Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, de nem azért, mert jobban figyelünk a környezetre

Június 24-én volt idén a magyarországi túlfogyasztás napja, ami azt mutatja meg, hogy az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok. A WWF Magyarország közleménye szerint viszont ez önmagában még nem jelent zöld fordulatot, óvatosan kell értelmezni a Global Footprint Network nemzeti ökológiai lábnyomra és biokapacitásra alapuló számait. Összességében Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat, rosszabbul teljesít a globális átlagnál is. A világátlaghoz mérten a túlfogyasztás napja 2026. július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat.

Ugyan egy hónappal később jött el a magyarországi túlfogyasztás napja, mint az előző években, ez lehet, hogy többek között az ipari termelés elmúlt években történt visszaesésének, az ebből következő környezetterhelés-csökkenésnek köszönhető. Az előző évekhez képest bekövetkező eltérést az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja a számítási modelljeit.

„A túlfogyasztás napjának későbbre tolódása akkor jelent valódi eredményt, ha azt egyértelműen nem gazdasági nehézségek, hanem a hosszú távú tudatos szakpolitikai döntések, erőforrás-hatékony működés és egészségesebb ökoszisztémák idézik elő. Ebben pedig kulcsszerepe van a döntéshozók, a civil szféra és a helyi közösségek hatékony együttműködésének” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetője.

A WWF Magyarország szerint most időszerű, hogy az új kormány, így az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Gazdasági és Energetikai Minisztérium „komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli”.