Ha ez így megy tovább, húsz év alatt kipusztulhatnak a hazai kőrisfák

Február elején írt arról a Hegyvidéki Önkormányzat, hogy a Normafán és a XII. kerület környéki erdőkben is megjelent az úgynevezett kőriskéregfekély, és március közepén a Normafa parkoló környékén is megkezdték a beteg fák kivágását. A betegséget előidéző kórokozó Ázsiából került Európába a kilencvenes években, és viszonylag gyorsan szétterjedt a kontinensen. Magyarországon 2008-ban bukkant fel először a betegséget okozó Hymenoscyphus fraxineus gomba, ami azóta is fertőzi a hazai kőriseket.

Miután tavaly több jármű is megrongálódott a Normafa melletti parkolónál, megvizsgálták a fákat, és kiderült, hogy gombás fertőzés miatt dőlnek ki a kőrisek. Az önkormányzat közölte, hogy a balesetek és a károk megelőzése érdekében kivágják az instabillá vált, beteg fákat.

Koltay András, a Soproni Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a gomba alapvetően a magas és a magyar kőrist támadja, mérsékelten fertőzi az amerikai kőrist, a virágos kőris pedig rezisztens a betegségre. A kórokozó a levélnyélen keresztül fertőzi a fás részt, a fiatalabb hajtásokon ez barnás, narancssárgás elszíneződés formájában jelentkezik. A szakértő szerint elhal az ág, a vessző, a visszafertőződés miatt pedig tovább pusztul a korona.

Koltay azt mondta, hogy amíg a fiatal kőrisek viszonylag rövid idő alatt elpusztulhatnak, addig az idős fáknál ez lassú folyamat. Az idősebb kőriseknek nagyobb a lombkoronájuk, ezért nem annyira egyértelmű és látható a tünet. A szakértő szerint nem lehet megállapítani, hogy mekkora károkat okoz a betegség a hazai kőrisállományban, mert a rendelkezésre álló adatok csak azt mutatják, hány hektáron találtak fertőzött, beteg fákat.

Megkeresésünkre a Pilisi Parkerdő Zrt. azt írta, hogy a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének adatai és az Országos Erdőkár Nyilvántartó Rendszer (OENyR) adatai alapján évről évre emelkedik a károk mértéke a hazai kőrisállományban. Mint írták, 2020-ban 1209, 2021-ben 1976, 2022-ben pedig már 3292 hektárról jeleztek károkat. „2023-ban összesen 6230 hektárt, 2024-ben 4200 hektárt érintett a kőrispusztulás” – írták, hozzátéve, hogy a károk nem kizárólag a gombás fertőzés miatt következtek be.

Ráadásul nemcsak kéregfekély pusztít a hazai kőriseknél, hanem tőkorhadás is jelentkezik országszerte. Koltay azt mondta, ezt is folyamatosan vizsgálják, de még nem tudták megállapítani, van-e összefüggés a két betegség között.

A szakértő szerint azért sem lehet megbecsülni, hogy hány kőris pusztult el a betegség miatt, mert a kőris elegyfafaj – a tölgyet például gyakran vegyesen ültetik kőrissel. Ugyanakkor a gombás fertőzés mindenütt felüti a fejét, ahol az érintett kőrisfajok találhatók. Koltay megjegyezte, hogy emiatt az ártéri területek kifejezetten fogékonyak a betegségre.

„Lehet, hogy a hazai kőriseinknek a túlnyomó része el fog pusztulni”

– mondta Koltay András arról, hogy hosszú távon milyen hatással lehet a betegség a hazai, közel 40 ezer hektárnyi magas- és magyarkőris-állományra. A szakértő szerint két lehetőség van: vagy megmaradnak a rezisztens egyedek, amelyek aztán tovább szaporodnak, vagy gyakorlatilag mindent kipusztít a gombás fertőzés. Ha folytatódik a tendencia, és évente több ezer hektár megfertőződik, akkor akár húsz év alatt kipusztulhatnak az érintett kőrisek. Koltay szerint a mostani folyamat hasonlít a szilfák hatvanas évekbeli pusztulásához, melynek következményeként gyakorlatilag eltűntek a hazai szilek.

A szakértő közölte, hogy a gombás fertőzés ellen nincs védekezési eljárás, de a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében keresik a rezisztens egyedeket, mert úgy tűnik, hogy a magas kőrisek között is vannak egészséges fák. Koltay szerint a rezisztens fák beazonosítása után a nemesítők megpróbálják vegetatív úton szaporítani az ellenálló csemetéket. Azt reméli, hogy idővel lesznek olyan rezisztens egyedek, amelyek szaporításával tudják ezt a problémát csökkenteni.