Már mérhető eredménye lehet a dohányzás elleni fellépésnek: látványosan javultak a daganatos adatok
Magyarországon az elmúlt években egyre kedvezőbb képet mutatnak a daganatos megbetegedések és a daganatos halálozás egyes mutatói – legalábbis a fiatalabb és középkorú korosztályokban. A szakértők szerint mindebben szerepe lehet a dohányzás visszaszorulásának, valamint a nemdohányzók védelmét célzó szabályozásoknak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben érezhetően javították a lakosság kitettségét a passzív dohányfüsttel szemben – ez derült ki a HUN-CANCER EPI kutatási programhoz kapcsolódó friss eredményekből, amit az MSD Magyarország adatkutatási divíziója mutatott be egy sajtótájékoztató keretein belül.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója azt mondta: bár még mindig komoly terhet rónak a magyar lakosságra a daganatos megbetegedések, a helyzet javulni látszik. Az országban minden harmadik daganatos férfi tüdőrák következtében hal meg, és négyből egy daganatos halálozás tüdőrák miatt történik, ami azt jelenti, hogy minden egyes órában meghal egy tüdőrákos beteg Magyarországon. Ez a daganatfajta azért is olyan veszélyes, mert a korai stádiumokban egyáltalán nem ad tüneteket.
A daganatok kialakulása multikauzális, vagyis egyszerre több összetevő játszik benne szerepet, és vannak olyan körülmények, amiket tudunk befolyásolni. A daganatok közel 20 százalékáért felelős a dohányzás is, a Cancer Research UK álláspontja szerint tizennégyfajta rák kialakulásában játszik szerepet, az olyan egyértelműektől kezdve, mint a tüdőrák, a gégerák vagy a nyelőcsőrák, a kevésbé egyértelműekig, mint a hasnyálmirigyrák vagy a veserák – természetesen különböző mértékben.
A világban maga a dohányzás statisztikák szerint 8,7 millió korai halálesetért felelős, magyarországon 21 százaléka a betegségeknek a dohányzással is összefügg, és ezzel átlagosan 14 életévnyi megrövidülés írható a dohányzás számlájára.
A sajtótájékoztatón megszólaló szereplők egyértelmű pozitívumként említették meg a nemdohányzók védelmét célzó 2011-es törvényt, ami közhasználatú terekben betiltotta a beltéri dohányzást. Ez azért is volt nagyon fontos, mert a daganatok kialakulásához nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is jelentősen hozzájárulhat. Egy kutatást is ismertettek, amely szerint a 2011-es törvény után a betegellátó részlegeken a PM 2,5-es levegőszennyeződés 92 százalékkal csökkent.
A HUN-CANCER-EPI kutatás legújabb vizsgálata szerint a középkorosztályban a dohányzással összefüggő daganatos betegségekben javuló trend látszik. Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense szerint az igazán jelentős változás a 40-59 éves férfiaknál jelentkezik: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) országos adatbázisából az derült ki, hogy 2011 és 2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent, és ezt a trendet lekövette a halálozási statisztika is. Ez azt jelenti, hogy ebben a korosztályban a daganatok okozta betegségteher érdemben és gyorsan mérséklődött: vagyis kevesebb, mint másfél évtized alatt a harmadára csökkent.
A kutató megjegyezte, hogy itt nem mutatható ki egyértelmű ok-okozati összefüggés például a 2011-es jogszabállyal, de a kollégái végeztek érzékenységi elemzéseket is, amik mutattak kapcsolatot. „nagyon érdekes módon a középkorosztályban az amúgy pozitív irányba ható változás, a csökkenő daganatelőforulás és halálozás a törvény bevezetésével meggyorsult. Közvetlenül nem tudjuk kimondani tehát, de a dohányzás kitiltása szórakozóhelyekről, az intézményekből, a dohányfüstmentesség ilyen pozitív hatásokkal is járhatott.”
