Öt éve bizonygatja, hogy nem titkolta el, hogyan alakult ki a koronavírus, most az amerikai szenátus is rászállt

Anthony Fauci nevével mostanában többet találkozik az ember a hírekben, mint a koronavírus-járvány idején, pedig akkoriban még nagyon fontos posztokat töltött be: ő volt az amerikai Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) igazgatója, Joe Biden egészségügyi főtanácsadója és a Fehér Ház koronavírus-munkacsoportjának legismertebb tagja. Az azóta nyugdíjba vonult, most 85 éves orvos és virológus most azért került középpontba, mert az Egyesült Államok szenátusának republikánus többséggel működő Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottsága meghallgatás-sorozatot tart, amiben megpróbálja rábizonyítani, hogy ő és kollégái eltitkolták azt, hogy a pandémiát okozó SARS-CoV-2-t egy laboratóriumban fejlesztették ki, amerikai adófizetők pénzének felhasználásával.

Fauci nem könnyíti meg a bizottság dolgát: a kérdések nagy részénél az ügyvédei ajánlására az amerikai alkotmány ötödik kiegészítésére hivatkozik, vagyis megtagadja az olyan kérdések megválaszolását, amelyek önmagára nézve terhelő vallomáshoz vezetnének.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bizottság egyetlen kérdésére sem hajlandó válaszolni, még arra sem, hogy milyen színű a nyakkendője.

Ez a Faucit kritizálók szerint beismerése annak, hogy bűnös, a mellette kiállók szerint viszont okos megoldás arra, hogy az egyébként Coviddal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket előszeretettel hangoztató, általában kevés orvosi és biológiai háttértudással rendelkező bizottsági tagok ne tudják kiforgatni a szavait.

Fauci 2022-es nyugdíjazása után először 2024-ben állt a Kongresszus elé a koronavírus eredetével kapcsolatban. Ekkor határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint megpróbált információkat eltitkolni a vírus eredetéről, és ezeket nevetségesnek nevezte. Idén nyártól a Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottsága vette át az ügy kivizsgálását, Fauci nekik már nem volt hajlandó információkat átadni.

A Szenátus Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottsága eredetileg nem a koronavírus-járvány vizsgálatára jött létre, hanem általános feladata az amerikai kormány működésének, hatékonyságának, biztonsági kérdéseinek és a szövetségi intézmények ellenőrzésének vizsgálata. Egy ilyen bizottság dönthet úgy, hogy egy adott témában, így például a Covid–19 kezelésével kapcsolatban is meghallgatást tart.

A bizottság elnökét általában a többségi párt jelöli, ez esetben tehát a republikánusok. A jelenlegi elnök Rand Paul, aki egyébként szemészorvos, és Kentucky állam képviselője is. Ő volt az első amerikai szenátor, akinek pozitív lett a koronavírus-tesztje, és a járvány alatt többször állított tudománytalan, nem megalapozott dolgokat a vírussal kapcsolatban. Preprint, vagyis lektoráláson még át nem esett tudományos tanulmányok alapján azt mondta például, hogy aki átesett a járványon, annak már nem kell oltatnia magát, mert védetté vált, és azt is, hogy

a csodaszernek kikiáltott lóféregirtót, az ivermektint szerinte azért nem kutatják megfelelően, mert a tudósok Trump-ellenesek.

Már 2021-ben kijelentette, hogy meg akarja vizsgálni a SARS-CoV-2 eredetét, és azóta is a laborszökevény-elmélet egyik leghangosabb pártolója. Érdekes mellékszála a történetnek, hogy Paul felesége a járvány kitörése után közvetlenül bevásárolta magát a Covid-ellenes remdesivirt gyártó Gilead gyógyszervállalatba, de erről csak késve jutott eszébe tájékoztatni az amerikai közvéleményt.

Laborszökevény vagy természetes vírus?

