Hogy került Alajos napjára a Szent Iván-éji nyári napforduló?

Idén június 21-én, vasárnap 10 óra 24 perckor lesz a nyári napforduló. A szemfüles naptárböngészők azonban felfigyelhettek egy furcsaságra, miközben a nyári napfordulót hagyományosan Szent Iván-éjnek is nevezik, idén Alajos és Leila névnapjára esik a nyári napforduló, ami egyben a csillagászati nyár kezdete is.

De hogy történhetett ez meg? A HungaroMet cikke szerint az történt, hogy az évek során egyre korábbra került a nyári napforduló, vagyis az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól.

Ennek oka pedig a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása, amelynek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja.

Így mostanában már június 24-e, vagyis Iván napja helyett rendre június 22-én vagy 21-én köszönt be a nyári napforduló, sőt, szökőévekben június 20-án is ünnepeltük már. Bolygónk ebben az időszakban van legtávolabb csillagunktól, míg a téli hónapokban a legközelebb. A különbség nagyjából ötmillió kilométer.

A nyári napforduló egyébként azt jelenti, hogy ekkor „fordul” meg a Nap, amely a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé, útja a Ráktérítőig tartott, ahol vasárnap delel. Innentől viszont ellentétes irányt vesz, és elindul a Baktérítő felé, ahova fél éves vándorlás után télen érkezik majd meg.

A nyári napfordulókor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Vasárnap egészen pontosan 4:46-kor kel fel a Nap és 20:44-kor nyugszik le – tehát 15 óra 58 percen keresztül lesz világos. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a legkorábbi napkelte és a legkésőbbi naplemente időpontja is egybe esne a nyári napfordulóval. Az Időkép szerint idén a legkorábbi napkelte június 16-án volt, akkor Budapesten 4 óra 45 perckor kelt fel a Nap. A legkésőbbi naplementére viszont június 26-ig várni kell, akkor 20:46-kor nyugszik majd le a Nap.