Erdélyi fiatalok kopogtatnak a Fidesznek, adatbázist építenek, utcáról utcára járnak a Fidesz kampányát segítve Szolnokon. A szervezés nem alkalmi ötlet vagy hirtelen fellángolás eredménye, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés újabb állomása. A részleteket a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnökétől, Berki Ferenctől tudtam meg, miután egy kis nyomozással rábukkantam, hogy ki szervezte meg a tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatal kiutaztatását Szolnokra.
A Transtelexhez befutott információ ugyanis csak annyi volt, hogy már március elsején Szolnokra érkezett az a főként középiskolásokból álló csapat, amely a Fidesz kampányát segítené a városban. Az is szerepelt az infók között, hogy valamelyik erdélyi törpepárt vállalta fel a szervezést, vagyis nem RMDSZ-es vonalon zajlott a szervezés. Az érdeklődést az Erdélyi Magyar Szövetségnél kezdtem, mert az alakulatnak elég jó beágyazottsága van Marosvásárhelyen, illetve jó kapcsolatokkal rendelkezik még mindig a Fidesz irányába, de a városi vezetőség gyorsan tisztázta, hogy ők semmiféle akciót nem szerveztek. Amikor viszont kimondtam a helyszínt, hogy Szolnokra vitték a vásárhelyi fiatalokat, azonnal rávágták, hogy csakis a másik törpepárt, a Magyar Polgári Erő lehet a szervező, mert annak Maros megyei vezetője, Berki Ferenc régi szolnoki kapcsolatokkal rendelkezik.
„Nem kérünk érte semmit” – Berki Ferenc a szolnoki akcióról
Berki Ferencet telefonon értem el, és miután megnyugodott, hogy nem valamelyik magyarországi független portál újságírója vagyok, hanem erdélyi lapnak dolgozom (sic!), készségesen beszélt a szervezés hátteréről. Részletesen elmondta, hányan vannak Szolnokon, hogyan osztották fel a csapatot, és mi a feladatuk március 15-ig: addig kopogtatnak és adatot gyűjtenek, majd részt vesznek a Békemeneten, és a felvonulás után térnek vissza Marosvásárhelyre.
A Békemenetre egyébként már hetekkel korábban elindult a szerveződés Marosvásárhelyen. Egy helyi Facebook-csoportban közzétett felhívással toborozzák a résztvevőket, amiben az országgyűlési választást „európai, sőt világpolitikai jelentőségűnek” nevezik a szervezők, akik szerint a tét „béke vagy háború”. A békét a Fidesz–KDNP nemzeti kormány biztosítja, a budapesti jelenlét pedig a szuverén Magyarország melletti kiállás gesztusa, mondta el a Transtelexnek az egyik szervező.
Ami a szolnoki csapatot illeti, Berki Ferenc elmondása szerint összesen 13 fiatal dolgozik, többségük marosvásárhelyi, de vannak szatmáriak is a csoportban. Külön kitért arra, hogy nem egyszerűen erdélyi szimpatizánsokról van szó, hanem kettős állampolgárokról, akik így szerinte teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban. A munkát önkéntes aktivistaként végzik, ellenszolgáltatást nem kapnak érte.
A program a klasszikus kampánytechnika szerint zajlik: utcáról utcára haladnak, házról házra kopogtatnak, megszólítják az embereket, és rövid beszélgetésben felmérik, kivel szimpatizálnak. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait rögzítik, aki nem, attól elköszönnek és mennek tovább a következő címre. Berki elmondása szerint a cél nem a vita vagy a meggyőzés, hanem az álláspont rögzítése és a támogatók beazonosítása; úgy fogalmazott, nem gyakorolnak nyomást senkire, hanem „intelligens, tisztességes módon” végzik a munkát.
A csapat több kisebb egységre osztva járja Szolnok különböző városrészeit, a beosztást Berki koordinálja. Azt mondta, nem először csinál ilyet, pontosan tudja, melyik utcába érdemes menni, hol kell kezdeni és merre kell továbbhaladni. Állítása szerint nincs szükség külön iránymutatásra a helyi fideszesektől, mert ismeri a várost „mint a tenyerét”, és a csapat is tudja, mi a dolga.
Beszélgetés közben többször visszatért arra, hogy személyes ügye Szolnok: tizennyolc évet élt a megyében, ott focizott, ott alakult ki az a kapcsolati háló, amelyre most is támaszkodik. Nem egyszerű kampányfeladatként beszélt róla, hanem afféle visszatérésként, amelyben a „nemzeti kormánynak segít, ahogy lehet”.
