1996 óta ez volt a harmadik földrengés ezen a területen Szlovákiában

4,3-as erősségű földrengés volt szombat délután Szlovákia déli részén, a magyar határ közelében. A 13 óra 44 perc körül keletkezett rengést Magyarországon is érezni lehetett, olvasóink többek között Mosonmagyaróvárról és Győrújfaluról jelezték ez. Más oldalak Kóny, Halászi, Dunakiliti, Győr, Dunasziget, Rajta, Hegyeshalom, Hédervàr, Vámosszabadi településeket is említették.

A földrengés epicentruma mindössze 2 kilométerre volt Somorjától és 21 kilométerre Pozsonytól, feltehetően 13 km-es mélységben. Az iMeteo.sk szlovák meteorológiai hírportál beszámolója szerint először 4,6-nak, majd 4,5-nek, végül 4,3-asnak rögzítették a rengést, de ez nem változtat azon, hogy egy viszonylag erős és érzékelhető földrengés volt, amely egyáltalán nem gyakori ebben a régióban. A földrengést akár 100 km-es sugarú körben is érezni lehetett, nemcsak Magyarországról, hanem Ausztriából is kaptak ilyen jelzéseket.

A Parameter.sk magyar nyelvű szlovák oldal szerint személyi sérülésről, károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. A Severe Weather Slovakia közzétett egy videót a rengés pillanatairól, amit a Szenci járásban lévő Gutoron rögzítettek:

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium legfrissebb posztja szerint ugyanakkor nem olyan meglepő a mai fejlemény, ugyanis a térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek, intézetünk mérései szerint 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.

Arra a kérdésre, hogy mi állhat a most kipattant földrengés hátterében, kifejtették, hogy a Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. „Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de tartósan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy ”harapófogóba„ szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek.”

Mint írták, „a mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. Ez az afrikai eredetű lemeztest az oligocén végétől préselődött a térségbe, majd a Pannon-medence kinyílásával és elvékonyodásával párhuzamosan jelentős belső szerkezeti átalakulásokon ment keresztül. Ennek során számos (mély)törés jött létre, amelyek ma is meghatározzák a térség földtani viszonyait”.

Az obszervatórium szerint „a jelenlegi rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Ezek jellemzően lapos dőlésű normálvetők, amelyek a térségben ÉK–DNy csapásúak és DK felé dőlnek. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezen szerkezetek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik”.