Először adtak magyar kutatók agykárosodást szenvedett újszülötteknek anyatejet az orrjáraton keresztül

Először adtak be agykárosodást szenvedett újszülöttnek speciális módszerrel anyatejet az orrjáratokon keresztül a Semmelweis Egyetem kutatói – derül ki az egyetem közleményéből.

2024 decembere és 2025 februárja között végzett kísérletben 10 középsúlyos vagy súlyos hipoxiás-iszkémiás agykárosodást szenvedett újszülött vett részt. A hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia (az agy oxigénhiányos és vérellátási zavara által okozott agykárosodás) az egyik leggyakoribb oka az újszülöttkori halálozásnak és a hosszú távú idegrendszeri károsodásoknak.

Ezekben az esetekben jelenleg terápiás hűtést alkalmaznak, azaz 33-34 Celsius-fokra hűtik le a csecsemőket. A magyar kutatók azt remélik, a jövőben ezt kiegészítheti az orron át alkalmazott anyatej-terápia is.

A friss anyatej ugyanis olyan anyagokat (például őssejteket, idegnövekedési faktorokat) tartalmaz, amelyek segítik az idegrendszer regenerációját, és a száj helyett orron át beadva ezek könnyebben eljuthatnak a központi idegrendszerbe.

Eddig állatkísérletek, és agyvérzésen átesett koraszülötteken végzett német és kanadai tanulmányok foglalkoztak a témával, ezek már felvetették az orron át adagolt anyatej idegrendszerre gyakorolt jótékony hatásait.

Dr. Méder Ünőke a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa és dr. Tarjányi Eszter a klinika csecsemő- és gyermekgyógyász rezidense a az egyik legelismertebb tudományos szaklapban, a Nature Pediatric Researchben megjelent kutatásában azt vizsgálta, hogy ez a fajta anyatej-terápia biztonságosan alkalmazható-e klinikai, és ellenőrzött otthoni körülmények között.

A kísérletben résztvevő újszülöttek standard kezelésként terápiás hűtést kaptak, mellette pedig a saját édesanyjuk frissen lefejt tejét klinikailag ellenőrzött körülmények között juttatták be az orrjáratokba, a születést követő 48 órán belül. A terápiát később a megfelelően felkészített szülők közreműködésével folytatták 28 napon keresztül, miközben folyamatosan figyelték az újszülöttek állapotát.

A kutatás megmutatta, hogy az orron át alkalmazott anyatej-terápia biztonságos; semmilyen légúti, keringési vagy idegrendszeri problémát nem okozott a vizsgált újszülötteknél.

A kutatók kiemelték, a legnagyobb kihívását nem az orvosi, hanem a logisztikai és pszichés tényezők, például a traumát átélt édesanyák támogatása jelentette. Például a fejés beindítása és fenntartása komoly segítséget igényelt. Dr. Tarjányi Eszter szerint „sok szülő számára nagyon fontos volt, hogy tehetnek valamit a gyermekükért egy ilyen nehéz helyzetben”, és az anyatej adagolásának elsajátítása sem jelentett gondot számukra.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: a kutatásuk csak a biztonságos adagolás módszerével foglalkozott, az anyatej-terápia ezen formájának hatékonyságát viszont további vizsgálatokkal kell még bizonyítani. Ha a további, nagy esetszámú, kontrollált vizsgálatok is pozitív eredménnyel zárulnak, akkor ez az eljárás kiváló terápia, sőt, fejlődő országokban (ahol hűtésterápiára nincs is mindig lehetőség) egyszerű, alacsony költségű alternatíva lehet az újszülöttkori agykárosodás kezelésében. Hozzátették, néhány országból már érdeklődtek is a módszer iránt.