A mesterséges intelligencia pár nap alatt megoldott egy 200 éves matematikai problémát

Az OpenAI azt állítja, hogy az egyik mesterséges intelligencia (MI) modellje pár nap alatt megoldotta a matematika egyik legnehezebb problémáját, a Navier–Stokes-egyenleteket – írta a New Scientist.

Az amerikai Clay Matematikai Intézet a kétezres években még 1 millió dolláros (312 millió forintos) jutalommal járó díjat is alapított a hét úgynevezett millenniumi probléma megoldására, ezek közé tartoznak a Navier–Stokes-egyenletek. Ez a probléma írja le a newtoni folyadékok súrlódásos mozgását. Bár a matematikai problémát 200 évvel ezelőtt jegyezték le először, de még mindig vannak körülötte kérdőjelek. A Clay Matematikai Intézet által felvetett kérdés az, hogy az egyenletek vajon mindig működnek-e, vagy vannak-e olyan helyzetek, amikor érvényüket vesztik, és értelmetlen eredményeket kezdenek produkálni. Ezt a matematikusok blow-upnak nevezik.

Az OpenAI először ezer MI-ügynököt állított rá az Euler-problémára, ami a Navier–Stokes-egyenletek egyik változata, és egy lépést jelent a megoldás felé vezető úton. Az MI-ügynököknek 50 órába telt, hogy ebben az esetben megtalálják a blow-upokat. Majd 10 ezer ügynököt bíztak meg azzal, hogy terjesszék ki ezeket a blow-upokat úgy, hogy azok a teljes Navier–Stokes-problémára is alkalmazhatók legyenek. 11 óra alatt megcsinálták.

Az OpenAI egy sajtótájékoztatón közölte, hogy ha egy felhasználó ugyanezt a feladatot szeretné elvégeztetni, az nagyjából 15 millió dollárba (4,69 milliárd forintba) kerülne. A cég nem árulta el, hogy pontosan melyik MI-modellt használta, de azt állította, még a legújabb GPT-6 Astra modelljénél is nagyobb teljesítményű. Venkat Chandrasekaran, az OpenAI egyik munkatársa azt mondta, hogy ez probléma 200 éve megoldatlan, mert a Navier–Stokes-egyenlet elképesztően összetett, és azok a papíron, tollal végzendő számítások, amelyekre a probléma megoldásához kellenek, egyszerűen felfoghatatlanul bonyolultak.

Az OpenAI legújabb, áttörést jelentő matematikai felfedezése néhány órával azután érkezett, hogy Tristan Buckmaster, a New York-i Egyetem professzora és Levent Alpöge, az Anthropic MI-vállalat munkatársa bejelentették, három problémát is megoldottak, amelyeket a Navier–Stokes-egyenletek megoldásához vezető lépcsőfokoknak neveztek. Buckmaster és Alpöge azt mondták, hogy nagy segítséget kaptak a nagy nyelvi modellektől (LLM), köztük az Anthropic és az OpenAI modelljeitől.

Miután elkezdett terjedni, hogy az OpenAI megoldotta a Navier–Stokes-rejtélyt, Buckmaster közleményt adott ki, amiben arra utalt, hogy az OpenAI szokatlanul és átláthatatlanul járt el, amikor a helyzet tisztázása miatt felkereste a vállalatot. Buckmaster szerint az OpenAI később elismerte, hogy csak azután kezdett megoldást keresni a matematikai problémára, hogy értesült a munkájukról. A Navier–Stokes-egyenlet megoldását bejelentő sajtótájékoztatón az OpenAI tagadta, hogy Buckmaster és Alpöge bizonyítását és promptjait használta volna a munkájához. Azt is kijelentette a cég, hogy az MI-modelljük Euler-bizonyítása eltér az övékétől.

Ami viszont lassan fog megtörténni, az annak eldöntése, hogy hogyan ítélik oda a probléma megoldásáért járó 1 millió dolláros díjat. Martin Bridson, a Clay Matematikai Intézet elnöke a New Scientistnek emailben azt írta, hogy az értékelési folyamatot szándékosan nem siettetik, és gondoskodni fognak arról, hogy az teljes mértékben szigorú és alapos legyen.