Vannak olyan szívritmuszavaros betegek, akiknél a hagyományos katéteres beavatkozás nem vezet eredményre, vagy a ritmuszavart okozó terület olyan nehezen hozzáférhető helyen található, hogy a jelenlegi technológiával csak korlátozottan kezelhető. Ez most megváltozik: Magyarországon elsőként a Szegedi Tudományegyetemen kezdtek el alkalmazni egy olyan robotasszisztált katéteres rendszert, amelyből világszerte nagyjából 150 működik – erről beszélt a Szegedernek Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumának igazgatója.
Az egyetemen az elmúlt években egyre több az olyan projekt, amelyek kutatási, oktatási és egészségügyi célokat szolgálnak, de emellett piaci hasznosításra alkalmas szolgáltatásokat is nyújtanak. Ilyen például a Mesterséges Intelligencia Műszerközpont a szuperszámítógéppel, a Krio-elektronmikroszkóp Központ, vagy a Biobank – és mostantól a robotasszisztált műtéti rendszer is.
Az új technológia bevezetése nem jelenti azt, hogy a robot kiváltja a hagyományos katéteres beavatkozásokat. Dr. Szegedi Nándor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense szerint a jelenlegi tudományos eredmények alapján a robotasszisztált és a manuális abláció összességében hasonló hatékonyságú és biztonságú, ezért a legtöbb beteg esetében hasonló eredmény várható a hagyományos, illetve a robotikus eljárás használatával.
A robot elsősorban azokban az esetekben jelenthet előnyt, amikor a ritmuszavart okozó gócpont nehezen érhető el; egy korábbi abláció, azaz a szívritmuszavarok kezelésére szolgáló eljárás, nem járt sikerrel; vagy a beteg veleszületett szívfejlődési rendellenesség miatt összetettebb anatómiai adottságokkal rendelkezik.
Magas költség, összetett háttér
Bár a robotikus mágneses navigációval végzett katéteres beavatkozásokat már hosszú ideje alkalmazzák, Magyarországon eddig nem volt elérhető ez a technológia. Ennek egyik oka, hogy a rendszer kiépítése nagyon drága, emellett pedig olyan szakmai és infrastrukturális háttérre is szükség van, amely csak kevés centrumban áll rendelkezésre.
Mint Szili-Török Tamás mondta, a robotlabor ötéves fejlesztési stratégia részeként valósult meg. A program emellett a betegbiztonság javítására, a szervezeti működés fejlesztésére, a pácienskommunikációra és az innováció ösztönzésére is kiterjed.
A professzor szerint várható, hogy a következő években más magyarországi centrumokban is megjelenik a technológia, bár a robotasszisztált katéteres abláció továbbra is elsősorban olyan helyeken maradhat elérhető, ahol ehhez megfelelő szakmai tapasztalat és infrastruktúra áll rendelkezésre.
Hasonlóan látja Szegedi is. A robotikus mágneses navigáció közel két évtizede elérhető a világban, de magas költsége és infrastrukturális igénye miatt elsősorban nagy, specializált elektrofiziológiai centrumokban terjedt el. Éppen ezért fontos mérföldkőnek tartja, hogy a technológia Magyarországon is megjelent – ez nemcsak a betegellátás, hanem a kutatás és az oktatás szempontjából is új lehetőségeket teremthet.
A robot nem az orvos helyett dolgozik
Szili-Török a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban elmondta, hogy a beavatkozás egyik legfontosabb része nem közvetlenül a műtőben zajlik, hanem az úgynevezett cockpitben, vagyis az irányítóhelyiségben, ahonnan az orvos a robotot vezérli. Egy ilyen beavatkozás mindig csapatmunka: miközben az egyik orvos a műtőben vezeti fel a katétert a beteg szívébe, egy másik a cockpitből irányítja a robotot. A munkát további szakemberek segítik, akik a beavatkozás során folyamatosan érkező adatokat figyelik és értelmezik, miközben végig kapcsolatban állnak az operáló orvosokkal.
A cockpitben egyszerre több nagyméretű monitoron jelennek meg a beavatkozáshoz szükséges adatok. Ugyanezek a monitorok a műtőben is megtalálhatók, a rendszer pedig a jövőben Szili-Török irodájából is követhető lesz. A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a funkció még nem működik, mivel a nemrég átadott infrastruktúra beüzemelése még folyamatban van.
A beavatkozás első szakaszában a katétert hagyományos módon vezetik fel a szívbe. Ezután veszi át a szerepet a robotasszisztált rendszer: az orvos ekkor már nem a műtőasztal mellett áll, hanem az irányítóhelyiségből vezérli a puha, mágneses végű katétert. A műtőben eközben két nagy méretű mágnes mozgatja a katétert a változó mágneses tér segítségével.
A cockpitben dolgozó orvos a mágneses mező irányának változtatásával vezérli a katétert a páciens szívében. A beavatkozás során mellette ül az a szakorvos is, aki a katétert felvezette, de ő szükség esetén visszatér a műtőbe.
Szegedi azt mondta, a robotasszisztált rendszer nem azt jelenti, hogy a beavatkozást a robot végzi el az orvos helyett. A katétert továbbra is a szakorvos vezeti fel a szívbe, a robot pedig csak akkor veszi át az irányítást, amikor az eszköz már a megfelelő szívüregbe került.
A szakember szerint mindez pontosabb és stabilabb katétermozgást tesz lehetővé, és az operáló orvost is kisebb sugárterhelés éri. Előny az is, hogy a szív olyan területei is megközelíthetők vele, amelyekhez a hagyományos eljárással nehezebb hozzáférni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új technológia elsajátítása időigényes, ezért a betanulási idő alatt egyes beavatkozások hosszabbak is lehetnek.
Szegedi szerint a robotika fejlődése hosszabb távon új lehetőségeket nyithat, az automatizáció, a képalkotás és a mesterséges intelligencia integrációja egyenesen új korszakot nyithat a ritmuszavarok kezelésében. Éppen ezért fontos mérföldkőnek tartja, hogy ez a technológia Magyarországon is elérhetővé vált.
A robotlaborral kutatási és oktatási terveik is vannak
A robotasszisztált technológia bevezetésével nem ér véget a fejlesztés, a cél az, hogy a robotika a kutatásban és az orvosképzésben is nagyobb szerepet kapjon. Az egyetemen több nemzetközi együttműködés és tudományos projekt előkészítése zajlik, emellett a robottechnológia alkalmazását más szakterületekre is ki szeretnék terjeszteni, például az agyi és a végtagokban található ereken végzett katéteres beavatkozásokra. Az egyetemi oktatásban szeptembertől önálló tantárgy is indul, ami a robotika és a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásait mutatja be.
A professzor szerint a fejlesztés sikerét hosszabb távon az mutatja majd meg, hogy milyen eredményeket hoz a betegellátásban. A robotrendszer hatását elsősorban az életveszélyes kamrai ritmuszavarokkal, illetve a veleszületett szívfejlődési rendellenességgel élő betegek ellátásában követik majd nyomon.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
