Új kacsacsőrű dinoszauruszfajt fedeztek fel magyar kutatók Erdélyben
Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszfajt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta. A munkát nehezítette, hogy az azonosítást lehetővé tevő, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák a térségben. A felfedezés rávilágított, hogy a „Hátszeg-sziget” egyedi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a szakértők korábban gondolták – írja közleményében az ELTE.
Az egyetem, az MNMKK – Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falujának közelében. Az ásatások során több, korábban ismeretlen, gerinces állatoktól származó maradványokat is tartalmazó lelőhelyet tártak fel a paleontológusok, amelyekből már több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek be. Az ásatások során talált leggyakoribb dinoszauruszmaradványok az Ornithischia csoportba tartoznak, ezek közül valók az új fajként felismert növényevő Hadrosauroid, azaz kacsacsőrű dinoszaurusz maradványai is.
„A lelőhelyet, ahonnan az új faj származik, 2022-ben találtuk meg, egy akkor frissen kialakított erdészeti útnak köszönhetően. Ez akkor történt, amikor új gerinces fosszíliákat tartalmazó kőzetrétegek reményében geológiai térképezést végeztünk a Valiorától északra található területeken. A domboldalba bevágott útnak köszönhetően felszínre kerültek azok a sötétszürke homokrétegek, amelyeket a Hátszegi-medencében korábban felfedezett más lelőhelyeinken is megtalálható, csonttartalmú rétegekként ismertünk. Az új lelőhelyen folytatott ásatások során nemcsak különálló csontokat, hanem egy Hadrosauroid dinoszaurusz összetartozó részleges csontvázát is megtaláltuk” – mondta Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.
Az erdélyi lelőhelyekről már korábban is ismertek voltak a Hadrosauroid dinoszauruszoktól származó maradványok, amelyek többségét eddig rutinszerűen a több mint 130 éve megtalált Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták be.
„Az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponyaelemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak, nagyon ritkák a Hátszegi-medencében, és ez különösen igaz a Hadrosauroid-maradványokra. A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszauruszcsoporttól, amelyeket, bár sokszor nem viselnek magukon határozó bélyegeket, általában a már korábban ismert Telmatosaurushoz tartozónak gondolták. Ezért elsősorban a Telmatosaurust és ennek maradványait kellett újradefiniálni, hogy aztán majd részletesen össze lehessen hasonlítani vele az újonnan előkerült csontvázat” – mondta Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezetője, a tanulmány egyik társszerzője.
Mint kiderült, ez a valiorai csontváz egy teljesen új dinoszauruszfajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és valamivel (akár 1-2 millió évvel) korábban létezett, mint a Telmatosaurus. A Kryptohadros arra utal, hogy közel 130 évig csak egy hadrosauroidfajt ismertünk Erdélyből, és ez a második „rejtve” maradt a Telmatosaurus árnyékában; míg a kallaiae név a publikáció első szerzőjének korán elveszített anyja előtt állít emléket: Kállai Csilla mindig bátorította fiát természettudományos érdeklődésében.
„Az új faj és a Telmatosaurus közötti hasonlóság, közeli rokonokról lévén szó, elég magas fokú, a különbségek leginkább csak a koponyaelemek morfológiájában mutatkoznak meg. A kutatásunk másik fontos eredménye, hogy a filogenetikai vizsgálataink alapján a Kryptohadros legközelebbi rokona az Észak-Olaszországban talált Tethyshadros, amellyel közösen a három említett faj egy ázsiai eredetű, de Délkelet-Európára jellemző külön fejlődési ágat képvisel” – mondta Magyar János, az ELTE Őslénytani tanszékének doktorandusza és az MNMKK – Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a Journal of Systematic Palaeontology nevű folyóiratban megjelent publikáció első szerzője.
„A vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább hét külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe. Ezt a felvetést szeretnénk a jövőben majd tovább vizsgálni. De azt már a mostani eredmény is megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott” – tette hozzá Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
Ennek az új fajnak a felfedezésével a kréta időszak legvégén létezett úgynevezett „Hátszeg-sziget” egyedi élővilágának egy újabb darabkája vált ismertté. Ez az élővilág tehát sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a kutatók korábban gondolták – olvasható a közleményben.
