Az Anthropic beszáll a gyógyszeriparba is
Az Anthropic a hét elején bemutatta a Claude Science platformját, amit kutatóknak szánnak „mesterséges intelligenciával működő munkafelületnek”, írja a The Verge. A rendszer különböző kutatási eszközöket és adatbázisokat egyesít, és lehetőséget ad ábrák és vizualizációk automatikus elkészítésére is.
Az Anthropic a bejelentés során azt is megjegyezte, hogy már most több biotechnológiai és gyógyszeripari cég használja a Claude-ot. A szándék az új modellel az, hogy az MI gyorsítsa a tudományos felfedezések ütemét.
A cég azonban ennél is tovább ment: bejelentette, hogy saját gyógyszerek fejlesztésébe is belekezd. Az Anthropicnak ugyanis olyan részlege is van, ami élettudományokkal foglalkozik, ennek vezetője, Eric Kauderer-Abrams pedig azt mondta, hogy elsősorban az olyan betegségek felé fordulnak majd a fejlesztésekkel, amelyek jelenleg kevés kutatási figyelmet kapnak.
Nem az Anthropic az egyetlen MI-cég, ami rendelkezik élettudományi platformokkal: az OpenAI-nak, az Amazonnak és a Google-nak is van például ilyenje. Az Anthropic bejelentése abban különleges, hogy a nagy MI-fejlesztők közül az elsők között jelentette ki nyilvánosan, hogy nemcsak szoftvert fejleszt a gyógyszergyártóknak, hanem saját maga akar gyógyszereket létrehozni. Az Anthropic ezzel csatlakozik azokhoz az MI-alapú gyógyszerkutató cégekhez, mint az Insilico Medicine vagy a Google DeepMindból kivált Isomorphic Labs, illetve a számos biotechnológiai startuphoz és nagy gyógyszergyártóhoz, amelyek saját mesterséges intelligenciás fejlesztéseken dolgoznak.
Az Anthropic ezen kívül elég szűkszavú volt a bejelentésekkel: nem közölte, milyen betegségekre fejlesztene először gyógyszert, és azt sem, hogy részt venne-e laboratóriumi kutatásokban, állatkísérletekben vagy klinikai vizsgálatokban.
Maga az, hogy a mesterséges intelligencia szerepet kap a gyógyszerkutatásban, egyáltalán nem újdonság: ma már a gyógyszerfejlesztés gyakorlatilag minden szakaszában alkalmaznak MI-t, az új molekulák keresésétől a gyártási folyamatokig. Az olyan gyógyszeripari óriások, mint az AstraZeneca, a Novo Nordisk vagy a GSK már most is számos MI-projektet futtatnak.
Mivel az Anthropic a legfejlettebb generatív MI-modelleken dolgozik, feltételezhető, hogy ezeket arra használná, hogy óriási kémiai és biológiai adatbázisokat elemezzen, és olyan összefüggéseket tárjon fel, amelyeket a kutatók sokkal lassabban vagy egyáltalán nem vennének észre. Ez új gyógyszerjelöltek, új betegségi célpontok vagy akár már meglévő gyógyszerek új felhasználási lehetőségeinek felfedezéséhez vezethet.
Úgy tűnik, az Anthropic komolyan is gondolja a gyógyszergyártást: az elmúlt egy évben aktívan toborzott biológusokat, saját laboratóriumokat kezdett építeni, és jelenleg is több élettudományi állásra keres munkatársakat. Jelenleg azonban még egyetlen mesterséges intelligencia által tervezett gyógyszer sem jutott el sikeresen a klinikai vizsgálatok végéig és a hatósági engedélyeztetésig – ami nem is csoda, hiszen a gyógyszergyártás hosszadalmas folyamat. Bár több MI segítségével fejlesztett gyógyszerjelöltet már emberi vizsgálatokban is tesztelnek, egyelőre nem világos, hogy ezek fejlesztésében pontosan mekkora szerepet játszott a mesterséges intelligencia, illetve valóban jobbak-e a hagyományos módszerekkel kifejlesztett készítményeknél.
