Rekordmagas az üvegházhatású gázok koncentrációja, nem véletlenül van évről évre egyre melegebb

Rekordmagas szintre emelkedett tavaly az éghajlatváltozás fő mozgatórugóinak tartott üvegházhatású gázok koncentrációja a Föld légkörében, ami egyre melegebb éghajlat kialakulását vetíti előre világszerte – írja az MTI a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közleménye alapján.

A WMO jelentése – amit a novemberi törökországi ENSZ éghajlati csúcstalálkozó (COP31) előzetes elemzéseként tettek közzé – a légkörben felhalmozódó gázok teljes mennyiségéről, és nem az adott évben kibocsátott új mennyiségekről számol be.

Az adatok azt mutatják, hogy a 2024-es év után tavaly is rekordszintre emelkedett a légkörben az emberi tevékenységgel összefüggő legjelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a nitrogén-oxid koncentrációja.

„Ez azért kockázatos a gazdaságaink és társadalmaink számára, mert ezek a gázok példátlan mennyiségű hőt zárnak a légkörbe, ami fokozza a szélsőséges időjárást. A mérések kezdete óta az elmúlt 11 év volt a legmelegebb. Ez várhatóan folytatódni fog, mert a szén-dioxid évtizedekig ott marad a légkörben, így évszázadokon át hatással lehet a globális éghajlatra”

– kommentálta a jelentést Ko Barrett, a WMO főtitkárhelyettese.

A jelentés szerint az évente kibocsátott teljes szén-dioxid-mennyiség körülbelül fele a légkörben marad, míg a másik felét a szárazföldi ökoszisztémák és az óceánok nyelik el. Tavaly 426,8 ppm (milliomodrész) értékű volt az átlagos CO2-koncentráció globálisan, ami az az iparosodás kora előtti korhoz és az 1750-es évhez kötött szint 153 százalékának felel meg.

A globális felmelegedés mintegy 66 százalékáért felelősnek tartott szén-dioxid-koncentráció növekedési üteme a WMO szerint az 1960-as évek óta megháromszorozódott: 2024 és 2025 között az átlagos, globális koncentrációja 2,8 ppm-mel emelkedett ami meghaladja az évtizedes átlagot, viszont alacsonyabb, mint a 2023 és 2024 között megfigyelt rendkívüli növekedés.

Oksana Tarasova, a WMO vezető tudományos munkatársa szerint tavaly azért volt mérsékeltebb a növekedés, mert a 2023-2024-es intenzív El Nino-jelenséget követően csökkent a tűzesetekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Ettől függetlenül az évi 2,8 ppm-es növekedés még mindig egy jelentős mennyiségű szén légkörbe kerülését jelenti, ami mögött leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetése állhat. Ezért arra figyelmeztetett, hogy a fosszilis anyagok használata, illetve az erős El Nino-jelenség kialakulása miatt ebben az évben is emelkedni fog a CO2-koncentráció.

Az éghajlatot melegítő hatásért körülbelül 16 százalékban felelőssé tehető metán (CH4) globális átlagkoncentrációja tavaly 1948 ppb volt, ami az 1750-es szint 267 százalékának felel meg. A metánkibocsátás mintegy 35 százaléka a természeti forrásokhoz, például a vizes élőhelyekhez; míg a 65 százaléka olyan emberi tevékenységekhez köthető mint az állattenyésztés, a rizstermesztés, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, a hulladéklerakók működtetése és a biomassza elégetése. A biomasszaégetésből, a műtrágyahasználatból és az egyéb ipari folyamatokból származó nitrogén-oxid (N2O) globális átlagkoncentrációja 2025-ben elérte a 339,1 ppb-t, ami az 1750-es szint 126 százalékának felel meg.

A WMO emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a villamosenergia-termelés és -elosztás révén kibocsátott molekuláris hidrogén (H2), valamint a kén-hexafluorid (SF6) összmennyisége jelenleg kicsi, de a koncentrációjuk növekvő tendenciát mutat.