A székely Lizike nem akart politizálni, a végén mégis a miniszterekkel szelfiző propagandista lett

Lizike nyilatkozatai is ellentmondásosak abban, hogy mikor kezdődött a közösségi médiás szereplése. Az viszont egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány idején lett igazán népszerű. Főleg a reakcióvideóit és az influenszerek abszurditásának görbe tükröt tartó reakciót szerették/szerettük a legtöbben, de már akkor is szeretett bejelentkezni a Skoda-, a reggeli- vagy lakásstúdióból, és elmondani a véleményét. A Transtelex is megkereste akkor, és határozottan állította, hogy a politika nem tartozik kiemelt témái közé.

„Azon felül nem politizálok se jobbra, se balra, se előre se hátra, mert én nem ezt szeretném csinálni, hanem azt, amiben jó vagyok: a csipogásban, és a véleményem kimondásában. Sokan próbáltak politikai műsorokba is hívni, erre-arra, mondtam aztán, hogy én ezzel nem foglalkozom”

– nyilatkozta még 2022 októberében. Azóta nem is fordulhatott volna nagyobbat vele a világ, a véleménye kimondása az idei országgyűlési választásokra masszív kampányolásba csapott át a Fidesz mellett.

Lizike korábban sem rejtette véka alá, hogy jobboldali, úgymond a nemzeti oldalt, értsd a Fideszt támogatja. 2021 decemberében a Székelyhonnak arról is beszélt, hogyan került barátságba Tóth Gabival. Elmondása szerint megsajnálta a Tóth Gabit, és elmondta a véleményét egy bejelentkezésben az énekesnőről, akit „rengeteg támadás ért, miután kiállt nemzeti elkötelezettsége és hite mellett. Persze nincs rászorulva Tóth Gabi az én támogatásomra, de gondolom, valaki átküldte neki, s azóta »jó barátságban« vagyunk, néha beszélgetünk is.”

Persze azt is mondhatnánk, hogy Lizike egyszerűen csak továbbvitte azt, amit korábban is csinált: kimondja a véleményét, és egy influenszernek belefér, hogy nyíltan felvállalja, kit támogat. A kampányidőszakban a tartalmai már nem egyéni állásfoglalásokként működtek, hanem egy politikai kommunikációs logikába illeszkedtek: visszatérő üzeneteket erősítettek fel, ellenfeleket járattak le, és sokszor ugyanazokat a narratívákat vitték tovább, amelyek a Fideszhez köthető médiában is megjelentek. Vagyis nem egyszerű véleménynyilvánításról, hanem aktív kampánytevékenységről beszélünk.

A Lizikével készült korábbi interjúk nemcsak azért fontosak, mert megtudhatjuk belőle az influenszer előtörténetét, hanem annak is lenyomatai, hogy helyi szinten már akkor is népszerű volt. Amikor a transtelexes interjú készült, 2022 októberében, a kollégám azt írta, hogy már több mint 10 ezren követik Instagramon, a Facebookon is legalább 5,5 ezres követőtáborral büszkélkedhet a csíkszeredai Lizike. Ha most próbálok visszapörgetni a György Hajnalka Facebook-oldalon, akkor 2024 decembere előtt, mintha nem is osztott volna meg semmit. A Lizike Instagram-fiók most elérhető első megosztása ugyan 2022 szeptemberéből származik, de van szempontunkból egy nagyon fontos különbség, ott tényleg nem osztott meg közéleti témájú videókat, propagandavideóból sincs egy sem. Az interjúnkban is említett YouTube-csatorna sincs már, helyette 2025 márciusától van TikTok-profil, ott is kampányvideókkal.

Hogyan került Lizike a kampányba?

A médiaszereplők és politikai verseny összefonódása nem új jelenség, a kutatók szerint a televízió elterjedésével kezdődött a folyamat. A média irányította a közönség figyelmét arra a jelöltre, aki leginkább fel tudta kelteni a nézők érdeklődését. Azóta pedig megjelent a közösségi média.

