Szerdán a Nap több mint felét ki fogja takarni a Hold, a szeme világa érdekében szerezzen be addig egy védőszemüveget

Noha az augusztus 12-i napfogyatkozásnak igazán a Grönland–Izland–Spanyolország vonalon örülhetnek, mivel itt takarja majd teljesen el a Napot a Hold, itthon sem panaszkodhatunk: részleges napfogyatkozást láthatunk majd az égen kora este. A Svábhegyi Csillagvizsgáló adatai szerint a Hold 19.22:34-kor fogja megérinteni a Napot, és éppen naplementekor látszik majd a legnagyobbnak a napfogyatkozás – ez Budapesten például 19.58-kor következik majd be. A csúcsidőszakban a Nap felszínének legalább 60,3 százalékát fedi majd el a Hold. Az égi jelenség napnyugtáig látszik majd, ahogy a Vega Csillagászati Egyesület írja: az ország keleti felén körülbelül 19.50-ig, a nyugati részeken 20.10-ig. Ha megnézné, hogy a lakóhelye fölött pontosan mikor kezdődik az esemény, ezen a weboldalon megteheti, és ha valaki véletlenül éppen Spanyolországban tartózkodik, ezen az oldalon az ottani helyszíneket találja pontos időpontokkal.

A részleges napfogyatkozás egyébként nem annyira ritka, mint a teljes: a statisztika szerint egy adott földrajzi helyen átlagosan nagyjából 2,6 évente látható valamilyen szintű részleges napfogyatkozás. A teljes napfogyatkozás ugyanazon a helyen átlagosan csak 373 évente fordul elő. Ez a szám persze egy átlag, részleges napfogyatkozás lehet sűrűbben és ritkábban is adott időszakon belül, a legutóbbi itthon például 2025. március 29-én történt – igaz, akkor a Hold csak a Nap egy nagyon kis részét fedte el, a mostani sokkal látványosabb lesz. A legutóbbi teljes napfogyatkozás Magyarországon szinte napra pontosan 27 éve, 1999. augusztus 11-én volt, a következőre még több mint fél évszázadot kell várni, a csillagászok számításai szerint 2081 szeptemberében jön majd el.

Földrajzórán már mindenki megtanulta, hogy napfogyatkozás akkor következik be, ha a Hold a Nap és a Föld közé kerül, és az árnyéka a Földre vetül. Ha teljesen kitakarja, akkor beszélünk teljes napfogyatkozásról, ha csak egy részét tünteti el, akkor részlegesről. A harmadik fajtája a legkülönlegesebb: a gyűrűs napfogyatkozás során a Hold távolabb van kicsit a Földtől, ezért kisebbnek tűnik, így amikor teljesen a Nap elé kerül, nem takarja el az egészet, a Nap pereme fényes gyűrűként ragyog a sötét holdkorong körül.

A csillagászok minden ilyen esemény előtt figyelmeztetnek, hogy a napfogyatkozást kizárólag szabályos napfogyatkozás-néző szemüveg vagy megfelelő napszűrő használatával érdemes megnézni, hogy elkerüljük a szemsérülést. A Vega Csillagászati Egyesület kiemelte, hogy a Napba szabad szemmel, fényképezőgéppel, távcsővel, mobiltelefon kamerájával vagy távcsővel sem szabad megfelelő védelem nélkül belenézni, mert az maradandó szemkárosodást, akár vakságot okozhat, és az eszközt is károsíthatja.

A napfogyatkozás-néző szemüvegek csökkentik, illetve esetenként teljesen ki is szűrhetik a napsugárzás azon részeit, amik károsíthatják a szemet: az UV sugárzást, a látható fényt és az infravörös sugárzást is. Az ilyen szemüvegek lencséi mylarból, vagyis egy poliészterből készült fóliával vannak borítva. Ez az anyag rendkívül olcsón előállítható és nagyon erős is. A fólia külső részén általában alumíniumból készült fényvisszaverő réteg található, amely egy részben elnyelő hordozórétegen helyezkedik el. Ez további szűrést biztosít arra az esetre is, ha a fémréteg megkarcolódna.

