Románia kivár Trump Béketanácsával: Bukarest európai egyeztetéshez köti a döntést
Románia egyelőre nem kötelezi el magát a Béketanács mellett, derül ki Ilie Bolojan miniszterelnök nyilatkozatából. A román kormány álláspontját megfogalmazó kormányfő szerint egy ilyen döntést csak az európai partnerekkel közösen, alapos politikai és gazdasági mérlegelés után lehet meghozni.
A román miniszterelnök úgy fogalmazott: Románia csak akkor dönthet a Béketanácshoz való csatlakozásról, ha az összhangban van azzal, amit a többi európai állam képvisel, és ha a részvétel nem mond ellent az ország már meglévő nemzetközi vállalásainak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a belépés nem egy elszigetelt külpolitikai gesztus volna, hanem egy olyan lépés, amely hosszú távon hatással lehet Románia nemzetközi pozícióira és hitelességére.
Külön kitért arra is, hogy az állandó tagsághoz kötődő, információk szerint egymilliárd dolláros hozzájárulás önmagában nem elérhetetlen Románia számára, ugyanakkor szerinte minden egyes lejt világosan meg kell indokolni. Bolojan azt mondta, Románia képes lehet ekkora összeget egy projektre fordítani, de csak akkor, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a döntés a nemzeti érdeket szolgálja, és figyelembe veszi az aktuális gazdasági helyzetet is.
A miniszterelnök nem zárta ki azt sem, hogy a kérdés a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé kerüljön, de szerinte ez attól függ, mennyire illeszkedik a Béketanácsban való részvétel Románia más nemzetközi fórumokon vállalt szerepeihez. Úgy fogalmazott, egy ilyen döntéshez „bizonyos fokú támogatásra” van szükség, és jobb, ha erről intézményi és politikai konszenzus alakul ki.
Hasonlóan visszafogott és körültekintő hangot ütött meg a román államfő, Nicușor Dan is, akinek hivatalos tájékoztatása szerint a Cotroceni-palotában már elindult a Béketanács alapító okiratának részletes elemzése. Az elnök azt vizsgáltatja, hogy a Trump által kezdeményezett testületben való részvétel mennyiben egyeztethető össze Románia korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, és milyen politikai, jogi következményei lehetnek egy esetleges csatlakozásnak.
Az USR, a Mentsétek meg Romániát Párt, ami amúgy a külügyi tárca vezetését is adja a koalícióban, a miniszterelnökhöz és államfőhöz hasonlóan óvatos és feltételekhez köti a részvételt: szerintük Románia nem ugorhat bele egy ilyen volumenű politikai és pénzügyi projektbe addig, amíg nem világos, hogyan viszonyul a Trump-féle Béketanács az EU-hoz és az ENSZ-hez, ki hozza benne a döntéseket, és mit kap ezért cserébe az ország. Az egymilliárd dolláros hozzájárulást kockázatosnak és nehezen indokolhatónak tartják, ezért európai egyeztetést és részletes elemzést sürgetnek.
A kormánykoalíción belül ugyanakkor nem egységes az álláspont. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu, akinek rendszerint különvéleménye van, mintha nem is volna koalíciós partner, arról beszélt, hogy Románia egy instabil nemzetközi helyzetben nem engedheti meg magának, hogy visszautasítson egy meghívást az Egyesült Államok elnökétől. Grindeanu szerint Románia nem maradhat tétlen, miközben más államok már szerveződnek, és bár ő is széles körű politikai egyeztetést sürget, egyértelműen a részvétel irányába hajlik.
Az ellenzékből politizáló szélsőjobbos alakulat, az AUR nem mondott egyértelmű igent vagy nemet a Béketanácsra, inkább belpolitikai témát csinál belőle. George Simionék a vitát arra használják, hogy támadják az államfőt és a kormányt, amiért szerintük nincs koherens stratégiájuk Washingtonnal szemben. A hangsúly náluk nem magán a tanács véleményezésén van, hanem azon, hogy Románia nem képes szorosabbra űzni a kapcsolatot a trumpi adminisztrációval. George Simion egyébként épp a napokban járt az Egyesült Államokban, ahol egy trumpista szervezet kitüntetését vette át, ő pedig az ünneplést egy Grönland alakú torta felszeletelésével tette emlékezetessé. Innen merítette párttársa az ötletet, hogy egy magyar nemzetiszínű tortába mártsa kését, az MI-generált fotón Orbán Viktor síró portréja figyelte az akciót.
Mindeközben az igazi Orbán Viktor a davosi Világgazdasági Fórumon már alá is írta a Trump által kezdeményezett Béketanács alapító okiratát. Ezzel Magyarország gyakorlatilag elkötelezte magát a kezdeményezés mellett, még mielőtt annak pénzügyi és geopolitikai következményei teljesen világossá váltak volna.
A két ország hozzáállása így élesen elválik: míg Magyarország gyorsan és feltételek nélkül csatlakozott Donald Trump projektjéhez, addig Románia – Ilie Bolojan nyilatkozata alapján – egyelőre óvatosan araszolgat és mindenekelőtt Európával együtt akar dönteni arról, hogy valóban megéri-e belépni egy olyan tanácsba, amelynek politikai súlya és ára egyaránt jelentős.