„Az influenszerek bevonása a politikai kommunikációba, illetve kimondottan a választási kampányokba a médiakörnyezet megváltozásának természetes következménye. Amíg korábban a közösségi média még inkább a kapcsolattartás eszköze volt, addig mára már egyértelműen elsődleges hírforrásnak számít” – magyarázta Benedek István, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, kommunikációs szakember. Szerinte mára ezeknek a platformoknak a működése már egyre kevésbé közösségi, és egyre inkább média alapú.

Benedek István szerint ugyanakkor az a globálisan is tapasztható jelenség is erősíti az influenszerek bevonását, hogy „a klasszikus médiába vetett bizalom folyamatosan csökken, így pedig teret nyernek az alternatív információforrások, mint a digitális tartalomgyártók”.

A szakember emellett egy harmadik szempontot is említett. „A Google és a Meta az utóbbi időben már nem engedte a fizetett politikai hirdetéseket, így a korábban használt stratégiát felül kellett vizsgálni az online térben, és ezen a ponton értékelődött fel azoknak a tartalomgyártóknak a szerepe, akik már rendelkeztek egy kialakított követői bázissal, amit sikeresen tudtak aktivizálni és bekapcsolni a különböző kommunikációs üzenetek terjesztésébe” – mondta.

Benedek szerint ezek tartalomgyártók „sokszor szócsőként funkcionálnak, és a politikai kommunikáció üzeneteit igyekeznek felerősíteni, kihangosítani”, ugyanakkor az interakció érdekében nemcsak keményebben, hanem leegyszerűsítve, személyesebbre hangolva és sokszor provokatívabban is fogalmaznak, mint a politikai elit.

„A véleményvezérek persze sokszor még élesebben mondanak oda, hiszen tudják, hogy minél inkább megosztó egy tartalom, annál nagyobb eséllyel kapja fel az algoritmus. A közösségi média oldalak ugyanis önmagában csak az interakció (engagement) puszta létét vagy annak hiányát mérlegelik, az interakció minősége számukra már irreleváns”

– tette hozzá.

Orbán Viktor tavaly májusban vázolta fel a Harcosok Klubja megalapítását, amit kifejezetten a digitális tér elhódítására hozott létre a Fidesz. Aztán két hónap múlva Tusványoson már a Digitális Polgári Körök (DPK) elindításáról beszélt, mert bár a „tiszás digitális agresszió” ellen kellett harcolniuk, mondta, van, akinek elege van a konfliktusokból, és békét akar. Ennek aztán Erdélyben is lett eredménye, maga Lázár János hívta meg saját DPK-jába Lizikét.

Toró Tibor politológus, a Sapientia EMTE oktatója az idei kampány kiértékelőjében említette, hogy említésre méltó különbség a 2022-es képest, hogy Erdélybe is átszivárgott az a típusú kommunikációs platformosodás, amit Magyarországon a Megafon képvisel. „Megjelent több olyan influenszer vagy portál, amely nyíltan a Fidesznek kampányol. Ez a nyilvános online teret is átalakította, hiszen hozzánk is begyűrűzött a Magyarországon már majdhogynem megszokottá vált agresszív megosztó diskurzus” – mondta a politológus.

Lizike a Mandinernek úgy magyarázta a közéleti szerepvállalást, hogy Magyar Péter feje irritálta, ezért rakott össze egy vicces videót, egy paródiát. Kommentár nélkül rátett egy rajzot, és látta, hogy a követői szeretik, az üzenet átment. Hogy pontosan melyikre gondolt, azt nem sikerült megtalálni.

Mit jelent az agresszív, megosztó diskurzus Lizike esetében?

