Kiss László: Én vagyok az első valóságshow-szereplő akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetében
Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója volt Veiszer Alinda vendége, akivel a több mint egyórás interjú alatt beszélgettek az Árulók című műsorról, a jugoszláv háborúról, valamint a HUN-REN és az MTA kapcsolatáról is. „Én vagyok az első valóságshow-szereplő akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetében” – mondta Kiss a beszélgetésben, amit havi díjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.
Kiss László azt mondta, utólag látja, mire volt jó az Árulók című valóságshow, amiben ő is szerepelt: úgy gondolja, hogy ennek hatására sokkal több embert tud elérni a tudománnyal. Ezen felül érdekelte, hogy hogyan működik egy ilyen belülről, ezért is fogadta el a felkérést, magát pedig youtuber-kisiparosnak nevezte. Azt mondta, hogy sokkal több pozitív visszajelzés érkezett hozzá a szereplésével kapcsolatban, nagyon negatív pedig egyáltalán nem, „de a pozitív vélemény jobban eljut az emberhez, főleg, ha munkáltató”. Úgy gondolja, hogy a műsor alapvetően egy nézhető termék lett.
Kiss László a nagyközönség számára valószínűleg amiatt ismertebb, mert gyakran tart előadásokat az ország minden pontján csillagászati témákban. Azt mondta: Kiss László csillagász egy brand, cégek is hívják, legutóbb az Amerikai Kereskedelmi Kamarának tartott keynote beszédet. „Az elmúlt években, főleg a koronavírus után megnőtt az emberekben az igény a személyes találkozásra” – mondta, azt fejtegetve, hogy miért lehetnek ilyen népszerűek az előadásai.
Hozzátette, hogy az elmúlt két évadban az országjárása során 15 ezer emberrel találkozott, és azon túl, hogy jó találkozni az emberek szeretetével és elismerésével, ha a tudomány érdekében járja az országot, akkor azt az irányt képviseli, mint a Magyar Tudományos Akadémia például az alumni középiskolai programjával: hogy megmutassa, hogy a tudós is ugyanolyan ember, mint bárki más. „Messze túlmutathat a saját exhibicionizmusom kielégítésén az, amit csinálok” – tette hozzá.
Szóba kerültek az áltudományok is, Kiss László azt mondta: vannak olyan gondolati iskolák, amik azt mondják, hogy cáfolni kell őket. „Ennek az iskolának én nem vagyok a híve. Azt gondolom, hogy sehova nem vezető sárdobálás.” Úgy gondolja, hogy a szimpátia mindig a megtámadott fél felé megy, és a fact-checkinget csinálja az, akinek van hozzá gyomra. Felidézte, hogy amikor turistacsoportot kísért egy floridai rakétakilövéshez, ketten odamentek hozzá, hogy látják a kiállított tárgyakat a Hold-missziókról, de nem hiszik el, hogy tényleg megtörtént.
„A hardcore hívőt a ténynek látszó relikviagyűjtemény sem győzi meg. Az áltudományok nagyon sokszor hitpótlékok”
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte a klasszikus vallások visszaszorultak, mert nagyon sok embernek már nem mondanak semmit, és a helyükbe léptek „az áltudományos hülyeségek”, amik készen rendelkezésre állnak.
Vitázott már tévében ufológussal, de nem ülne be még egyszer áltudományos emberrel vitatkozni. „Ha már hitté jegesedik az a nézet, az már nem vita, mert nem lehet érvekkel módosítani” – mondta. „A tudományos igazság kapcsán nincs másik fél.” Megjegyezte, hogy azok, akik ezeket az összeesküvés-elméleteket elhiszik, a GPS-t azért használják. „Hol van az a határ, amíg elhiszem, hogy ez az űrből jön, és az, hogy az már biztos nem?”
Szóba került az is, hogy Kiss Lászlóról neveztek már el kisbolygót, amiről ő azt mondta: egy 2-3 kilométeres vacak, egy krumpli, egy sziklás kő, aminek semmi jelentősége nincs azon kívül, hogy amíg a technikai civilizációnk fennáll, addig ez a neve. Ha viszont kiderül, hogy ritkaföldfémmel van tele, és Kínát ezzel térdre lehet kényszeríteni, akkor nagyon értékes lesz, de Kiss László szerint egyelőre nem utal erre jel.
