Új mérföldkő az űrkutatásban: felfedezte a világegyetem két legtávolabbi ismert kvazárját a Euclid űrtávcső
Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve 31 új, rendkívül távoli kvazárt fedezett fel, köztük a két eddig ismert legkorábbi kvazárt – derül ki a vizsgálatban résztvevő HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSRFK) közleményéből.
A kvazárok a világegyetem legfényesebb objektumai közé tartoznak, hatalmas energiakibocsátásukat a galaxisok központjában található szupernagy tömegű fekete lyukak táplálják, amelyek hatalmas mennyiségű anyagot nyelnek el. A kvazár neve az angol „csillagszerűnek tűnő rádióforrás” kifejezésből jön. Rendkívüli fényességüknek köszönhetően kozmikus világítótornyokként szolgálnak, így téve lehetővé a csillagászok számára, hogy a világegyetem legkorábbi korszakait is tanulmányozzák.
A csillagászok a nagyon távoli objektumok távolságát és korát a vöröseltolódás (z) segítségével jellemzik, amely a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhosszának megnyúlását írja le. A most felfedezett kvazárok vöröseltolódása z=6,6 és z=7,8 közé esik.
A legtávolabbi objektum fénye akkor indult útnak, amikor a világegyetem mindössze 670 millió éves volt, vagyis jelenlegi kb. 13,7 milliárd éves korának csupán mintegy öt százalékát érte el.
A most felfedezett kvazárok a kozmikus reionizáció korszakából származnak, amikor az első csillagok és galaxisok sugárzása fokozatosan ionizálta a világegyetem semleges hidrogénjét, véget vetve az úgynevezett „sötét korszaknak”.
Eddig mindössze kilenc olyan kvazár volt ismert, amelyek vöröseltolódása meghaladta a 7-et. A 2023-ban felbocsátott Euclid már az első másfél év megfigyelései alapján további tizenkét ilyen objektumot azonosított, így több mint kétszeresére növelte az ismert legkorábbi kvazárok számát.
A Euclidot elsősorban több milliárd távoli galaxis megfigyelésére tervezték, ezért egyszerre rendelkezik nagy látómezővel és rendkívül jó térbeli felbontással. Mivel nagy égterületeket képes egyszerre, kiváló felbontással és infravörös érzékenységgel feltérképezni, így jóval hatékonyabban azonosítja a nagyon ritka és rendkívül halvány korai kvazárokat is.
A Euclid júniusban több mint 60 millió, a Tejútrendszer központjában található csillagról készített képeket. A HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói az MTA Lendület programjának támogatásával vesznek részt a Euclid Konzorcium munkájában.
„A Euclid elsődleges célja a sötét anyag és a sötét energia természetének feltárása. Ugyanakkor a rekordtávolságú kvazárok felfedezése, vagy éppen a néhány héttel ezelőtt bemutatott, a Tejútrendszer központjáról készült páratlan részletességű felvételek is jól mutatják, hogy a Euclid az asztrofizika egyik legsokoldalúbb űrtávcsövévé vált” – nyilatkozta Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, a Euclid magyar csapatának vezetője.
„Az ősi kvazárok önmagukban is rendkívül izgalmas felfedezések. Emellett egyfajta időgépként is szolgálnak, amelyek segítségével feltárhatjuk a korai Világegyetemet, és jobban megérthetjük, hogyan jött létre a galaxisok legelső generációja” – emelte ki Valeria Pettorino, az ESA Euclid programjának egyik vezetője.
A Sydney-i és az Aucklandi Egyetem kutatói 2023-ban tudták először megfigyelni, hogy a 12 milliárd éves kvazárokban hozzánk képest milyen gyorsan telt az idő. A felfedezés jelentőségéről ebben a cikkben írtunk bővebben.