Az első (legalábbis a jelenleg elérhetők közül), egyértelműen politikai üzenetet megfogalmazó videóját 2025. március 25-én töltötte fel. Ebben arra a március 24-i videóra reagál, amikor egy tiszás rendezvényen Magyar Péter egy hirtelen mozdulattal kivette a mikrofont Rost Andrea kezéből. A Fidesz propagandagépezete a kontextusból kiragadva használta a videót, azt állítva, hogy Magyar „kitépte” Rost Andrea kezéből a mikrofont, és a jelenetet agresszivitásának bizonyítékaként mutatták be. A jelenetről a Patrióta és a Megafon több tagja is készített videót, többek között feldolgozta Apáti Bence, Deák Dániel, Szarvas Szilveszter és Korondy Tamás is. Az esetről a Lakmusz tényellenőrző portál részletes anyagot közölt, amellett érvelve, hogy a propaganda által használt jelenet inkább egy szerencsétlen mozdulat eredménye, mint a Fidesz-közeli propagandisták akkoriban visszatérő vádjának alátámasztása, hogy Magyar agresszíven és bántalmazó módon viselkedik, különösen nőkkel szemben.

Lizike feldolgozása annyival barátibb, hogy ő nem vágta ki azt a jelenetet, hogy a Tisza Párt elnökének hirtelen mozdulata után Rost Andrea Magyar keze után kap, határozatlanul átkarolja oldalról a politikust és visszaveszi tőle a mikrofont, de a videóban egyértelműen utal Magyar vélt agresszivitására.

Ugyanakkor már ebben a videóban megjelenik Lizike kampányvideóinak visszatérő motívuma, hogy nem nevezi nevén Magyar Pétert. Leggyakrabban „Magyari kicsi Petykó” vagy „kicsi Petkó” néven emlegette egészen az április 12-i megválasztásáig.

Lizikére jellemző a saját, karakteres fogalomrendszer használata, rögtön ott van, hogy az influenszer az az „influenzás” vagy a bevásárlóközpont az a „nagyretekbolt”. Az ilyen kampányvideóknak is megvannak a saját fogalmai. A Tisza Párt szimpatizánsai sokszor a „tiSZARosok”, Magyar Péter esetenként „kiskakas”, de jellemzően „kicsi Petkó”, Lázár János, akinek a sepsiszentgyörgyi Lázárinfóján is megjelent Lizike, pedig „kereszttáti”. Magyar Péter esetében ezzel a propaganda által is gyakran harsogott vezetői alkalmatlanságot erősíti, hiszen még fiatal és éretlen egy ország vezetésére, meg a – szintén a propaganda által előszeretettel sulykolt – vélt nárcisztikus jellemét hangsúlyozza. Persze néha azért olyan is kifutott a száján, hogy „halmozottan sérült nárcisztikus pszichopata” vagy épp „a hívői és imádói nem veszik észre, hogy ennek a vincseszter a fejében meg van hajolva”.

Amikor pedig a Fidesz előhúzta a tarsolyából a háborúval való fenyegetést, akkor Lizike száján is kiszaladtak olyan mondatok, hogy „mehettek puffogtatni a frontra” vagy „hiába mondják a tiszarosok, hogy riogatás, amit Orbán mond a háborúval, vigyázzatok, hogy kire teszitek az x-et április 12-én”. Néha épp a romániai példát emelgetve győzködte a nézőit, főleg a kampányhajrában hozta fel többször is a Hormuzi-szoros blokádja miatt megugró üzemanyagárakat, hogy jól kell dönteni, mert különben úgy jártok, mint „mi”, székelyföldiek, aki Brüsszelnek engedelmeskedő jelöltre szavaztak, és most fizethetik a drága benzint meg gázolajat. De készült videó a bukaresti Nemzeti Székesegyházról is, hogy a bezzeg Romániában mire költötték a pénzt.

Nem fogom az összes videót részletesen kielemezni, de van egy olyan részük is, amiről nem derül ki egyértelműen, hogy Lizike-gyártmányok. Ezekben egy-egy tiszás rendezvényről vagy különböző interjúkból bevágott jelenethez illesztettek „nevető” állathangokat, mintegy nevetségesként bemutatva őket, és lejáratni őket.

