Annyira hatékonynak tűnik a hasnyálmirigyrák kezelésében egy új gyógyszer, hogy állva tapsolták meg egy onkológiai konferencián

Annyira hatékonynak bizonyult a Revolution Medicine új, hasnyálmirigyrákra szánt daraxonrasib hatóanyagú gyógyszere, hogy állva tapsolta meg a közönség az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves konferenciáján, írja a Bloomberg. A daraxonrasib a klinikai kutatások szerint megduplázta a hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét.

A hasnyálmirigyrák az egyik legnehezebben kezelhető daganattípus, és nagyon nehéz felismerni is, mivel korai stádiumban szinte alig okoz tüneteket, a diagnózis felállításakor a betegség gyakran már előrehaladott. Jelenleg a legfőbb kezelési módok közé a sebészeti beavatkozás, a kemoterápia és a sugárterápia tartozik.

A RevMed szerint egy késői fázisú klinikai vizsgálatban azok a betegek, akik a daraxonrasib hatóanyagú tablettát szedték, átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a kemoterápiát kapó betegek 6,7 hónapjával. A hasnyálmirigyrák-szakértők szerint ez óriási előrelépés, ugyanakkor kíváncsiak voltak részletesebb adatokra is, amik segíthetnek a terület további iránymeghatározásában. A RevMed ezeket az adatokat szolgáltatta most a konferencián.

A daraxonrasib minden olyan mérőszámot hozott, ami fontos az orvosok és a betegek számára: megduplázta a túlélési időt, és kétszer annyi ideig szabályozta a daganatok növekedését, mint a hagyományos kemoterápia. Azoknál a betegeknél, akik a gyógyszert szedték, körülbelül öt hónappal késett az életminőség-romlás. Ráadásul a cég tabletta formájában adta a gyógyszert, ami azt jelenti, hogy a betegeknek nem kellett klinikákra járniuk és infúziót kapniuk. Egy olyan ráknál, amiről ismert, hogy rendkívül agresszíven halad előre, az olyan tényezők, mint az otthoni kezelés lehetősége és a több minőségi idő különösen sokat számítanak.

A daraxonrasibnak azonban vannak mellékhatásai is, a vizsgálatban résztvevők többségénél kiütések jelentkeztek, 15 százalékuknál volt súlyos ez a mellékhatás. Az alanyok több mint fele hányingerről számolt be, illetve a szájban és a torokban jelentkező fájdalmas fekélyekről. Ennek ellenére nagyon kevesen léptek ki a vizsgálatból, ami a gyógyszer hatékonyságának jelentőségét mutatja.

Nyitott kérdés azonban az, hogy a daraxonrasib minden genetikai alcsoportban egyformán hatásos-e. A hasnyálmirigyrákok nagyjából 90 százalékát a KRAS nevű fehérje mutációja okozza. Míg sok más, fejlesztés alatt álló terápia az adott betegségért felelős mutációt célozza, a daraxonrasib a fehérjecsalád egészsét blokkolja. Így egyelőre nem tiszta, hogy a hatás szélesebb körű hatékonyságot is jelent-e. Egyelőre úgy tűnik, nincs nagy különbség a daraxonrasib alkalmazásánál a három fő genetikai mutáció esetében.

Szakértők szerint a daraxonrasib sikere megváltoztathatja, ahogy a betegségről gondolkodunk, és valódi fordulópontot jelenthet abban, hogyan fogják kezelni a jövőben. A RevMed kutatása most olyan betegeket vizsgált, akik daganata a kemoterápia ellenére is tovább növekedett, de a gyógyszert várhatóan az újonnan diagnosztizált betegeknek is fel fogják ajánlani, ha megkapja a szükséges engedélyeket.