Miért nem hűt le az izzadás? Miért alszunk rosszul dögmelegben?
Miért viseli meg az ember szervezetét a hőség? Mit tud tenni ellene? Többek közt ezt is körüljárta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat oldalán megjelent cikk, ami merít Gulyás Attila, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet agykutató biológusa által jegyzett SzürkeÁllomány blog bejegyzéseiből.
Felvezetésnek leírják, az ember sok energiát felemészt a működéséhez, elsősorban cukrok elégetésével teszi ezt. Eközben hulladékhő termelődik, amit le kell adnunk. 10 és 23 Celsius-fok között egyszerű hőleadással oldja meg ezt a testünk. Efölött az ember párologtat, tehát izzad, amire testszerte képes. Ha azonban magas a páratartalom vagy nincs légmozgás, ez sem hatékony, ilyenkor érdemes egy ventilátort beüzemelni. Segíthet még a hőáramlás, amikor hűvös közeggel vesszük körül magunkat: ilyen a hűvös vízbe merülés vagy a nedves törölközőbe burkolódzás.
A legtöbb felsorolt metódus a szervezet önszabályozásán alapul, ami a kor előrehaladtával romlik. Az idős szervezet könnyebben túlhevülhet, főleg mivel az idősebbek nehezebben izzadnak és csökken a szomjúságérzetük. Gyorsabban kiszáradhatnak, csökkenhet a vérplazmájuk térfogata, nőhet a vérük sűrűsége, ami megterheli a szívet.
A cikk szerint a hőleadáshoz és izzadáshoz a szervezet a bőrbe viszi a vért, így távolítja el a hőt. Ilyenkor a bőrbe áramló vér mennyisége a nyugalmi néhány száz milliliter/percről több liter/percre emelkedik. A szükséges vért a szervezet a zsigerekből vonja el, esik a vérnyomás és az agyba is kevesebb vér jut. Egyszerre kap ilyenkor nagy terhelést a szív, a tüdő és a vese is, amit fokozhat az idősek által olykor szedett vízhajtó. Ezt sokan nem bírják, vérkeringésük összeomolhat. Az agy sem jut elég vérhez, tehát oxigénhez, ez zavartságot, delíriumot, hőgutát okozhat, amitől más szerv is károsodhat.
Aludni kéne már
Hogy rendesen aludjunk, a test belső hőmérsékletének 0,5-1 fokot kell hűlnie, ami a forró nyári éjszakákon nem lehetséges. A tudomány még nem tisztázta ennek miértjét, teóriák vannak. Az egyik szerint változik az idegsejtek viselkedése a hőmérséklet változásával, ha lehűl az idő, könnyebben „lekapcsolnak” az ébrenlétet segítő hálózatok. Van egy energetikai magyarázat is, ami összefügg az agy magas energiaigényével, illetve a hűvösebb időben alvás alacsonyabb energiahasználatával. A harmadik verzió szerint alvás idején távolítja el a szervezet az agyból a különféle bomlástermékeket, az alacsonyabb hőmérséklet kedvez ennek a folyamatnak.
A cikkben szó van az alvás evolúciós kialakulásáról és funkciójáról is, de a lényeg a végén kezdődik: hogyan tudunk jobban aludni a dögmelegben? Az első, hogy igyunk sok folyadékot, de a víz mellett az ásványi sókat – nátriumot, magnéziumot, kalciumot és káliumot – is pótolnunk kell. Hűtsük magunkat ventilátorral vagy vizes törülközővel – szól a második javaslat. A harmadik szerint, pedig furcsán fog hangzani: lefekvés előtt mossunk meleg vízzel kezet-lábat, akár vegyünk fel zoknit, mert így a vér a végtagokba áramlik, csökken a test belső hőmérséklete, ez pedig segít az alvásban.
Mindenesetre figyelnünk kell az alvásunkra, ha rosszul alszunk, könnyebben bedőlünk az összeesküvés-elméleteknek is – bár vannak olyanok, akik genetikailag beérik kevés alvással.
