Tudósok kitudóskodták, napi hány lépést kell megtenni, hogy fogyókúra után ne kússzanak vissza a kilók
Napi 8500 lépés: olasz és libanoni kutatók tanulmánya szerint ennyire van szükség ahhoz, hogy jó eséllyel ne kússzanak vissza a kilók egy fogyókúra után – írja a Science Daily.
„Az elhízás kezelése során a legfontosabb – és egyben legnagyobb – kihívás a visszahízás megelőzése. Az eleinte lefogyó túlsúlyos vagy elhízott emberek nagyjából 80 százaléka hajlamos a leadott súly egy részét vagy egészét visszahízni három–öt éven belül. Egy olyan stratégia azonosítása, amely megoldaná ezt a problémát, és segítene az embereknek az új testsúlyuk megtartásában, óriási klinikai jelentőséggel bírna” – mondta Marwan El Ghoch, a Modenai és Reggio Emilia-i Egyetem Orvosbiológiai, Anyagcsere- és Idegtudományi Tanszékének kutatója. Ezért olasz és libanoni kollégáival szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztek a témába vágó korábbi kutatásokon.
A kutatók 18 kutatást vizsgáltak át, ezekből végül 14 tanulmányt vettek bele az elemzésbe, amely így összesen 3758 felnőtt adataira terjedt ki. A résztvevőket az Egyesült Államoktól Ausztrálián át Japánig számos ország adta, átlagéletkoruk 53 év, átlagos testtömegindexük (BMI) 31 volt. (A 18,5–24,99 közötti BMI tekinthető normális testsúlynak, a 25–29,99 közötti számít túlsúlynak, az a fölötti pedig elhízásnak.) Közülük 1987-en vettek részt valamilyen életmódváltó programban, a kontrollcsoportnak tekinthető 1771-en vagy önállóan fogyókúráztak, vagy sehogy.
Az életmódváltó programok keretében étrendtanácsok mellett a több sétára és a lépésszám mérésére is buzdították a résztvevőket. A programok első része a fogyás volt, ezt követte a fenntartó fázis, amelyben a leadott súly visszahízásának megelőzésében segítették a résztvevőket. A programok elején, a fogyós és a súlyfenntartós fázis végén (átlagosan 7,9, illetve 10,3 hónap után) is rögzítették a résztvevők lépésszámát. A vizsgálatok elején mindkét csoport nagyjából hasonló lépésszámot produkált: a programokban részt vevők átlagosan 7280-at, míg a kontrollcsoport 7180-at.
A kontrollcsoport tagjai nem növelték jelentősen a napi lépésszámukat, és nem is adtak le számottevő súlyt. A különféle programok résztvevőinek az átlagos lépésszáma viszont 8454-re nőtt a súlyleadós fázis végére, és nagyjából négy kilót fogytak is, ami átlagosan a testsúlyuk 4,39 százalékának leadását jelentette. Ők a súlyfenntartós szakaszban 8241-es átlagos lépésszámot tartottak fenn, és hosszú távon háromkilós, azaz korábbi testsúlyuk 3,28 százalékát kitevő fogyást tudtak fenntartani.
Az adatok elemzése egyértelmű kapcsolatot állapított meg a magasabb lépésszám és az alacsonyabb visszahízott súly között. A súlyleadós szakaszban viszont a több séta nem járt együtt nagyobb fogyással, feltehetően azért, mert a rövid távú fogyásban a kalóriacsökkentésnek nagyobb szerepe lehet, így a lépésszám növelése inkább a leadott súly fenntartásában játszik kulcsszerepet.
„A résztvevőket mindig arra kellene ösztönözni, hogy a fogyókúrás szakaszban napi lépésszámukat körülbelül 8500-ra növeljék, és ezt a fizikai aktivitási szintet a súlymegtartó szakaszban is tartsák fenn, hogy elkerüljék a visszahízást. A napi lépésszám 8500-ra növelése egyszerű és költséghatékony stratégia a visszahízás megelőzésére” – összegezte El Ghoch az eredményeiket, amelyeket a május 12–15. között megrendezendő, European Congress on Obesity című konferencián mutatnak be, majd az International Journal of Environmental Research and Public Health folyóiratban fog megjelenni.
