6000 éve kihaltnak hitt oposszumot és repülőmókust találtak Indonéziában, de nem árulták el, pontosan hol

Hatezer éve kihaltnak hitt állatokról fedezték fel, hogy valójában nagyon is élnek, sőt, kettő ilyen állatfajt is találtak egyszerre. Tim Flannery ausztrál őslénykutató és társai voltak azok, akik a hosszúujjú oposszum és a gyűrűsfarkú repülőmókus élő példányaira bukkantak az indonéziai Dél-Pápuában. A tudósok titokban tartják, hogy pontosan hol találkoztak a ritka állatokkal, hogy megóvják őket az illegális állatkereskedőktől.

Lazarus taxonnak nevezik azokat a fajokat, amelyekről úgy hitték, kihaltak, aztán mégis kiderült, hogy maradtak életben példányok. A kifejezés a bibliai Lázár nevéből jön, aki a történet szerint meghalt, de Jézus feltámasztotta. Ritkán fordul elő, hogy a tudósok ilyen felfedezést tehetnek, most viszont igen kivételes eredményről van szó, hiszen egyszerre két ilyen fajra is sikerült rábukkanni – mondta Tim Flannery.

Elsőként a hosszúujjú oposszumot (latinul Dactylonax kambuayai) sikerült azonosítani. A mindössze 200 grammot nyomó emlős elülső végtagjain egy-egy ujja kétszer olyan hosszú, mint a többi három – innen kapta a nevét is. A tudósok a fülét is különlegesnek találták, Flannery szerint azért, mert ez a faj alacsonyabb frekvenciatartományú hangokat is képes meghallani. Erre szerinte azért lehet szüksége az állatnak, hogy a fatörzseket belülről rágó lárvákat könnyebben lefülelhesse.

A második megtalált állat, a gyűrűsfarkú repülőmókus (Tous ayamaruensis) rokona az eddig is jól ismert három másik repülőmókusfajnak, amelyek Ausztráliában élnek. Ugyanakkor több mindenben különbözik rokonaitól: a gyűrűsfarkú repülőmókusnak hosszú, kapaszkodásra képes farka van, és szőrtelen fülei – a kutatók is ezen sajátosságok alapján tudták beazonosítani, hogy külön fajjal van dolguk. Flannery úgy fogalmazott, ez az egyik legfotogénebb és legszebb emlős, amivel csak találkozhatunk.

A kutatók nem hozták nyilvánosságra azt, hogy pontosan hol találták meg a kihaltnak hitt állatokat, nehogy illegális állatkereskedők rájuk találjanak. Flannery azt mondta, ez azért is lenne veszélyes, mert nagyon nehéz lenne ezeket az állatokat biztonságos körülmények között tartani speciális táplálkozási szokásaik miatt. Ha egy ember megpróbálná mesterséges körülmények között tartani őket, hamar elpusztulnának, mondta a kutató.

(BBC, New Scientist)