Nem sokan örülhetnek az aszálynak, de a pollenallergiások eléggé
Az utóbbi pár napban az arra hajlamosaknak megeredt az orruk folyása, kipattantak az első tüsszentésviharok, beindult a szemviszketés. Megjött a közel másfél millió magyar polgárt érintő késő nyári, kora őszi pollenszezon, de meglepően későn, gyakorlatilag a meteorológiai nyár legvégére.
Az Időkép pollentérképén is látható, hogy a délkeleti országrész kivételével mindenhol a piros különböző árnyalatait látni, tehát rossz a helyzet. Szöveges előrejelzésükből az derül ki, hogy „a parlagfű pollenkoncentrációja országszerte magas, sokfelé nagyon magas szintet ér el”. A koncentráció a napokban éri el az erős tüneteket okozó, nagyon magas szintet.
„A csalánfélék pollenkoncentrációja a közepes, a kenderféléké és a libatopféléké az alacsony-közepes tartományban alakul. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a pázsitfű, az útifű, a lórom és az üröm, valamint már a rézgyom és a szerbtövis pollenje is” – olvasható még. A kültéri allergén gombák közül ezen felül az Alternaria spóraszáma érheti el akár a nagyon magas szintet.
A parlagfűszezon általában augusztus elején-közepén szokott elkezdődni, de most nem meglepő módon a brutális aszályhelyzet e növény fejlődésének is gátat vetett. Cséki Gergő, az Időkép meteorológusa a Telexnek elmondta, „az aszályos időszak nem kedvezett a parlagfűmagok csírázásának sem”, amely növény kikelt, az az átlagosnál kisebb lett. Inkább a levelük és a száruk fejlődött a virág helyett, a pollenszezon ezért elmarad a korábbi évektől, de így is mérnek most magas koncentrációt.
Hatvan napig tart az átlagos pollenszezon ilyenkor Cséki szerint, ez most rövidebb lesz várhatóan, „a pollencsúcs is kisebb lesz”. A növényeket serkentő országos eső nem jön mostanában, csak hidegfrontok. Hétfőről keddre virradó éjjel is érkezik egy, de ez nem hoz országos csapadékot, csupán az ország 20–30 százalékán lehet zápor, zivatar. Szombat délután jöhet még egy front, az inkább csak szelet hoz, majd a jövő hét második felében jöhet egy újabb, de akörül még sok a bizonytalanság.
Cséki szerint egyre jellemzőbb lesz a szárazság nyáron, több egymást követő nyár is aszályos lehet. 1913–18 között, a harmincas és nyolcvanas években is volt hat egymást követő aszályos nyár, szóval előfordult már ilyen, ez nem szokatlan jelenség. Ami szokatlan, hogy egyre szélsőségesebbek a hőmérsékleti maximumok, amik 40 fok felettiek. Ráadásul egy erősebb El Niño év jön, melegebb, csapadékosabb időjárást okozhat 2027-ben a Csendes-óceán térségében kialakuló jelenség, ami az egész bolygó időjárására hatással van.
Pár éve írt róla a Másfélfok, hogy Európa-szerte megduplázódhat – akár 77 millióra nőhet – a pollenallergiások száma, és az éghajlatváltozás miatt kitolódhat a pollenszezon. Ráadásul a légköri szén-dioxid-koncentráció pedig a pollenszám növekedését eredményezheti a cikk szerint.
