Biológiai szúnyoggyérítésre állítaná át az országot Gajdos László
A szúnyoggyérítés témája minden nyáron felborzolja a kedélyeket Magyarországon, nem csak azért, mert elég változatos hatékonysággal sikerül elvégezni, de az alkalmazott módszerek miatt is. Magyarországon 98 százalékban kémiai gyérítést alkalmaznak, ami gyakorlatilag szőnyegbombázásként hat a szúnyogok mellett egy csomó más élőlényre is. Az alternatíva a biológiai megoldás, ez egy, a természetben is előforduló baktériummal, célzottan a szúnyogok lárváit támadja. Ez drágább, több munkával jár, de környezetbarátabb, és hosszú távon anyagilag is jobban megéri a szakértők szerint. Ennek ellenére Magyarországon eddig nem merült fel még komolyabban az átállás.
Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter posztja szerint azonban ebben hamarosan változás jöhet. „Magyarországon jelenleg a szúnyoggyérítés többsége elavult, kémiai úton történik. Ez a módszer nemcsak a környezetet terheli, de súlyosan hatástalan is. A néhány évvel ezelőttig használt hatóanyagnál minden 1000 elpusztított rovarból mindössze 1 volt szúnyog és a napjainkban alkalmazott szerek esetében is minden 100 elpusztított rovarból csupán 1 a szúnyog. A fenntartható alternatíva a célzott, biológiai szúnyoglárva-irtás. Míg Nyugat-Európában 98%-ban ezt alkalmazzák, itthon ez az arány sajnos majdnem fordított. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik kiemelt feladata lesz a szúnyoggyérítés ügyének kezelése, a biológiai gyérítésre való országos átállás megszervezése, valamint a lakosság bevonása és folyamatos tájékoztatása.” – írja Facebook-posztjában a miniszter.
A szúnyoghelyzet kezelése azért is különösebben fontos, mert a klímaváltozás miatt egyre újabb, invazív fajok jelennek meg hazánkban. Az aszály például hagyományosan a szúnyogok ellensége, hiszen a szárazságban nem alakulnak ki olyan ideiglenes állóvizek, tócsák, ereszcsatorna alján összegyűlő esővíz és hasonlók, ahol a rovarok tenyészhetnének. Az invazív indiai tigrisszúnyogot viszont nem nagyon zavarja a kánikula sem. Az invazív fajok ráadásul a háziállatokra és emberekre is veszélyes kórokozókat terjeszthetnek. „A védekezés kulcskérdés, különösen azért, mert a szükséges vízmegtartási programok miatt a jövőben nőni fog a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma.” – írta a miniszter, utalva ezzel arra a paradox helyzetre, hogy ha a klímaváltozás hatásait próbáljuk mérsékelni, azzal sok esetben egyben a szúnyogoknak is segítünk szaporodni.
