Ez valami vicc, ugye? Remélem, nem gondolod komolyan. Nyugtass meg, légy szíves! Mondd, hogy ez valami rossz vicc, könyörgöm! Hol van az igazi látványterv? Hogy ez az igazi terv? Ezt nem hiszem el. Mindjárt át kell küldenem az anyagot az ügyfélnek jóváhagyásra. Felfogtad, hogy mit csináltál?!
Tudtam, hogy valami gáz lesz. Tényleg átaludtad a meetinget. Azt hittem, komolyan mondtad, hogy azért ülsz csukott szemmel, mert úgy jobban tudsz koncentrálni. Hát ez alapján nem úgy tűnik. A legközelebbi brainstormingon nem ülhetsz le. Legalább most figyelj rám! Nagyon elegem van, hogy mindig azt érzem, hogy feleslegesen pofázok. Egyszer az életben megérném, hogy megjegyzed, amit a meetingen megbeszélünk…
Hogy baromság volt? Micsoda? Amit kitaláltunk? Nem, az nem baromság volt, hanem a megrendelő elképzelése, óhaja, álma, vágya! Mi álmokat valósítunk meg, baszd meg, nem önmagunkat. Nekünk a megrendelő igényei alapján kell dolgoznunk. Nem csak megyünk előre ész nélkül, mint a birkák. Ezt kellene végre beleszuszakolni abba a hülye fejedbe. Hogy ez pont fordítva van? Hogy az a birkaság, amit mi csinálunk? Ezt inkább el se kezdd. De ha komolyan gondolod ezt a faszságot, ott van az ajtó, el lehet húzni. Viszlát.
Oké, tudom, hogy nehéz időszakod volt, az anyád meg a macskád meg minden, tudom, de azért nehogy azt hidd, hogy nekem olyan könnyű volt! Kutyád van, oké, bocs. Nem ez a lényeg, tőlem lehet papagájod vagy futóegered is, leszarom. Igen, tudom, hogy mi a különbség egy kutya meg egy macska között. Ha már itt tartunk, úgy látom, te nem tudod, hogy mi a különbség egy mosolygós meg egy méltóságteljes arc között.
Megmondom őszintén, hogy kezdem azt hinni, hogy életem legnagyobb hibáját követtem el, amikor tartottam a hátamat, és adtam még egy esélyt a múltkori botrány után. Melyik botrány? Na, persze, nem könnyű számontartani… Arról beszélek, amikor azt a csontsovány jegesmedvét küldted el az olajcégnek azzal, hogy 1 000 000 év, és belőlem is kőolaj lesz. Csak azért nem rúgtalak ki azonnal, mert tényleg nagyon tehetséges srácnak tartalak, és tudtam, hogy mekkora bajban vagy. Segíteni akartam, ki akartalak húzni a szarból, de úgy látszik, van, akin nem lehet segíteni. Tudod, mennyire megszívattál? Tizenöt éve vagyok a szakmában, de így még senki sem szívatott meg.
De tényleg, mondd meg, hogy mi az istent csináljak? Már azért kirúghatnálak, hogy két nappal a határidő után adod le az anyagot. De ennek a cuccnak itt semmi köze ahhoz, amit kértek tőlünk. Egyáltalán honnan jött ez a mosoly? Ezt nem adhatjuk le, azonnal szerződést bontanak velünk. Tudod, mennyit tejelnek? Mindjárt át kell küldenem nekik a végleges anyagot. Nem tudom, hogyan nyomjam le a torkukon ezt a… ezt a mosolyt.
Biztos elfelejtettek szólni a HR-esek, hogy nem azért kapod majd a fizetésed, hogy önmegvalósíts és művészkedj. Hogyhogy miért? Azért mert a megrendelő nem kíváncsi a művészetedre, nem kíváncsi rád, azt se tudja, hogy a világon vagy. Érted? Nem érdekli őket, hogy milyen szépen rajzolsz mosolygós portrékat, csak akkor, ha mosolygós portét rendelnek. Ránéznek erre a tervre, és letépik a tökömet. Világosan megmondták, hogy nem akarnak vidám arcokat. Nem, komoly arcok kellenek. Felejtsd el a jókedvet és a mosolygást! „Az arc sugározzon magabiztosságot és eltökéltséget, legyen benne valami fenséges.” Ezt kérték. Mi az, hogy nem illik a termékhez? De kinyílt a csipád. Oké, lehet, hogy tényleg nem illik a termékhez egy karót nyelt figura, de mi a francot csináljak, ha egyszer ezt akarják? Alkalmazkodunk a megrendelő igényeihez, ez az egész erről szól, az alkalmazkodásról. Felejtsd el az önálló elképzeléseket.
Hány óra van? Úristen! Baszhatjuk. Nem, nem adhatom fel. Tudom, mit fogok csinálni. Szólok az új srácnak. Úgy photoshoppol, mint egy félisten, bármiből megcsinál bármit, kép se kell neki, és nem kell attól félnem, hogy önálló akciókba kezd. Lojális emberekre van szüksége a cégnek, profikra, akikre minden körülmények között számítani lehet.
Hogy miért nem rúglak ki? Szeretnéd? Egy szavadba kerül. Nem? Oké, megmondom, ha kíváncsi vagy: rohadtul tehetségesnek tartalak, de amíg nem vagy hajlandó betörni, nem tudok mit kezdeni veled. Mert igazából nem rossz ez a kép. Sőt, ami azt illeti, nagyon rendben van. Van benne valami Mona Lisa-s sejtelmesség. Simán kitenném otthon is. Csak az a baj, hogy az ügyfél nem ezt kérte. És nálunk az ügyfél az úr. Ezt próbáld a fejedbe vésni, amikor legközelebb megbízlak valami munkával. Ez volt az utolsó akciód, legközelebb repülsz.
A Telex tárcarovatának célja közelebb vinni az olvasóhoz a kortárs szépirodalmat, hogy az ne csak kisebb példányszámú irodalmi folyóiratokban jelenhessen meg, hanem olvashassa mindenki, aki napi sajtót olvas, ahogyan az 1900-as évek első felében ez még természetes volt. A sorozatban eddig megjelent írások itt találhatók .