Berobbantak a kínai autók Romániában: egy év alatt csaknem megháromszorozódtak az eladások
A kínai autómárkák látványosan törnek előre Romániában. 2023-ban léptek be a piacra, de az áttörés és a robbanásszerű növekedés 2024-re és 2025-re tehető. A nemrég megjelent számok azt mutatják, hogy 2025-ben közel háromszorosára nőtt az eladott új kínai autók száma az előző évhez képest, miközben a teljes autópiac mindössze körülbelül 4 százalékkal bővült. Az Europa Libera által is idézett adatok szerint, míg 2024-ben nagyjából 2200, addig 2025-ben már közel 6000 kínai gyártású vagy kínai tulajdonú márkához tartozó autót helyeztek forgalomba Romániában. Két év alatt a kínai autók piaci részesedése is látványosan megugrott: 2024 elején még ezer új autóból alig kettő volt kínai, 2025 decemberére viszont már 65.
A növekedés motorja két közismert kínai autómárka. Az egyik az MG, amely a brit név ellenére a kínai állami hátterű SAIC Motor tulajdonában van, és amely vezeti az eladási listát a Romániában jelen lévő kínai autómárkák közül. Az MG azért számít a legerősebb és legkiegyensúlyozottabb szereplőnek, mert teljes hibrid és plug-in hibrid modelljei nemcsak a legtöbb európai és japán riválisnál olcsóbbak, hanem több esetben még a Daciánál is kedvezőbb ár-teljesítmény arányt kínálnak, miközben erősebb hajtásláncot, jobb felszereltséget és versenyképes minőséget adnak. 2026-ra amúgy már az évi ötezer darabos eladási célt tűzték ki, amit a friss hibridkínálat és az érkező, hétüléses MG S9 PHEV is tovább erősíthet.
A másik kulcsszereplő a BYD, amely csak 2025 második felében lépett be a román piacra, mégis néhány hónap alatt majdnem ezer autót adott el. Augusztusban még csak 28 BYD-t helyeztek forgalomba, decemberben viszont már több mint négyszázat, vagyis közel annyit, mint a jóval ismertebb Kia és Mazda együtt. A BYD ma már több mint húsz értékesítési ponttal van jelen Romániában, és 2026-ban prémium Denza márkáját, valamint elektromos kishaszonjárműveket is piacra dobna.
A BYD európai terjeszkedését az is erősíti, hogy 2025 végén megkezdte első európai gyárának építését Szegeden, ami alig 60 kilométerre van a román határtól. A tervek szerint az üzem évi 300 ezer autót gyárt majd, és 2027-től már innen láthatják el a régió piacait, ami hosszabb távon az árakra és a szállítási költségekre is hatással lehet. Az egyik első szegedi modell várhatóan a Dolphin lesz, amely Romániában már most is 20 ezer euró alatti áron kapható, és közvetlen versenytársa a Dacia Springnek.
Az MG és a BYD mellett a kínai márkák közül a Geely emelkedik ki a romániai piacon, mivel Volvo-eredetű motorokra és biztonsági technológiára épít, ami az európai vásárlóknak továbbra is kiemelten fontos szempont. A Geely Starray technikailag a Volvo XC60 kategóriájához közelít, miközben hozzávetőleg feleannyiért érhető el, és mintegy hatszáz eladott példánnyal már kézzelfogható jelenléttel bír a piacon, így az MG mellett az egyik legkomolyabb alternatívát jelenti a kínai kínálatban.
A Chery, valamint az Omoda és a Jaecoo esetében a kínálat szűkebb és kevésbé versenyképes ár–teljesítmény arányt mutat. Ezek a márkák főként néhány magasabb árazású modellre építenek, miközben a hajtásláncok és az általános minőség nem nyújt egyértelmű előnyt az MG vagy a Geely ajánlataival szemben, így egyelőre inkább erős marketingjelenléttel, mintsem tömeges eladásokkal vannak jelen a román piacon.
Összességében 155 855 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában 2025-ben. A piac továbbra is erősen koncentrált: a Dacia egyedül 45 ezer eladással, közel 30 százalékos részesedéssel vezet, mögötte a Toyota, a Renault, a Skoda és a Volkswagen következik. A kínai gyártók azonban már közel 4 százalékot hasítanak ki a piacból, miközben egy évvel korábban még csak 1,5 százalékon álltak. Ugyanebben az időszakban a dél-koreai márkák részesedése másfél százalékponttal csökkent, a japán gyártók enyhén visszaestek, a németek nagyjából stagnáltak.
Szakértők szerint a kínai márkák gyors növekedésének egyik oka, hogy nagyon alacsony bázisról indultak, így százalékosan könnyebb nagyot ugrani. Emellett több modell technológiai szinten is versenyképes, ha pedig nem jobb az európai riválisoknál, akkor olcsóbb, ami az árérzékeny vásárlók számára döntő szempont. Hosszabb távon ugyanakkor kérdés, meddig tartható ez a tempó, és mennyire tudják a kínai gyártók stabil szervizhálózattal és megbízható ügyfélkezeléssel megtartani a vevőket.
A romániai helyzet egyébként illeszkedik az európai trendbe. 2025 őszén már minden századik eladott autóból nyolc kínai gyártótól származott az EU-ban, és a leggyorsabban növekvő márkák itt is az MG és a BYD voltak. Mindez annak ellenére történt, hogy az Európai Unió 2024-ben akár 35 százalékos pótlólagos vámot is kivetett egyes kínai elektromos autókra a szokásos 10 százalékos importvám mellett, miután vizsgálata szerint több kínai gyártó jelentős állami támogatásokban részesült. A számok azonban azt mutatják, hogy a vámok lassították ugyan, de nem állították meg a kínai autók térnyerését sem Európában, sem Romániában.
