Valamit valamiért: fákat kellett kivágni a szegedi lézerközpont napelemei miatt

„61 db fa és 300 folyóméternyi sövény került eltávolításra a parkolókból” – válaszolta a Szegeder kérdéseire az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, amikor arról a beruházásról kérdeztük, amelyet 2022-ben indítottak, a megvalósítására pedig most került sor. A fejlesztés részeként az ott dolgozóknak kialakított parkolók fölé napelemeket telepítettek. A fejlesztés előnye, hogy a napelemrendszer az intézet éves villamosenergia-igényének körülbelül felét fedezi, ugyanakkor ez a zöldberuházás a növényzet kivágásával járt.

Az árnyék miatt kellett kivágni a fákat

Az intézet közlése szerint a növények jó állapotban voltak a rendszeres kertészeti gondozásnak és a csepegtető öntözésnek köszönhetően, a kivágásuk pedig nem volt cél. Mint mondták, szakértő bevonásával megvizsgálták az átültetés lehetőségét is, de a fák mérete, a talaj és a gyökérzet állapota miatt, valamint a magas költségek és az alacsony sikerráta miatt ezt végül elvetették.

A bokrokat a földmunkák miatt vágták ki, a fákat pedig azért, mert árnyékot vetettek a napelemekre. Az intézet szerint ugyanis az árnyékolás jelentősen rontja a rendszer teljesítményét: ha egy panel árnyékba kerül, az adott soron lévő összes napelem teljesítménye a leggyengébben termelő panel szintjére esik vissza. Ez pedig végső soron az árnyékolt cellák túlmelegedéséhez és a panelek károsodásához is vezethet. Éppen ezért a tervezés során ezt igyekeztek teljesen kizárni.

A vágás csak a végső megoldás lehet

Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa megerősítette a Szegedernek, hogy már kisebb árnyékolás is jelentősen csökkentheti a napelemek hatékonyságát. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy városökológiai szempontból a fakivágás általában csak végső esetben elfogadható, mert a fák árnyékolással és párologtatással javítják a mikroklímát és a levegőminőséget, és szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében is.

Gulyás szerint körültekintő tervezéssel sok esetben minimalizálható vagy elkerülhető a növényzet eltávolítása. Példaként említette, hogy kialakíthatók olyan parkolók, ahol egyes részeken napelemek, máshol pedig fás zöld szigetek maradnak. Megfelelő tájolással az is elérhető, hogy a panelek kapják a legtöbb közvetlen napsugárzást, miközben az autók és a gyalogosok árnyékban maradnak.

Hozzátette, hogy alacsonyabb növényzet – például cserjék, évelők vagy változatos gyep – jól kombinálható napelemes rendszerekkel. Ezek ugyan kevésbé hatékonyak a mikroklíma javításában, de a vízháztartás és a biodiverzitás szempontjából így is hasznosak.

A fő kérdés az, hova kerüljenek a napelemek

Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint az átállás a megújuló energiaforrásokra kulcsfontosságú a klímaváltozás lassításában, és Magyarország természeti adottságai miatt ez az átállás itthon elsősorban a napenergia hasznosítására támaszkodik.

Mint mondta, a szükséges kapacitás eléréséhez jelentős területeket kell bevonni, így az egyik fő kérdés az, hogy hova telepítik a napelemeket. Természetközeli területeken, például gyepeken ez nem ideális, mert károsíthatja a biodiverzitást. A mezőgazdasági területeken az élelmiszer-termelés miatt vet fel dilemmákat, bár agrovoltaikus rendszerekkel a kettő részben összeegyeztethető. Utóbbi egy olyan rendszer, amelyben ugyanazon a területen egyszerre valósul meg mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és/vagy állattenyésztés) és napelemes energiatermelés.

A parkolók viszont kézenfekvő helyszínt jelentenek. Tölgyesi szerint sok ilyen területen a fák eleve rossz körülmények között élnek az aszfalt hőterhelése miatt, és ilyenkor indokolt lehet a kivágásuk, ha azt megfelelően megtervezett napelemes rendszer váltja ki. Ugyanakkor az idős, nagy méretű fák esetében a megőrzésük kell, hogy elsőbbséget élvezzen.

A szabályozás a fákat védi, de van egy kiskapu

A jelenlegi szabályozás alapvetően előírja a parkolók fásítását. A 280/2024. (IX. 30.) kormányrendelet szerint tíznél több parkolóhely esetén kötelező fákat ültetni, és minden hat parkolóhely után egy nagy lombkoronájú fát kell biztosítani árnyékolás céljából.

Ugyanakkor a rendelet lehetőséget ad arra, hogy a fásítást napelemes lefedéssel váltsák ki. Az ELI-ALPS közlése szerint az ő esetükben ez történt, a panelek ugyanis teljes fedést biztosítanak a parkoló autóknak.

Az intézet közleményében azt írta, már megkezdték a növényzet pótlását is, 2025 őszén pedig négy helyszínen, összesen 750 négyzetméteren Miyawaki-típusú minierdőket telepítettek, közel 1950 növénnyel. Ezek az intenzíven telepített erdők néhány év alatt önfenntartóvá válhatnak, növelik a biodiverzitást, javítják a mikroklímát, és tisztítják a levegőt.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.