Meglepő, de az első hőhullámban nem volt jelentős többlethalálozás Magyarországon
Bár az egymást érő kánikulai időszakok miatt már felidéznünk is nehéz, de az idei év első hőhulláma szokatlanul korán, június 20-án kezdődött és július 1-ig tartott. Ennek a 12 napnak nemcsak a hossza, hanem az intenzitása is rendkívülinek bizonyult.
A hőhullám első négy napjában még csak 25 fok felett volt a napi középhőmérséklet (ez másodfokú hőségriasztást jelent), aztán turbóra kapcsolt felettünk a hőkupola, és 8 napon át a napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedett, így a legmagasabb, harmadfokú riasztási fokozat volt érvényben. A forró, sivatagi eredetű légtömeg hatására június 30-án megdőlt az abszolút országos melegrekord is, Magyarországon addig még soha nem rögzített hőmérsékletet mértek Szécsényben, 42,0 Celsius-fokot.
Július elsejei cikkünkben azt írtuk, hogy miközben a WHO akkori adatai szerint Nyugat-Európában a kora nyári hőhullám már több mint 1300 többlethalálhoz vezetett, a magyarországi rendkívül hosszúra nyúlt hőhullámnak tudomásunk szerint egyetlen áldozata sem volt. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az ilyen kijelentésekkel érdemes megvárni a KSH adatszolgáltatását, ugyanis a halálozási adatok csak a bekövetkezésük után kb. 6 héttel válnak nyilvánossá.
Megúsztuk az első hőhullámot
„A halál elsődleges okaként sem itthon, sem külföldön nem a hőség lesz jellemzően feltüntetve, így közvetlenül ilyen adatokat a haláloki adatbázisokban nem fogunk találni”, magyarázta Ferenci. „A mérvadó mechanizmus ugyanis nem az, hogy egy egyébként egészséges ember meghal pusztán a hőségtől, hanem az, hogy egy krónikus beteg állapotromlását a hőség idézi elő, és ilyenkor gyakoribbá válik például az infarktus vagy a stroke. Ez azt is jelenti, hogy egy adott konkrét esetben soha nem fogjuk megtudni, hogy mekkora volt a hőség szerepe, a feljegyzett halálok a példánknál maradva az infarktus lesz”.
Éppen ezért végzik úgy a hőség hatásának vizsgálatát világszerte, hogy összehasonlítják az elmúlt évtizedek adataiból számolt várható halálozási számokat a hivatalos statisztikákban megjelenő, valóban megtörtént halálozásokkal. A kettő különbségét hívják többlethalálozásnak. (A számítás módszertanának részletei megtalálhatóak Ferenci többlethalálozással foglalkozó weboldalán.) Mindezt az alábbi ábra szemlélteti, ami megmutatja Magyarországon az elmúlt években a várható (türkiz) és a tényleges (piros) halálozásokat:
A KSH nyilvánosságra hozott friss adatszolgáltatása és Ferenci Tamás által ebből készített számítás azt mutatta ki, hogy az első hőhullámmal érintett június végi-július eleji időszakban nem volt jelentős különbség a várható érték és a halálozási adatok között. (Az idei év összes adata előzetesként van megjelölve a KSH-nál, ez azt jelenti, hogy fenntartják a jogot arra, hogy azt később módosítsák.) Az alábbi ábrán látszik, hogy a többlethalálozás csak a véletlen ingadozásnak megfelelően mozog a nulla körül, szignifikáns eltérés nincsen:
Mint Ferenci a Telexnek elmondta, a számok őt is meglepték, mert arra számított, hogy a 42 fokos rekordhőmérséklettel tetőző hőhullám Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan Magyarországon is sok áldozatot szedett, főleg az idős korosztályban. „De ha valaki megnézi az Euromomo oldalát, ami európai viszonylatban a legjelentősebb, többlethalálozási adatokat közlő statisztikai szervezet, azt látja, hogy ott is hajszálpontosan ugyanaz látszik, mint az én grafikonomon. Miközben az más módszerrel készült, tehát nem valamiféle modellezési problémáról van szó”.