Intézményesített kapcsolata is van az MPE-nek a szolnoki Fidesszel
Amúgy barátság ide vagy oda, nemcsak saját szakállára szervezte meg Berki a kiszállást. Arról is beszélt, hogy a Magyar Polgári Erő országos elnöke, Kulcsár-Terza József, valamint Szalay Ferenc, aki a Fidesz korábbi szolnoki választókerületi elnöke volt, együttműködést írtak alá, ami arról is szólt, hogy a két párt segíteni fogja egymást a választási kampányokban. Szalay azonban elesett a Fidesz országos megújulási folyamatában, és a pártvezetés döntése értelmében helyét a választókerületi elnöki székben és a 2026-os képviselőjelölti pozícióban Dr. Berkó Attila, a vármegyei kormányhivatal vezetője vette át. Úgyhogy most Berkónak kampányolnak a marosvásárhelyi fiatalok.
Nem tudni pontosan, hogy a Fidesz legkorábban mikor használta erdélyi bázisát arra, hogy lefedjen a határon túli fiatalokkal olyan területeket, ahova nem volt elegendő helyi aktivistája, a jelenség azonban mindenképp a 2022-es választáson szúrt szemet sokaknak. A Magyar Narancs például részletes cikkben mutatta be, miként toboroztak romániai magyar egyetemistákat magyarországi aláírásgyűjtésre és kopogtatásra, ingyenes utazást, szállást, napi ellátást és napidíjat kínálva azoknak, akik vállalták, hogy kiélezett körzetekben segítik a kampányt. A felhívások zárt online csoportokban terjedtek, a munkát turnusokban szervezték, a cél pedig az volt, hogy a kampány hajrájában legyen elegendő ember az utcán, a standok mögött és a lépcsőházakban.
A mostani kampányidőszakban ennek a gyakorlatnak a folytatása rajzolódik ki. Február végén a Hódpress számolt be arról, hogy Hódmezővásárhelyen erdélyi fiatalok kopogtatnak a Fidesz jelöltjének, esténként a helyi pártirodánál gyülekeznek, majd Maros megyei rendszámú autókkal indulnak aláírásokat gyűjteni. A helyi pártvezetés megerősítette, hogy határon túli aktivisták segítik a kampányt.
Erdélyi fiatalok már korábban is feltűntek a kampányban, de most konkrétan középiskolásokat is vittek
Szolnokon ugyanez a kép áll össze: a kiutaztatott marosvásárhelyi fiatalok szervezetten, csapatokra osztva járják a várost, kopogtatnak, adatokat rögzítenek, és két hétig segítik intenzíven a Fidesz helyi kampányát.
A szolnoki csoporttal kapcsolatban úgy tudjuk, hogy a résztvevők között marosvásárhelyi középiskolások is vannak, köztük a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is. Ami egyébként elég súlyos szabálysértés, mert egyrészt tanítási időben utaztak ki Magyarországra kampányolni, másrészt Romániában a tanügyi törvény kifejezetten tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben, a diákoknak tilos az iskola falain belül pártpolitikai tevékenységet folytatniuk vagy abba bevonni társaikat.
Bár az iskola falain kívül a diákoknak is van véleménynyilvánítási szabadságuk, mivel tanítási időben tartózkodnak külföldön kampányolni, az adminisztratív szempontból igazolatlan hiányzásnak minősül, illetve súlyos büntetést vonhat maga után, ha kiderül, hogy az iskola vezetőségének tudomása volt arról, hogy miért hiányoznak a diákok. A Marosvásárhelyi Református Kollégium egyébként egyházi fenntartású intézményként szoros kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal (a beérkezett támogatások révén), de a román állami tanterv és tanügyi szabályok rájuk is vonatkoznak.
A cikk megjelenése után sikerült beszélnem Antal Levente-Mihály főtanfelügyelő-helyettessel is, akit arról kérdeztem, miként értelmezi a tanügyi jogszabályokat ebben a helyzetben. Azt mondta, semmiképp nincs rendben, ha a diákok iskolaidőben vesznek részt ilyen tevékenységben. Megfogalmazása szerint amennyiben egy 18. életévét betöltött fiatal a szabadidejében kampányol a számára szimpatikus politikai alakulat mellett, az az ő egyéni döntése, ebbe az iskola nem szólhat bele, a lényeg az, hogy a politikai tevékenységet ne vigyék be az oktatási intézmények falai közé.
Arra is kitért, hogy a felnőttnek számító diákok közül többen tavaly októberben is részt vettek a budapesti békemeneten, erről tudomása volt, és arról is hallott, hogy korábban diákok segítettek a jelenlegi polgármester, Soós Zoltán kampányában. A mostani kampányról annyit mondott, hogy különböző információk eljutottak ugyan hozzá, tud olyan csoportokról, amelyek a vakációban voltak kint Magyarországon, de erről a szolnoki kiszállásról nem hallott. Amikor megtudta, hogy akár kéthetes távolmaradásról is szó lehet, úgy reagált: nem látja, ki és milyen alapon tudná igazolni egy ilyen hosszúságú hiányzást az iskolából.