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a sajtótájékoztatón bemutatott és a kutatásban vizsgált időintervallum 2011 után kezdődött, nem látni tehát, hogy a csökkenő tendencia a törvény bevezetése előtt is hasonlóan zajlott-e. A Telex kérdésére Kiss Zoltán azt mondta: ez azért van így, mert a NEAK-adatbázis 2009-től érhető el. „Ahhoz, hogy be tudjuk azonosítani az újjonnan diagnosztizált eseteket, kellett legalább két éves szűrőidőszak, hiszen amik ebben az időszakban megjelennek, azokat nem új betegségnek tekintjük” – mondta.
Megjegyezte, hogy a halálozási adatokat látják már 1995-től, és az okspecifikus halálozásokban azt lehet látni, hogy a csökkenő trend már a 2000-es évek elejére megjelent, de 2011 után gyorsult ez a csökkenés. „Van egy törés a trendben a középkorosztályt tekintve. Ezért tudjuk kicsit erősebben hozzákötni ahhoz, hogy kitiltották a dohányzást az intézetekből, és mind a dohányzók, mind a nemdohányzók passzív terhelése csökkent” – mondta.
A kutatásból az is kiderült, hogy a részletesebb korcsoportos bontás szerint a 40–49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája 100 ezer főre vetítve 96,5-ről 39,0-re csökkent. Az 50–59 évesek körében még markánsabb mérséklődés látható: ugyanebben az időszakban az előfordulási ráta 505,6-ról 194,3-ra esett vissza. Nőknél ugyancsak jelentős, 50–60 százalék közötti visszaesés figyelhető meg a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása esetében.
Magyarországon a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok – ideértve többek között a tüdő-, gége-, szájüregi, garat-, nyelőcső- és húgyhólyagdaganatokat – korábban a teljes daganatos megbetegedések közel 30 százalékát tették ki. Így ezen változás tükrében népegészségügyi szempontból nagyon jelentős eredményt láthatunk. Ezzel párhuzamosan a 40–59 éves férfiak és nők együttes halálozása is jelentősen visszaesett: évente közel 7000-rel kevesebben halnak meg ebben az aktív, munkaképes korú népességi csoportban, mint 13 évvel korábban. Vannak azonban olyan rákfajták és korcsoportok, amelyeknél növekedés volt az előfordulásban és a halálozásban is: ilyen a legidősebb korosztály és például a melanoma vagy a prosztatarák az egyes csoportokban.
Bár a Cancer Research UK az olyan rákfajtákat is a dohányzás számlájára írta, mint a hasnyálmirigyrák vagy a veserák, a HUN-CANCER-EPI viszont nem sorolta őket ide. Kiss Zoltán a Telexnek azt mondta: ez egy technikai kérdés, a hasnyálmirigyrákban például más tényezők is szerepet játszanak. „Irodalmanként különbözik, hogy ilyen esetekben milyen csoportot választunk ki. De más esetekben is jelentős a visszaszorulás, például a májdaganatokban vagy a gyomorrákban, három-négy évtizede csökken az előfordulás, pedig az utóbbi valamikor vezető rákos halálozási ok volt” – mondta a kutató.
Dr. Kiss Zoltán szerint ez a kutatás „az elmúlt időszak egyik legerősebb hazai bizonyítéka arra, hogy egyes kockázati tényezők célzott csökkentése népességszinten is mérhető hatással járhat.” Hozzátette: a legfontosabb tanulság ugyanakkor nem önmagában ez az eredmény, hanem az, hogy a megfelelően hasznosított egészségügyi adatok képesek láthatóvá tenni azokat a beavatkozási pontokat, amelyek valóban működhetnek, irányt adva ezzel a jövő egészségpolitikájának.
Mindezek mellett komoly kihívást jelent azonban a szűrőprogramok alacsony részvételi aránya is: például a vastagbélrákszűrésen mindössze a lakosság töredéke vesz részt, pedig a korai stádiumban felfedezett esetek jelentős része jó eséllyel kezelhető lenne. A szakértők szerint így a következő évek egyik kulcskérdése nemcsak a kockázati tényezők további csökkentése, hanem a szűrési és megelőzési programok hatékonyabbá tétele is.