Felmerülhet a kérdés persze, hogy miért van szükség ilyen speciális szemüvegre, ha egyébként normál esetben fel tudunk úgy nézni a Napra, hogy ne károsodjon a szemünk – persze nem ajánlott ez sem, de általában nincs belőle maradandó probléma. A válasz a szem működésében keresendő: amikor teljes napfényben felnézünk az égre, a pupillánk reflexből összehúzódik, kevesebb fényt enged a szem belsejébe. Az erős napsütés miatt ilyenkor rövid idő után önkéntelenül el is fordítjuk a tekintetünket. Napfogyatkozáskor azonban a Napnak csak egy egyre kisebb része marad látható, ezért csökken a késztetésünk arra, hogy elfordítsuk a tekintetünket. A még látható részek fényereje azonban pontosan ugyanolyan erős, mintha a Hold nem takarná el a Napot.

Ha hosszabb ideig nézünk közvetlenül a Napba, kétféle hatás miatt károsodhat a szemünk: a nagy energiájú fény fotokémiai károsodást okozhat, és a Napból érkező sugárzás ezzel együtt fel is melegíti a szem szöveteit. Különösen a makula kerül veszélybe, vagyis a retina központi része, ami az éles, részletgazdag látásért felel.

A fotokémiai károsodás lényege, hogy a szembe jutó, nagy energiájú fény, különösen a kék fény olyan kémiai reakciókat indíthat el a retina sejtjeiben, amik során a sejtek számára mérgező vegyületek keletkezhetnek. A hőhatással együtt ez maradandó látáskárosodáshoz is vezethet.

Nem minden napfogyatkozás-néző szemüveg megfelelő minőségű ahhoz, hogy tényleg végig lehessen vele nézni az égi jelenséget. Fontos, hogy a szemüveg megfeleljen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) által meghatározott szabványoknak. A szemüveg belső oldalán fel kell tüntetni az ISO 12312-2 szabványnak való megfelelést – ha valaki ilyet lát a szemüvegen, nagy eséllyel biztonságosan nézheti végig a napfogyatkozást. Érdemes arra is figyelni, hogy ne az 1999-es teljes napfogyatkozáskor kapott régi szemüvegünket vegyük elő a fiókból, ezek a fóliák ugyanis megsérülhetnek, és így ugyanúgy átengedhetik a fényt, mint a sima napszemüvegek. Ha valaki mindenképpen régi védőszemüveget akar használni, erős fénynél ellenőrizze, nincsenek-e karcolások vagy lyukak a védőfólián.

A fentiek alapján értelemszerűen fotózni is elővigyázatosan kell a napfogyatkozást, és nem csak azért, mert a szemünk világa bánhatja: az okostelefonunk kamerája például tönkre is mehet egy ilyen próbálkozás során. A kamera ugyanis bizonyos szempontból úgy működik, mint egy nagyító: az objektíven bejutó fényt egy apró felületre, a képérzékelőre koncentrálja. Ha a telefont megfelelő védelem nélkül több percen át a Napra irányítjuk, a kamera túlmelegedhet, és a képérzékelő fotodiódái maradandóan károsodhatnak. Szakértők szerint egy gyors, egyszeri felvétel általában biztonságos, de minél tovább tartjuk rajta a kamerát a fogyó Napon, annál nagyobb a veszélye annak, hogy tönkretesszük.

Az okostelefonos fényképezés problémáját egyszerűen meg lehet oldani: egy napfogyatkozás-néző szemüvegből bármikor lehet a kamerát védő filter is, egyszerűen ki kell vágni, vagy simán odatartani a kamera elé. Komolyabb kamerák esetében már nem elég a védőszemüvegből eszkábált fóliaréteg, ezeknél speciális, objektívre helyezhető szűrőre van szükség. Ha jó képet akarunk csinálni, mind az okostelefonnál, mind a fényképezőgépnél fontos, hogy ne mozduljon be, különben éveket várhatunk még a következő kínálkozó alkalomig.

Fontos, hogy a Napba még a fényképezőgép vagy távcső keresőjén vagy optikáján keresztül se nézzünk, akkor sem, ha van rajtunk védőszemüveg, az optika ugyanis összegyűjti és koncentrálja a napsugarakat, amik átéghetnek még a szűrőn is.

A szerdai–csütörtöki nap egyébként még egy meglepetést tartogat majd a csillagászat rajongóinak: éjszaka és hajnalban újhold mellett, vagyis természetes holdfény nélkül a Perseida-meteorraj tetőzését is megfigyelhetjük. Ez azért különleges, mert a Hold fénye nélkül sokkal jobban látszanak majd a hullócsillagok az égen.