Egy új genetikai tanulmány szerint Romániában él Európa legnagyobb barnamedve-populációja
Romániának van a legnagyobb medveállománya Európából, nyilatkozta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, arra a nagyszabású genetikai kutatásra hivatkozva, amely szerint Romániában jelenleg 10 és 13 ezer közé tehető a barnamedvék száma. A környezetvédelmi tárca által most ismertetett adatokból a faj elterjedési területe az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott, és ma már mintegy 110 ezer négyzetkilométert fed le, vagyis az ország területének közel felét.
A három éven át zajló projektben több mint 800 szakember vett részt, akik országszerte mintegy 24 ezer genetikai mintát gyűjtöttek. A vizsgálat során modern technológiákat, speciális szoftvereket, valamint kiképzett kutyákat is használtak a medvék nyomainak azonosítására. A tanulmány a szakemberek szerint a valaha készült legátfogóbb genetikai felmérés ebben a témában.
A kutatás nemcsak az állomány nagyságát becsülte meg, hanem részletes térképet is készített a medvék eloszlásáról, megyékre és régiókra bontva. Az eredmények azt mutatják, hogy a medvék új területeket foglalnak el, és genetikai adottságaik lehetővé teszik számukra az alkalmazkodást a változó környezeti feltételekhez.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint a tanulmány alapot ad egy országos kockázati térkép kidolgozásához, amely meghatározza, hol van szükség sürgős beavatkozásra az emberek védelmében, és hol indokolt a szigorú természetvédelmi oltalom. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a cél az emberek biztonságának növelése és a faj megőrzése egyszerre. Ennek részeként eddig több mint ezer elektromos védelmi rendszert telepítettek veszélyeztetett térségekben, amelyek megfelelő karbantartás mellett csökkentik a medvetámadások kockázatát.
Ugyanakkor a romániai medvepopuláció tényleges nagysága régóta vita tárgya. Több szakember korábban is jelezte, hogy az eltérő módszertanok nagyon különböző becslésekhez vezetnek, és ezt az új genetikai tanulmányt is megkérdőjelezték már egyes kutatók. Kritikusai szerint az adatok értelmezése és a következtetések levonása körül továbbra is szakmai vita zajlik, különösen akkor, amikor a jövő évi kilövési kvóták és a faj kezelése kerül napirendre.
Néhány hónappal ezelőtt, pontosabban szeptemberben a román kormány módosította a településekre bejáró medvék kezelésére vonatkozó szabályokat. Az új rendelet szerint, ha egy medve lakott területen jelenik meg, a hatóságok azonnal kilőhetik, anélkül hogy előbb mérlegelni kellene a veszély mértékét. A kormány az intézkedést az emberi élet védelmével indokolta.
A módosítás a 2021-ben, az RMDSZ kezdeményezésére bevezetett azonnali beavatkozási rendszert érinti. Elvileg továbbra is az elűzés, az áthelyezés és a kilövés a három lehetséges lépés, az új szabályozás azonban több esetben – például ha a medve bemegy a településre vagy visszajáró, emberhez szokott egyedről van szó – azonnal lehetővé teszi az állat kiiktatását. A környezetvédők szerint a rendelet nem oldja meg azt az alapvető problémát, hogyan lehetne megelőzni, hogy a medvék egyáltalán lakott területekre jussanak.
A kormányrendeletnek van egy pozitív oldala is, először határozták meg külön kihágásként a medvék etetését, a bírság pedig elég jelentős ahhoz, hogy a törvény betartására késztesse az embereket. Buzoianu miniszter arról is beszélt akkor, hogy év végéig lesz pénz az egyik rég ígért megelőző intézkedésre, a medvék elleni elektromos kerítésekre, illetve azt mondta, a hulladékkezelés az önkormányzatok feladata, ebben a minisztérium legfeljebb know-how-val segíthet.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter több alkalommal is hangsúlyozta: a genetikai felmérés nem akadémiai célokat szolgál, hanem egy gyakorlati eszköz, amely a barnamedve-állomány felelős kezelését hivatott segíteni. Elmondása szerint a tanulmány adatai alapjául szolgálnak a jövő évre tervezett kilövési kvótákról szóló jogszabálynak is, és lehetővé teszik, hogy a döntések ne politikai alapon, hanem mérhető adatokra támaszkodva szülessenek meg.
A miniszter beszélt a tervezett kockázati zónákról is: az országot különböző besorolású területekre osztanák, a szigorúan védett övezettől egészen azokig a térségekig, ahol a medvék jelenléte közvetlen veszélyt jelent az emberekre. Ezekben a magas kockázatú zónákban gyors beavatkozásra lenne lehetőség, míg az erdős, kevésbé lakott területeken a faj védelme élvezne elsőbbséget.
Buzoianu kitért a megelőző intézkedésekre is. Elmondása szerint eddig több mint ezer elektromos védelmi rendszert telepítettek a veszélyeztetett térségekben, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek megfelelő karbantartás mellett jelentősen csökkentik a medvék által okozott károkat és támadások kockázatát. A minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jövőben bővítsék az ilyen típusú megelőző intézkedések finanszírozását.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai barnamedve-populáció genetikai sokfélesége kiemelkedő, ami hozzájárul ahhoz, hogy az állatok képesek alkalmazkodni a változó környezeti és éghajlati feltételekhez, és új területeken is megjelenjenek. Ez ugyan természetvédelmi szempontból kedvező, de egyben fokozza az ember–medve konfliktusok kockázatát is, különösen a lakott területek közelében.
A fokozatos beavatkozás elvének eltörlését a településekre behatoló medvék esetében még az előző környezetvédelmi miniszter, a nemzeti liberális Mircea Fechet jelentette be áprilisban. Nem sokkal korábban medve sebesítette meg a Brassó megyei hegyimentő szolgálat vezetőjét, az eset kapcsán pedig ismét fellángolt a medveállomány kezelésével kapcsolatos vita, felmerült a medvékre vonatkozó kilövési kvóta emelése, sőt még az is, hogy Romániában leveszik a medvét a szigorúan védett fajok listájáról. Újabb politikai nyilatkozatok következtek, amikor júliusban a Transzfogarasi úton meghalt egy turista, miután elragadta a medve. Mint utóbb kiderült, etetni és fényképezni próbálta az állatot.