Mit kapott ezért Lizike?

Röviden: figyelmet és népszerűséget. A Fidesz kampányát segítő tartalomgyártók, influenszerek pénzt is kaphatnak a tevékenységükért, de ebben az esetben erre nincs semmi bizonyíték, csak Lizike viccel azzal, hogy talicskában tolja a pénzt. A celebek kampányba való bevonásáról készített HVG-s riportban említenek ugyan példákat, hogy miként lehet állami forrásokhoz jutni, meg ugye Tóth Gabiról nemrég derült ki, hogy az Országgyűlési Hivataltól havi 1 330 000 forintot kap a Fidesz frakciókerete terhére, de ebben az esetben ezt nehéz lenne bizonyítani.

Az említett HVG-s cikkben Nagy Péter, az influencer-menedzsmenttel is foglalkozó tanácsadó cég, a Red Lemon ügyvezetője amellett érvel, hogy a közéletben résztvevők, akik nagyobb közösségimédia-elérést szeretnének, általában be szeretnének kerülni a hagyományos médiába, főleg a tévébe.

„Aki képernyőn van, akinek a neve forgásban van, annak nagyobb a láthatósága, mert felkapottabb, így kelendőbb lehet a piacon. Ez mindig is így volt, itthon is és külföldön is. Csak jelen esetben a reklámozó, vagyis a politikai erő, amely az ismertséget akarja megvenni, azzal tudja segíteni ezt, hogy beteszi a hozzá kapcsolódó influencereket a saját csatornáján futó műsorokba” – tette hozzá.

Lizikének pedig jutott figyelem. Nemcsak Lázárinfón járt, ott volt Orbán Viktor februári évértékelő beszédén, és került ki videó (amit aztán a Hír TV is megosztott) jelenlétéről a márciusi CPAC-en, a kampányba való beállása után a Demokrata címlapjára is felkerült:

Felfedezte magának a Mandiner, és Kárász Róbert csinált vele interjút a Másik Oldal nevű YouTube-csatornára, ahol az erdélyi magyarok nevében szólította meg. A csatornán olyanok társaságában jelent meg, mint Koltai Lajos operatőr, Bayer Zsolt publicista, a korábban már többször emlegetett Tóth Gabi, a celeb Gáspár Bea, Korda Gyuri és Balázs Klári énekes páros, a Megafon-alapító Bohár Dániel vagy épp a „sokat látott szakértő”, Deák Dániel. Meg persze volt vele interjú a Patrióta csatornán is.

Hogy a szereplésnek volt-e eredménye, nehéz megmondani. Mivel nincs hivatalos oldala, csak egy személyes Facebook-fiókja, a feliratkozók számát gyakorlatilag lehetetlen követni. Annyi látszik, hogy a Facebook-profilja, ahol rendszeresen posztol és oszt meg politikai tartalmakat jelenleg 123 ezer követőnél tart, míg az Instagram-oldala, ami kezdetben még népszerűbb volt, most 25,5 ezer rajongónál tart. Ez arra utal, hogy a kampányidőszakban a facebookos jelenléte látványosan fel lett építve, és megtolhatták az oldalt annak érdekében, hogy még szélesebb közönséget érjen el, mint amit organikusan korábbi, inkább szórakoztató tartalmaival össze tudott gründolni.

Mit csinál a választások után Lizike?

Ugyanúgy folytatja a paródia-videók gyártását, mint eddig, és gyakorolja rendesen kimondani Magyar Péter nevét. Úgy néz ki, egyelőre még nem lett Tisza-szimpatizáns, de legalább a Szivárvány TV indításának sokakat megrémítő hírére érkezett reakciójában nem próbálta meg összemosni azt a Tisza Párttal, mint tette köztük a HírTV is. Cikkünk közlése előtt az egyik videójában még egy vendéglőt reklámoz, a következőben viszont már a „szeretet országát építőknek” szól be, akik szerinte „hibbant Néróra” szavaztak.