Erdélyi és magyarországi örökségi helyszín is szerepel Európa legveszélyeztetettebbjei között idén
Magyarországi és erdélyi műemlék is szerepel Európa hét legveszélyeztetettebb örökségi helyszíne között 2026-ban, derül ki Európa legjelentősebb örökségvédelmi civil szervezete, az Europa Nostra csütörtökön közzétett listájából. Magyarországról a fekedi Fábri-vízimalom került be, míg Erdélyből az őraljaboldogfalvai református templomot választották be.
Az Europa Nostra 2013-ban indította el a jelölésen alapuló kezdeményezését, ami mára egy egyik legfontosabb civil összefogássá vált a kontinens veszélyeztetett műemlékeinek megmentéséért. A beérkezett javaslatokból a program szakmai tanácsadó testülete állít össze egy 14-es szűkített listát, majd az Europa Nostra igazgatótanácsa választja ki a 7 helyszínt, ami idén a következő:
- Református templom, Őraljaboldogfalva (Sântămăria Orlea), Románia
- Katapola falu és Minoa ókori városa, Görögország
- Fábri-vízimalom, Feked, Magyarország
- Blower Hall, Esch-sur-Alzette, Luxemburg
- A Fort Chambray brit laktanyája, Gozo, Málta
- Vale de Milhaços lőporgyár, Seixal, Portugália
- Weifert sörgyár, Pancsova (Pančevo), Szerbia
A program segíti a szakértők mozgósítását, megakadályozza a szakszerűtlen beavatkozásokat, és elősegíti a köz- és magánszférából érkező támogatások és finanszírozások biztosítását. A kiválasztás után az Europa Nostra szakértői, valamint a jelölő szervezetek képviselői minden egyes helyszínhez külön európai szakértői csoportot rendelnek.
A kiválasztásról tájékoztatást küldő Erdélyi Református Egyházkerület szerint az őraljaboldogfalvi református templom Románia egyik legrégebbi kőtemploma, a Hátszegi-medence jelképe. Az épület a román stílusból a gótikába való átmenet kivételes példája, amely több mint hétszáz éve folyamatosan szolgálja a hitéletet. A 13. század végén a befolyásos Kendeffy (Cândea) család építette. Falai között páratlan, 1311-ből, 1400-ból és 1450-ből származó falfestmények maradtak fenn, amelyek ritkaságnak számítanak Közép-Kelet-Európában. A templomot 1555 óta a református egyház használja. A helyszínt a kolozsvári Kelemen Lajos Épített Örökségvédelmi Társaság (KLMT) jelölte, a helyi, Hátszegi Református Egyházközség, valamint a Romániai Építészek Rendje és az ICOMOS Magyarország és több tudományos partner támogatásával.
A közlemény szerint a kivételes történelmi folytonossága ellenére az épületet és ritka falfestményeit jelenleg súlyos veszély fenyegeti: a szerkezeti romlás, a felszivárgó nedvesség és a korábbi, szakszerűtlen javítások káros hatásai miatt időbeni konzerválás nélkül a műemlék a visszafordíthatatlan pusztulás szélére kerülhet.
„Bár hivatalosan kiemelkedő értékű műemlékként tartják számon, az őraljaboldogfalvi (Sântămăria Orlea) templom évtizedekig elhanyagoltságnak és nem megfelelő beavatkozásoknak volt kitéve. A víz lassan behatolt az épületbe, és repedések jelentek meg. A kivételes, bizánci ihletésű freskók, amelyek évszázadokig fennmaradtak, most a megsemmisülés veszélyével néznek szembe. Meggyőződésünk, hogy ezt a folyamatot sürgősen meg kell fordítani” – idézi a közlemény a program tanácsadó testületének véleményezését.
Az 1788-ban épült Fábri-vízimalom Magyarország ipari örökségének ritka túlélője, egyike annak a körülbelül 300-nak, amely az egykor mintegy 17 000 malomból álló hálózatból fennmaradt. A malmot a Träbert testvérek építették, akik takarmányt őröltek benne, majd a Fábri család birtokába került, akik lisztmalommá alakították át. Később a Gerst család tulajdonába került, akik manapság is birtokolják azt.
A vízmalmot legutóbb 1951-ben használták rendeltetésszerűen. Az évek óta használaton kívül lévő épületet a rendszeres karbantartás hiánya, a rágcsálók okozta károk és az időszakos áradások miatt mára részleges vagy teljes összeomlás fenyegeti. Az indoklás szerint bár a helyi közösség és a jelölők (Gerst János és Czakó Anita a helyi közösség, a Magyar Reneszánsz Alapítvány és az ICOMOS Magyarország támogatásával) rendkívüli elkötelezettséget tanúsítanak iránta, a történeti malomtechnológiához értő helyi szakemberek hiánya veszélyezteti a hiteles helyreállítást. A legveszélyeztetettebb listára való felkerülése döntő fontosságú szakmai útmutatást nyújthat, és elősegítheti, hogy a malom ismét élő örökségi helyszínként működjön.
„A történelem folyamán, szerte Európában voltak malmok, szerves részét képezték a közösségeknek, a táplálkozásnak és a gazdasági életnek. (…) Az ipari forradalom eltüntette a malmokat és velük együtt egy teljes életformát is. Ez a malom kivételes túlélő, egy utolsó talpon maradó” – fogalmaznak a program tanácsadó testületének véleményezésében.