De mi is ez a laborszökevény-elmélet? A pandémia során és utána is az illetékes nemzetközi és amerikai hatóságok intenzíven vizsgálták, hogy a SARS-CoV-2 vajon természetes módon mutálódott olyanná, hogy embereket is tudjon fertőzni, vagy egy mesterségesen módosított vírus, ami valahogy kikerült a vuhani laboratóriumból. Vuhan az a kínai város, ahová a SARS-CoV-2 eredetét teszik: a természetes mutálódás mellett érvelők az ottani vadállatpiacra, a laborszökevény-elméletet pártolók pedig a helyi virológiai laboratóriumra gyanakszanak. Utóbbi elméletnek is több árnyalata van, vannak akik úgy gondolják, hogy a vírust szándékosan szabadították rá az emberekre, de az egyszerűség kedvéért most foglalkozzunk csak azzal a verzióval, ami mellett Rand Paul is letette a voksát: hogy a laboratóriumban nem megfelelő biztonsági előírások mellett kísérleteztek a vírusokkal, és egy módosított verzió valahogy kikerült az intézmény falai közül, majd fertőzni kezdett.

Bár az elméletet ma már leginkább csak az összeesküvés-hívők terjesztik, valójában nem is annyira nonszensz, mint amilyennek elsőre hangzik, és sokáig komoly vizsgálatok tárgya volt, hogy valóban így robbant-e ki a világjárvány. A kérdés az, hogy a vuhani laboratóriumban valóban végeztek-e úgynevezett gain-of-function, vagyis funkciógyarapító kísérleteket, és ha igen, akkor ezek mennyire voltak megfelelően biztosítva. És persze ami Faucit tekintve megint csak kulcskérdés: mi köze volt mindehhez az amerikaiaknak?

Az elmélet középpontjában egy EcoHealth Alliance nevű nonprofit szervezet áll, aminek az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 2014-ben valóban adott forrást arra, hogy denevérekben előforduló koronavírusokat kutasson. Az EcoHealth Alliance összesen 3,7 millió dollárt kapott az NIH-tól, amelyből 600 ezer dollárt továbbított a Vuhani Virológiai Intézetnek. A projektet 2019-ben további öt évre meghosszabbították, de az első Trump-kormányzat 2020 áprilisában – a járvány kitörését követően – visszavonta a támogatást.

A koronavírusok tanulmányozása egyébként tudományosan teljesen megalapozott, és fontos dolog, hiszen nem a SARS-CoV-2 volt az első ilyen típusú vírus, ami járványt okozott. 2002-2003-ban Kínában felbukkant a SARS, ami nagyjából 8000 embert fertőzött meg, és 774 ember halálát okozta, így elég egyértelművé vált, hogy a koronavírusok potenciálisan komoly fenyegetést jelenthetnek az emberiségre.

Ralph Baric amerikai és Csengli Si kínai kutatók a pandémia kitörése előtt évekkel korábban dolgoztak már koronavírusokkal funkciógyarapító kísérletekben. Olyan kimérákat hoztak létre, amik petricsészében villámgyorsan fertőzni kezdték az emberi légúti sejteket. Peter Daszak, a korábban említett EcoHealth Alliance elnöke együtt publikált Sivel, Si szerint viszont a vuhani laboratóriumban nem dolgoztak SARS-CoV-2-vel. A teljes igazsághoz itt az is hozzátartozik, hogy a kínaiak sokáig nem könnyítették meg a nemzetközi ellenőrző szervezetek munkáját.

A kérdés tehát az, hogy valóban zajlottak-e funkciógyarapító kísérletek a vuhani laboratóriumban a SARS-CoV-2-höz hasonló koronavírusokkal, ahogyan Rand Paul állítja, és ha igen, ahhoz mennyi köze volt a NIH-nek és Faucinak. Fauci 2021 májusában azt mondta, hogy „az NIH soha nem finanszírozott, és jelenleg sem finanszíroz gain-of-function kutatásokat a Vuhani Virológiai Intézetben”. Paul szerint viszont a kutatás igenis megfelelt a funkciógyarapító kutatások definíciójának. Állítását a Vuhani Virológiai Intézet két tudományos publikációjára alapozta: egy 2015-ös tanulmányra, amelyet az észak-karolinai egyetemmel közösen készítettek, valamint egy 2017-es cikkre.

A 2015-ben publikált tanulmány egy SARS-szerű vírust vizsgált, ami patkósdenevér-populációkban kering. A kutatók a SARS-CoV genetikai rendszerét használva létrehoztak egy kiméra vírust, amiben a denevér-koronavírus SHC014 tüskefehérjéjét egy egérhez alkalmazkodott SARS-CoV-vírus genetikai hátterébe építettek be. A 2017-es tanulmány pedig nagy valószínűséggel ez a publikáció, ami természetes denevérpopulációkból gyűjtött minták genetikai elemzésével azt vizsgálta, hogy milyen közeli rokonai lehetnek a SARS-CoV-nak. A kutatók egy barlangban több olyan denevér-koronavírust találtak, amik különböző genetikai részekben hasonlítottak a SARS-CoV-ra, és ezekből rekombinációval létrejöhetett a SARS elődje.

