Hangya mászik a sült krumplira. Réka kivesz egy másikat a papírzacskóból, a földre ejti. Erőltetnie kell a szemét, hogy lássa a hangyák mozgását a buszmegálló melletti utcalámpa tompa fényében.
Ne dobáld, még megeszem, mondja Tamara. A szája elé teszi a kezét, hosszan rágja a sajtburgert. A két lány a pad háttámláján ül, a térdük majdnem összeér, a lábuk mellett egy doboz cigaretta hever.
Réka leszáll a padról, odasétál a menetrendhez. Hunyorog, nem látja jól a számokat a sötétben. Ráteszi az ujját a műanyag lapra, követi a sorokat. Négy óra ötvenötkor jön az első, meg se néztük, mondja halkan, aztán visszaül a padra. Kivesz egy újabb szem sült krumplit, és elneveti magát. Azt sem tudom mennyi az idő, mondja.
Tamara lenyalja a sót az ujjairól, szalvétát keres a papírzacskóban, de nincs benne semmi. Tapogatózni kezd a földön, a pad mellett találja meg a pezsgősüveget, majdnem felborítja. A fűre önti a maradék kólát a poharakból, aztán félig tölti őket pezsgővel. Koccintanak.
Arra, hogy jól tetted, mondja Tamara. Sokkal előbb kellett volna. Beleiszik a pezsgőbe. Elleszel nálam egy darabig. Aztán úgyis kialakul.
Réka felveszi a cigarettásdobozt a lába mellől, lefelé fordítja, de csak az öngyújtója hullik ki belőle. Kell még lennie nálam, mondja. Kinyújtózik, hogy elérje a bőröndjét, belekap, de elveszíti az egyensúlyát. A bőrönd eldől, Réka megkapaszkodik a pad háttámlájában, Tamara egy pillanattal később fogja meg a karját. Nevetnek.
Tamara leugrik a padról, felállítja a bőröndöt. Pakoltál bele egyáltalán valamit? Olyan könnyű, mondja, és megemeli. Kiveszi a doboz cigit a farmerkabátja zsebéből, és a barátnőjének dobja.
Réka rágyújt, közben kikeveri a pezsgőből a szénsavat a szívószállal. Tényleg sokkal jobb lesz, mondja. Muszáj volt már eljönni. Beleiszik a pezsgőbe. Annyit fogunk röhögni, mondja. Hátrahajtja a fejét, és lehunyja a szemét. Jöhetne már a busz, sóhajtja.
Alacsony, rövid nyakú asszony megy el mellettük, a haja szoros copfba fogva, a csípőjén övtáska lóg. Réka megfogja a pezsgősüveg nyakát, hátrébb tolja a palackot a padon.
A nő néhány méterrel arrébb megáll, behúzza a cipzárt az övtáskán. Megfordul, és lassan visszasétál a padhoz. Egyik lányról a másikra néz. Akarjátok tudni a jövőtöket, kérdezi.
A lányok összenéznek és elnevetik magukat. Nem, mondja Réka, és magához szorítja a táskáját. Várjál, én akarom, mondja Tamara. Mit kér érte? A nő a cigarettára mutat. A lány kivesz belőle néhány szálat, odaadja. A nő beteszi az övtáskájába.
Tamara a jobb kezét nyújtja, de az asszony a bal oldalára mutat. A szív felőli kell, mondja. Megfogja a lány kezét, feltolja a pulóver ujját, a keskeny csuklót vizsgálja. Hunyorogva nézi, forgatja, közelebb húzza magához, az utcalámpa alá.
Hosszú életet látok és egy gyereket, mondja a nő. Tamara vihogni kezd. És még, kérdezi. Makacs vagy és önző, de jóindulatú, folytatja a nő. Sok rövid kapcsolatod lesz. Az életed felénél lesz egy hosszabb, de az is véget ér. Lesz még utána több szeretőd, de nem találod meg az igazit. Fiatalon szülsz majd, és nem annak, akit szeretni fogsz. Az egészséged jó lesz, most sem vagy beteges, később sem leszel. A veséd gyenge, arra kell figyelned.
A nő elengedi a lány kezét, vár egy pillanatot, majd biccent és elindul.
Réka felugrik a padról, utánamegy. Nézze meg nekem is, mondja. Kinyújtja a cigarettásdobozt, a nő összefog négy szálat, aztán még kettőt kivesz. Réka még tartja a dobozt, kihúzza azokat a szálakat, amikhez hozzáért az asszony, azokat is nekiadja.
A nő rágyújt. Hosszú, mandula formájú körme van. A szabad kezével felemeli Réka kezét, közelről nézi. A hüvelykujjával végigsimít a lány párnás tenyerén. Bizonytalan vagy, mondja. Azért helyezel másokat magad elé, hogy szeressenek. Beleszív a cigarettába. Látom azt is, hogy befolyásolható vagy. Mások hozzák meg helyetted a döntéseket. Közelebb húzza Réka kezét, szétnyitja az ujjait, aztán újra összezárja. Ez nem biztos, hogy baj, mondja. Látod ezt itt? Végighúzza a körme élét a lány tenyerének egyik mély vonalán. Azt jelenti, hogy nem jók a megérzéseid.
Hallgatnak, Réka a saját a tenyerébe bámul. Közelebb lép a nőhöz, suttogva kérdez valamit. A nő ledobja a cigarettát a földre, rátapos. Anélkül válaszol, hogy újra belepillantana Réka tenyerébe. Utazást látok, mondja. Változást, ami nem hoz boldogságot. Magányos leszel.
A nő elengedi Réka kezét, és elindul.
Tamara megint a pad háttámláján ül, visszacsomagolja a sült krumplit. A papírzacskón átütnek a zsírfoltok. Réka mellé ül. Hallgatnak.
Nehogy elhidd neki, mondja Tamara. Látta a bőröndöt.
Tudom, válaszolja Réka. Megint hátrahajtja a fejét, és megdörzsöli a szemét. Felveszi a papírpoharat, a szívószállal kavargatja a pezsgőt, de nem iszik bele, visszateszi a padra. Belerúg a bőröndbe, puffan a földön. Nincs is benne semmi, mondja.
A Telex tárcarovatának célja közelebb vinni az olvasóhoz a kortárs szépirodalmat, hogy az ne csak kisebb példányszámú irodalmi folyóiratokban jelenhessen meg, hanem olvashassa mindenki, aki napi sajtót olvas, ahogyan az 1900-as évek első felében ez még természetes volt. A sorozatban eddig megjelent írások itt találhatók .