Ferenci Tamás szerint sem a heti országos adatokban, sem pedig a korosztályi bontásokban nem látni szignifikáns eltérést a várható értékhez képest. Felmerülhet a lehetőség, hogy a többlethalálozás csak bizonyos (esetünkben az idősebb) korosztályban jelentkezik, és az összesített grafikonon azért nem látszik, mert „felhígítja” a többi életkor adata, ezért Ferenci az adatokat életkori bontásban is nyomon követi:
Mint mondta, az itt látható kilengések minden korosztályban megfelelnek a véletlen ingadozásnak (ennek a mértékét a halvány türkiz sáv szemlélteti). „Markáns kiugrás, különösen olyan, ami szinkronizáltan több szomszédos korosztályt érint, nem látható, megerősítve, hogy nálunk nem volt érdemi többlethalálozás” – mondja Ferenci. „De hozzá kell tenni, hogy a többlethalálozás nem egy rettenetesen érzékeny mutató, elég nagy eltérés kell, hogy az meglátszódjon rajta. Így ez nem azt jelenti, hogy nálunk egyáltalán nem volt halálozási többlet a hőhullám alatt, csak azt, hogy nagymértékű nem volt”.
Németországban és Franciaországban voltak kiugró adatok
A WHO első hőhullám alatt közölt halálozási adatai az újabb adatszolgáltatásoknak köszönhetően sajnálatosan megnőttek. Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) modellezése alapján a teljes európai kontinensen csak a június végi extrém hőség egy hete több mint 16 ezer többlethalálozást generált. Az áldozatok többsége a 65 évnél idősebb korosztályból került ki, a vezető halálokok a kiszáradás, a hőség okozta szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémák voltak.
A számokból az látszik, hogy a többlethalálozások nagy része három országhoz kötődik: Németországhoz, Franciaországhoz és Belgiumhoz. Utóbbi jóval kisebb lélekszámú ország, így az abszolút számot a francia és német többlet dominálja. „Tehát az, hogy itthon nem volt szignifikánsan kiugró adat, nem egy magyarországi anomália, hanem lényegében ezt a három országot leszámítva ugyanez történt Európa többi országában is. Ebben a néhány országban viszont nagyon durva mortalitási helyzet alakult ki” – mondta Ferenci.
Németországban a mérések kezdete óta idén június végén történt meg először, hogy átlépte a 41 fokot a hőmérséklet: a hőhullám csúcsán, június 27-én 41,8 fokot mért a Német Időjárási Szolgálat (DWD) a Szász-Anhalt tartománybeli Möckern-Drewitz állomáson. Ez minden szempontból váratlanul érte az országot, ami európai viszonylatban a legkevésbé van felszerelve légkondicionálókkal. Nemcsak a lakásokban aránylag ritka a klímaberendezés, de sok esetben kórházakban, idősotthonokban sincs ilyen. A Robert Koch Intézet (RKI) csak a 26. hétről – amikor napról napra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok Németországban – 9600 többlethalálozásról adott ki adatokat (a hőhullám teljes időszakához több mint 14 ezer többlethalálozás kötődik).
Németország többlethalálozásával kapcsolatban a biostatisztikus szerint érdemes megjegyezni azt is, hogy az azt mutatja meg, mennyire számít a hőmérséklet extremitása, és hogy az adott ország mennyire van felkészülve ilyen hőhullámokra. „A probléma tehát nem csak az, hogy nagyon meleg volt, hanem az is, hogy olyan országokban volt nagyon meleg, amik hagyományosan nem ilyen klímához adaptálódtak, sem élettanilag, sem társadalmilag, sem technikailag, például a légkondicionálókat tekintve”.
De még a földrajzi fekvés és az adaptálódás is kevés lehet ilyen extrém hőterhelés mellett, ugyanis Németország után Franciaországban szedte a legtöbb áldozatot az első hőhullám (több mint 5700-at). Itt volt Európában a legmagasabb hőmérséklet: 44,3 fokot mértek június 23-án az ország délnyugati részén Pissos településen. És itt tartott a legtovább az első hőhullám: 14 napig, ami alatt a napi középhőmérséklet a korábban soha nem látott 30 fokos értéket is elérte.