A Paul és Fauci közötti vita tehát alapvetően azon alapul, hogy hol húzódik a funkciógyarapító kísérlet definíciójának határa. Az tény, hogy Vuhanban amerikai szövetségi támogatással denevérekben előforduló vírusokat módosítottak, hogy megvizsgálják, milyen hatással lehetnek az emberekre. A NIH 2021-ben azt mondta: ezek a vizsgálatok olyan denevér-koronavírusokkal dolgoztak, amikről addig nem volt ismert, hogy embereket fertőznének. Fauci azt mondta, hogy molekuláris szempontból lehetetlen, hogy a SARS-CoV-2 ezekből a kísérletekből született volna, és arra hivatkozott, hogy a szövetségi támogatással zajló vizsgálatok olyan vírusokat használtak, amik genetikailag jelentősen különböztek attól, ami a Covid-19-et okozta. Paul szerint Fauci „szavakon lovagol”, és túlságosan szűken értelmezi a fogalmakat. Azt mondta, hogy a kutatások igenis megfeleltek a funkciónyeréses kutatás definíciójának, mivel a vizsgált vírusokat módosították.

Bár a laborszökevény-elméletet soha nem vetették el teljesen, a tudományos konszenzus jelenleg az, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok sokkal inkább a természetes eredet felé mutatnak.

Tavaly a WHO szakértői testülete nem tudott egyértelmű következtetésre jutni arról, hogyan jelent meg a koronavírus. Jelentésükben azt írták, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok súlya inkább a természetes eredetet támasztja alá, de a laboratóriumi szivárgás lehetőségét sem tudták teljesen kizárni.

Az amerikai hírszerzés 2023-ban hasonlóan megosztott álláspontra jutott. A Nemzeti Hírszerzési Tanács, valamint négy másik ügynökség szerint valószínűbb, hogy a vírus állatról emberre terjedt, de az FBI és az energiaügyi minisztérium úgy vélte, hogy nagyobb eséllyel laboratóriumi eredetű lehetett. A CIA akkor még nem foglalt egyértelműen állást, de tavaly már inkább a laboratóriumi szivárgás elmélete felé hajlott.

A jelenlegi amerikai republikánus kormányzat elég nyilvánvalóan a laborszökevény-elmélet felé konvergál: 2025-ben a Trump-adminisztráció eltávolított több, a Covid–19-cel kapcsolatos információkat tartalmazó kormányzati weboldalt, és helyettük egy „LAB LEAK: The True Origins of COVID-19” („LABORATÓRIUMI SZIVÁRGÁS: A Covid–19 valódi eredete”) című oldalt tett közzé, amelyet a vitatott laboreredet-elméletnek szenteltek. Ezen a weboldalon az áll: a publikációt, amire a közegészségügyi tisztviselők és a média többször hivatkozott a laboratóriumi eredet elméletének cáfolataként, dr. Fauci kezdeményezte annak érdekében, hogy alátámassza azt az általa preferált narratívát, miszerint a Covid–19 természetes úton, állatról emberre terjedve alakult ki.

A weboldal szerint az Egészségügyi Világszervezet járványra adott válasza is teljes kudarcot vallott, mert „engedett a Kínai Kommunista Párt nyomásának, és Kína politikai érdekeit a nemzetközi kötelezettségei elé helyezte”. Az oldal megkérdőjelezi a maszkok, a távolságtartás és a lezárások hatékonyságát is, és azt írja: az alternatív kezeléseket démonizálták.

Fauci naplóbejegyzései is előkerültek

Paul júliusban nyilvánosságra hozta Fauci privát naplóbejegyzéseit is, ezekben az orvos 2020 januárjában azt írta: „tudjuk, hogy nem a piac volt a forrás, csak az erősítő”, ugyanakkor hozzátette, hogy „a vírus valahol állatról emberre ugrott át”. Paul szerint ez azt jelenti, hogy az elmélet, miszerint a vadállatpiac lehetett a járvány kiindulópontja, már Fauci saját, személyes jegyzetei alapján is lekerült a napirendről.

