Nőket és gyerekeket is evett a neandervölgyi ember
Egy belgiumi barlangból előkerült bizonyítékok arra utalnak, hogy a neandervölgyi ember nem riadt vissza a szelektív kannibalizmustól. Ezt állítja egy nemzetközi kutatócsapat, aminek tagjai között voltak a francia nemzeti tudományos kutatóközpont (CNRS), a Bordeaux-i Egyetem, az Aix-Marseille-i Egyetem, és az Environmental Geosciences Research and Teaching Centre dolgozói. A felfedezést leíró tanulmány a Nature Scientific Reports szaklapban jelent meg. A publikált következtetések több mint egy évtizedes kutatás eredményei.
A kutatók a Belgiumban található Goyet-barlangrendszer Troisième üregében talált emberi csontokat elemezték, és ez alapján jutottak arra, hogy a térségben élő neandervölgyi populáció tagjai 41 ezer és 45 ezer évvel ezelőtt embereket ettek. A leletek a késő középső paleolitikumnak nevezett időszakból származnak, ami nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt kezdődött és 40 ezer évvel ezelőttig tartott. Ezt az időszakot Európában leggyakrabban a neandervölgyi emberekkel társítják, de a kontinensen már a korai Homo sapiens is megjelent.
A tudósok először tudtak biológiai profilt készíteni azokról az emberekről, akiknek a csontjait a lelőhelyen találták. Arra jutottak, hogy az áldozatok nem a területen élő helyi neandervölgyi csoporthoz tartoztak, hanem máshonnan hozták őket a barlangba. Ez arra utal, hogy a térségben különböző csoportok kerülhettek konfliktusba egymással. A kutatók azt feltételezik, hogy az egymás szomszédságában élő neandervölgyi közösségek között versengés folyhatott az erőforrásokért vagy a területért, és ez vezetett végül kannibalizmushoz.
A maradványok azt mutatják, hogy az áldozatok elsősorban felnőtt nők és gyermekek voltak. A csontokon olyan vágásra, törésre és feldolgozásra utaló jeleket találtak, amiket korábban a neandervölgyik által levadászott állatok csontjain is felfedeztek. Az alsó végtagcsontokat is hasonló módon törték fel, hogy kinyerjék belőle a csontvelőt.
Ez a mintázat arra utal, hogy a holttesteket nem szertartásos vagy rituális módon kezelték. A kutatócsapat úgy véli, a neandervölgyik egyszerűen levadászták a számukra idegen embereket, a kannibalizmusnak pedig nem szakrális oka volt, hanem a húsukért ejtettek zsákmányul más embereket.
Bár korábban is dokumentálták már, hogy a neandervölgyi emberek hajlamosak voltak a kannibalizmusra, a mostani tanulmány az első, ami azt valószínűsíti, hogy a neandervölgyik szándékosan vadásztak le kívülállókat. Akár túlélési szükségletek, akár konfliktusok, akár mindkettő motiválta ezt a viselkedést, a felfedezés az eddiginél sötétebb és összetettebb képet fest a neandervölgyi emberek életéről.