Megjegyezte: pontosan tudja, hogy belőle nem lesz Nobel-díjas kutató, mert az az olyan tudósokból lesz, akik sok időt töltenek el egy témával. Ő nem hajlandó egy életet rászánni egy adott téma kutatására, amit megkapott már kritikaként is. Úgy fogalmazott: ha a tudomány egy hatalmas kert, ő konyhakertet üzemeltet, nem pedig kukoricaföldet, több mindennel is szeret foglalkozni, az elmúlt 5 évben például a bolygóvédelem a fókusza.
Veiszer Alinda kérdezte arról is, hogy keresték-e már politikai körökből, azt válaszolta: az elmúlt 16 évben szerencsére nem. „Az előző rendszerünk alapvetően tudományellenes, Magyar Tudományos Akadémia-ellenes, értelmiség-, autonómia- és szabad gondolkodás-ellenes volt, ebben nem tudtam elképzelni semmilyen együttműködést” – mondta. Intézetvezetőként kellett együtt dolgoznia a kormánnyal. Az intézetének most 2,6 milliárd forint a költségvetése, 1 milliárd jön be átlagosan pályázatokból, és és ez olyan, mintha lenne egy kb. 3,5 milliárdos kkv-jük. „Az ember működteti a rendszert egy olyan állami rendszerben, ahol a feltételek az elmúlt években folyamatosan változtak.” Úgy érzi, hogy most már szabadabban beszélnek, ami már alapvetően jó változás, friss levegő.
A HUN-REN-nel kapcsolatban azt mondta: ő az elején még nagy reményekkel fogadta Gulyás Balázs érkezését, de három évvel később nem így érzi. Szóba került a Telex interjúja a kutatóhálózat vezetőivel, amiben azt mondták: tragédia lenne, ha a kutatóintézetek újra az MTA-hoz kerülnének. „10 nappal azután jelent meg, hogy a beszélgetés elkészült, de ennek nem kellett volna 10 napig tartania, amikor naponta jöttek ki nyilatkozatok” – mondta, megemlítve a saját főigazgatói nyílt levelüket.
„Amikor a kutatási témáinkat jóvá kell hagyatni velük, az tudományos függetlenség? Amikor kapunk visszajelzést egy bizonyos szervtől, a HUN-REN eddigi felső irányítási környezetéből, hogy bizonyos témákat nem javasolnak tovább vinni?” – kérdezte. Azt is mondta, hogy egy másik kutatóközpontnak az Európai Kutatási Tanács által támogatott témára azt mondták, hogy abba kellene hagyni. Megjegyezte, hogy az a pénz, amit a HUN-REN biztosít nekik, a bérekre és az intézmény fenntartására elég, ami kutatás folyik, azt külső pályázatok finanszírozzák. Megjegyezte azt is, hogy alkotmányellenes az az állapot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának helyzete még mindig nincs megoldva.
Azt mondta, hogy a HUN-REN-es intézetek épületei rohadnak le, és egészen pár nappal ezelőttig nagyon szégyellte magát, hogy a főigazgatói irodájában az egyedi faasztalokra plexi üveget pár százezer forintért, aztán meglátta Magyar Péter videóiból, hogy a minisztériumban márványtömbből faragott dolgok vannak, amik alsó hangon 30 millió forintba kerülnek. Náluk nem ilyen körülmények között dolgoznak a dolgozók. „A Budaörsi úti nagy toronyházban nagyon rossz állapotban vannak az irodák, a laboratóriumok” – mondta. Volt róla szó, hogy kiköltöznek az Infoparkba, a Garancsi Istvánhoz köthető irodaházba.
Ő kizártnak tartja, hogy Jakab Roland és Gulyás Balázs a helyükön maradnának, mert az akadémia közgyűlésén Magyar Péter név nélkül explicit utalt az elnökre és a vezérigazgatóra, és jelezte, hogy nem velük képzelik el a kutatóhálózat jövőjét, és Tanács Zoltán is ezt nyilatkozta. A vezetők fizetését azzal hasonlította össze, hogy Barack Obama amerikai elnök 2016-ban úgy hagyta ott a Fehér Házat, hogy 10,5 millió forintnak megfelelő dollár volt a fizetése.
Szóba került a jugoszláv háború is, Kiss László ugyanis Szerbiában született. A csillagász azt mondta, hogy az elmúlt évek politikai riogatása erről kapcsolt be benne emlékeket. Az, ahogy az állami kommunikáció prezentálta az ukrán háborút, pontosan ugyanúgy történt, ahogy a belgrádi tömegmédia kezelte a konfliktust. „Pontosan ugyanazt láttam az állami médiában Magyarországon 2024-25-ben, mint a szerb médiában 1989-1991-ben. Nagyon rossz érzés volt” – mondta.