Alig egy héttel később, a 2020. február 1-én kelt bejegyzésében Fauci felsorolta annak a tucatnyi kutatónak a nevét, akik részt vettek azon a konferenciahíváson, amin a Covid–19 eredetéről vitáztak. Konkrétan arról beszéltek, mennyire valószínű, hogy a SARS-CoV-2 genomjának egy kulcsfontosságú része természetes úton alakulhatott ki.

Feljegyzései szerint a tudósok közül mindössze ketten támogatták a SARS-CoV-2 természetes eredetét. Ez a hívás azonban még a járvány azon szakaszában zajlott, amikor a tudósok nagyon kevés információval rendelkeztek a vírusról. Fauci naplójában 2021-ből az is szerepel, hogy „egyre több összeesküvés-elmélethez hasonló levél érkezik kongresszusi képviselőktől és szenátoroktól”, akik megpróbálják összekapcsolni őt a Covid-19 eredetével. „Ez elképesztő, és hihetetlen időpazarlás” – írta.

Korábban többször határozottan visszautasította Paul vádjait, és azt mondta, hogy mindig nyitottan állt a vírus eredetének kérdéséhez. Emellett azzal vádolta Pault, hogy félreértelmezi a Vuhanban végzett, szövetségi támogatással zajló kutatások jellegét, és hangsúlyozta, hogy az ott vizsgált vírusok genetikailag távol álltak attól a vírustól, amely a Covid–19-járványt okozta.

Megkerülnék a szenátust, hogy az igazságügyi minisztériumig jussanak

Paul most kezdeményezte, hogy a bizottság vádolja meg Faucit a kongresszusi szabályok megsértésével, és az ügyet továbbítsák az igazságügyi minisztériumnak egy esetleges büntetőeljárás megindítása céljából. A hivatkozási alap az, hogy Fauci megtagadta a válaszadást a bizottság előtt. Paul szerint Fauci nem hivatkozhat az ötödik alkotmány-kiegészítésre, mert Joe Biden korábbi elnöktől kegyelmet kapott. Ez úgynevezett megelőző pardon volt, vagyis olyan kegyelem, amely olyan esetleges szövetségi bűncselekményekre is vonatkozott, amelyek miatt még nem emeltek vádat. A Fehér Ház indoklása szerint

Biden azért adott kegyelmet, mert amiatt aggódott, hogy Fauci és kollégái (például Mark Milley volt vezérkari főnök és a január 6-i bizottság tagjai) politikailag motivált büntetőeljárásokkal nézhetnek majd szembe.

Biden külön hangsúlyozta: a kegyelem nem jelenti annak elismerését, hogy az érintettek bármilyen jogsértést követtek volna el.

Fauci egyébként röviden meg is indokolta, hogy miért hivatkozott az alkotmány ötödik kiegészítésére: azt mondta, hogy Paul „nyilvánvaló megszállottsága” azzal kapcsolatban, hogy büntetőeljárást követeljen, indokolttá teszi, hogy megtagadja a válaszadást. „Az egyetlen oka annak, hogy a bizottság elé idézett, az, hogy rávegyen: mondjak valami olyat, ami bizonyíthatná azokat a kijelentéseit, amelyek nyomán – az ő szavaival élve – végül rács mögé kerülök” – tette hozzá.

A szenátusi szabályok szerint akkor, ha egy bizottság megszavazza, hogy valakit a kongresszus megsértésével vádoljanak, az erről szóló határozatot a teljes szenátus elé kell terjeszteni szavazásra. Ha megvan a szükséges 60 szenátori szavazat, a döntés hivatalos, és az ügy az igazságügyi minisztériumhoz kerül. Ha nincs meg a 60 szavazat, a bizottság a szenátus elnökéhez, vagyis J. D. Vance-hez fordulhat, aki felülvizsgálhatja, és továbbíthatja az ügyet a minisztériumnak. Paul egyébként azt nyilatkozta: hogy ne pazarolják az időt, a bizottsági szavazás eredményét közvetlenül az igazságügyi minisztériumhoz fogja továbbítani. Ha a minisztérium úgy dönt, hogy foglalkozik az üggyel, és kiderül, hogy Fauci nem jogosan hivatkozott az ötödik alkotmány-kiegészítésre, pénzbírságot vagy akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.