Több mint 300 ezer romániai választó van a névjegyzékben, az NVI elkezdte a szavazási levélcsomagok postázását

Szerdán délután lezárult a regisztrációs lehetőség az országgyűlési választásokra, de a Nemzeti Választási Iroda már megkezdte a levélszavazási csomagok kiküldését a regisztrált külhoni választók számára, a hivatal aktuális adatai szerint 492 122-en szerepelnek jelenleg a névjegyzékben, a szám módosulhat még annak függvényében, hogy az utolsó órákban hány regisztrációs kérelem érkezik be, és hányat hagynak még jóvá.

A rendszer technikailag nem változott: azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, levélben adhatják le szavazatukat, a csomagokat postán kézbesítik, illetve kérhető személyes átvétel is a legközelebbi külhoni képviseleten. Az NVI arra figyelmeztet, hogy aki április 5-ig nem kapja meg a küldeményt, pótlást igényelhet.

A külhoni szavazatok kérdése ismét központi kampánytémává vált. A DK például óriásplakát-kampányt indított, és a kommunikációban félmilliós tömeget emleget, azonban a részletesebb adatok árnyaltabb képet mutatnak, különösen Románia esetében, amely továbbra is a legnagyobb külhoni választói bázist jelenti.

A legfrissebb regisztrációs adatok szerint Romániából a jelenlegi választásra több mint 263 ezer regisztrációs kérelem érkezett be. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi új választó jelent meg a rendszerben, mert ebben benne vannak azok is, akik már korábban regisztráltak, és most csak frissítették az adataikat. A szám inkább azt mutatja meg, mekkora volt az adminisztratív forgalom, nem pedig azt, hány új szavazó van Romániában.

Ennél fontosabb a névjegyzékben lévő választópolgárok száma értesítési cím szerint: a 205 961 fős adat azokra vonatkozik, akiknek a regisztrációja érvényes, és akik ténylegesen romániai címre kérik a szavazási csomagot. Itt ténylegesen azokról beszélünk, akik romániai postacímre kérték a levélcsomagot. Azért alacsonyabb ez a szám, mert nem minden kérelem lesz sikeres, és nem mindenki romániai címre kéri a csomagot.

A legnagyobb szám, a 309 079 fő, azt mutatja meg, hány Romániában élő választó szerepel egyáltalán a névjegyzékben. Ezt a számot amúgy a TASZ és a Political Capital közérdekű bejelentésének köszönhetjük, mert ezzel elérték, hogy a Nemzeti Választási Iroda az idei országgyűlési választáson lakóhely szerinti bontásban is közöljön adatokat a beérkezett levélszavazatokról. Eddig csak értesítési cím szerinti bontásban közöltek statisztikát, sokan azonban emailben kértek értesítést, így nem lehetett pontosan tudni, hogy melyik országból hány levélszavazat érkezett. A 300 ezres romániai szám inkább egy felső határ: ennyien vannak a rendszerben, de nem tudni, hogy ezek közül ténylegesen hányan fognak szavazni, ugyanis sokan vannak olyanok, akiknek ezelőtt négy vagy akár nyolc éve érvényes a regisztrációjuk.

A Political Capital nyomon követése szerint 2025. május 6. óta Romániában 21 663 fővel nőtt a levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak száma, ami arra utal, hogy a növekmény elmarad attól, amit sokan vártak.

Erdélyben egyébként a regisztrációk mögött nem spontán folyamat áll, hanem egy évek óta kiépített szervezeti infrastruktúra, amelynek egyik kulcsszereplője az Eurotrans Alapítvány. Az RMDSZ-hez köthető alapítvány gyakorlatilag intézményesítette a regisztráció és az ügyintézés folyamatát Erdélyben: munkatársaik faluról falura járva intézik a regisztrációt, és informálisan a levélszavazás lebonyolításában is szerepet vállalnak. A Transtelex kérdéseket küldött az Eurotrans Alapítványnak arról, hogy konkrétan hány regisztrációhoz járultak hozzá, milyen arányban értek el új, különösen fiatal választókat, illetve hogyan szervezik a levélszavazatok begyűjtését és kezelését, de válasz egyelőre nem érkezett. Ez azért fontos, mert a rendszer egyik legtöbbet vitatott eleme éppen az, hogy harmadik szereplők milyen legitimációval és milyen mértékben vesznek részt egy alapvetően állami választási folyamatban, és hogy ez mennyiben átlátható vagy ellenőrizhető.

Egy 2025-ös felmérés szerint a magyarországi választók mintegy 60 százaléka ellenzi a határon túli magyarok országgyűlési választásokon való részvételét. Sokan azzal indokolják ezt, hogy a választójoghoz felelősségnek, például adófizetésnek is társulnia kellene, mások úgy érzékelik, hogy a levélszavazás rendszere strukturálisan a Fidesz számára kedvez, ami önmagában is erősíti az elutasítást. A problémát elemző erdélyi politológusok és szociológusok szerint nem a választójog megvonása lenne a megoldás, hanem egy átláthatóbb és egységesebb rendszer kialakítása, amely megszünteti a jelenlegi eljárás szürkezónáit és csökkenti a politikai manipuláció lehetőségét.

A Nemzeti Választási Iroda delegációja egyébként március elején Csíkszeredában és Kolozsváron járt, ahol a hivatalos tájékoztatás szerint a választások lebonyolításának előkészítését, valamint a külképviseleti választási irodák felkészítését és a határon túli feladatok koordinációját tekintették át. A sajtótájékoztatón ismét elmondták az alapvető tudnivalókat a regisztrációval kapcsolatban, de szó volt arról is, hogy hangsúlyozta, hogy a szavazási csomagok visszaküldése postán vagy a külképviseleteken keresztül történhet meg. A levélszavazatokat azonban nem csak egyénileg lehet visszaküldeni, családtag, ismerős vagy egy szervezet is megteheti ezt, amely összegyűjti a szavazatokat, és egyben juttatja el a külképviseletre vagy postára. Ebben a begyűjtésben szokott képbe kerülni ismét a már említett, RMDSZ által működtetett Eurotrans Alapítvány, amely 2025-ben 1 milliárd forintos támogatásban részesült a Bethlen Gábor Alaptól.