ahelyett, hogy akkor világossá tette volna akkor ezt az erdélyi magyarok számára, azon igyekezett, hogy elsimítsa és kozmetikázza a helyzetet
Markó Béla szerint miközben Kelemen Hunor a romániai politikai helyzetről helyesen beszélt az SZKT ülésén, az RMDSZ a magyarországi kampány során ennek éppen az ellenkezőjét kommunikálta. A volt szövetségi elnök úgy fogalmazott:
„az RMDSZ teljes súllyal ráfordult az RMDSZ a magyarországi választásokra”,
amivel azt is sugallta az erdélyi magyarok számára, hogy Budapest a fontos, nem Bukarest.
Markó szerint, ha az erdélyi magyar közvélemény korrekt tájékoztatást kapott volna, akkor a magyarországi választások eredményei is másként alakulhattak volna a külhoni szavazatok tekintetében.
A volt szövetségi elnök fölemlegette, hogy a sajtó az utóbbi időben arról is kérdezte, hogy szerinte le kellene-e mondania Kelemen Hunornak. Markó Béla most erre azt válaszolta: „lemondásról nem lehet szó”. Ezzel világossá tette, hogy bár rendkívül kemény kritikát fogalmazott meg a szövetség elmúlt évekbeli politikájáról és Kelemen Hunor vezetéséről, továbbra is támogatja az RMDSZ jelenlegi elnökét.
Markó szerint most nem személycserére, hanem politikai korrekcióra van szükség. Úgy fogalmazott: sokkal sokszínűbb párbeszédet kell folytatni a közösséggel, és az RMDSZ-nek azokkal is szóba kell állnia, akik nem támogatják vagy nem szeretik a szervezetet, mert ha az RMDSZ azt kommunikálja, minden magyar szövetsége akar lenni, akkor azért tenni is kell.
Markó Béla kitért arra is, hogy tavaly nyáron sokan bűnnek tartották, hogy találkozott Magyar Péterrel, amikor a Tisza Párt elnöke, Parajdra és a nagyadorjáni közösségi táborba menet Marosvásárhelyen is megállt. Markó szerint ő csak azt tette, amit addig is képviselt, és ő azzal volt elégedetlen, hogy az RMDSZ nem épített ki többirányú kapcsolatokat Magyarországon, hanem kizárólag a Fidesz politikáját követte. Szerinte az RMDSZ-nek minden jelentős magyarországi politikai szereplővel kapcsolatot kell fenntartania, mert ez szolgálja leginkább az erdélyi magyar közösség érdekeit. A volt szövetségi elnök ugyanakkor hozzátette: „visszamenni az időben nem lehet”, ezért most az a kérdés, hogy az RMDSZ képes-e levonni a tanulságokat az elmúlt időszakból.
A Transtelex több cikkben és elemzésben is foglalkozott az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatával a magyarországi választási kampányban. A viszonyt egyre inkább a teljes politikai igazodás, az intézményi függőség és a budapesti kampánynarratívák erdélyi átvétele jellemezte. A magyarországi kampány során az RMDSZ nem csupán politikai támogatást nyújtott a Fidesznek, hanem teljes mozgósítási infrastruktúráját is a kormánypárt szolgálatába állította. Aktivisták, helyi szervezetek, postai hálózatok és szállítási rendszerek működtek közre a levélszavazatok begyűjtésében és a részvétel maximalizálásában. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy ez torz valóságérzékelést eredményezett az erdélyi magyar közösségben is: a Fidesz veresége után sokan valós veszélyként beszéltek háborúról vagy akár sorozásról.
Több megszólaló, köztük Kiss Tamás szociológus is arról beszélt a lapnak, hogy az RMDSZ az elmúlt évtizedben mély politikai és pénzügyi függésbe került a Fidesztől. Ez a függés jelentősen beszűkítette a szervezet mozgásterét, és gyakorlatilag lehetetlenné tette az önálló stratégiai pozíció kialakítását Magyarországgal kapcsolatban. Novák Eduárd volt RMDSZ-es sportminiszter is elismerte, hogy a határon túli támogatások elosztása sok esetben politikai lojalitás alapján történt. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az RMDSZ és a hozzá közel álló intézmények egyre inkább ráutaltakká váltak a budapesti forrásokra. A választások után az RMDSZ vezetése részben a választók akaratára hivatkozva próbálta megindokolni a Fidesz melletti egyértelmű kiállást. Kelemen Hunor és Székely István ügyvezető alelnök is arról beszélt: szerintük nincs okuk „hamut szórni a fejükre”, mert csupán az erdélyi magyar szavazók többségének politikai akaratát követték. A Transtelexnek nyilatkozó elemzők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek valójában nem volt B terve arra az esetre, ha Magyarországon kormányváltás történik.
